Tények-tévhitek hírlevél

Szendi G: Mennyire bízhatunk az orvosi kezelésekben?

A beteg ember kiszolgáltatott, különösen, ha saját megnyugvására is, szeretne mielőbb túlesni a szükségesnek vélt beavatkozáson. Ezért még egészségesen érdemes némi szkepszissel felfegyverkeznünk, hogy betegen aztán ne bólintsunk rá akármire.

Bővebben itt

Robert Roy Britt: Több kávé - hosszabb élet

A szakemberek számára ma már nyilvánvalóak a kávé jótékony egészségügyi hatásai.

Bővebben itt

Szendi G: Tehetség vagy gyakorlás?

Az a gyanúm, a tehetség szót azért szeretik annyira az emberek, mert, ahogy a boldogtalan emberek szeretik a sorsot és a körülményeket okolni, úgy a sikertelenséget lehet tehetséghiánynak nevezni, mások irigylésre méltó sikerességét pedig a rajtuk kívül álló tehetséggel magyarázni.

Bővebben itt

Szendi G: Bennünk élő őseink? A mikrokimérizmus különös jelenségei

A kiméra amolyan mozaik lény, mint az oroszlánfejű, kecsketestű, kígyófarkú mitikus lény. A mikrokiméria az a jelenség, amikor valakiben genetikailag tőle idegen sejtek találhatók.

Bővebben itt

Nash: Ha sikeres akarsz lenni, ezt a 16 dolgot nem teszed

Meghökkentő, hogy egy 2000 évvel ezelőtt élt császár gondolatai akár egy mai mindfulness szakértőtől vagy kognitív pszichológustól is származhatna. Aki sietve akarja átfutni ezen intelmeket, valószínűleg nem sokat fog profitálni belőlük.

Bővebben itt

Bánkuti Gabriella: Mire figyelj oda, amikor elkezded a testmozgást?

Mindenkinek az életében eljön az a pillanat, az a szituáció, amikor eldönti, hogy szeretne, igényli vagy az egészségi állapota miatt fontos elkezdenie mozogni. Sokan abba a hibába esnek, hogy hosszú kihagyás után azt hiszik, egyből bármivel lehet kezdeni, sőt nekik igazából a leggyorsabb, a legnehezebb, a leghatékonyabb mozgásformák valók, amelyeknek az eredménye rövid időn belül látványos lesz.

Bővebben itt

Szendi Gábor: Higgadtan az oltásokról

Generációk nőttek fel abban a tudatban, hogy az oltások az orvostudomány legnagyobb vívmányai közé tartoznak, és hogy oltások nélkül évente ezrével, ha nem százezrével halnának meg az emberek.

Bővebben itt

Szendi Gábor: Infarktus paleótól? Látogatás a propagandatudomány világába

A napokban minden médium közreadta nagy kaján vigyorral, hogy a paleótól infarktust lehet kapni. Egy tudományosan felvértezett paleósnak ettől persze a szeme sem rebben, de sokan "csak úgy", hallomások alapján paleóznak, s ők bizony egy ilyen hírre berezelnek és gyorsan visszatérnek a halálos nyugati étrendre. Pont ez a cél!

Bővebben itt

Robert Roy Britt: Mennyi vizet igyunk naponta? A szomjúságról egészen új megközelítésben

Annyiféle elképzelés és szabály kering arról, hogy mennyi vizet is kéne innunk, hogy érdemes körüljárni a kérdést.

Bővebben itt

James McCarter: Oszlassuk el a ketogénnel kapcsolatos rémhíreket!

A ketogén étrend sokmindenre jó, pl. megszünteti a 2-es típusú cukorbetegséget. De sokan félnek tőle, mert annyi rémhír terjeng róla...

Bővebben itt

Szendi Gábor: A túldiagnosztizálásról

Túldiagnosztizálásnak nevezzük azt, amikor olyan elváltozást diagnosztizálnak és kezelnek, amely az illető élete során nem okozott volna bajt. A túldiagnosztizálás egyre terjedő gyakorlatát több tényező összejátszása serkenti.

Bővebben itt

Szendi Gábor: Különös agyi szindrómák

Sokszor az agy sérüléséről nem is tudósít más, mint az addig oly természetes világészlelés bizarr torzulása. S kiderül, az emberek jobban hisznek a szemüknek és a gondolataiknak, mint annak, amit annak előtte tudtak.

Bővebben itt

Kocsis Richárd: A rák új megközelítésben: evolúciós és ökológiai gondolatok

Évről évre nő a rákos megbetegedések száma az egyre öregedő népesség körében, és ennek ellenére a halálozási arány csökkenő tendenciát mutat az iparosodott országok lakóinak körében. Úgy tűnik, hogy az 1971-ben a rák ellen meghirdetett háború elérte a kitűzött célokat. Vagy mégsem? Gondoljunk csak arra, hogy jelenleg minden harmadik-negyedik ember az élete során találkozik ezzel a betegséggel, és sajnos az orvoslás az elmúlt évtizedekben sem jutott közelebb ahhoz, hogy a már kialakult, kifejlődött rákos gócokkal képes legyen megküzdeni.

Bővebben itt

Sáfrán Mihály: A titokzatos elektroszmog

Tény, hogy az ősember nem használt elektromosságot, amint a hozzá hasonló, ma élő természeti népek sem, hiszen az evolúciós időskálán nézve igencsak új dologról van szó, napjainkban viszont az életünk megkerülhetetlen része lett. Vajon milyen biológiai hatásai vannak, veszélyes-e vagy sem? Ennek jártunk utána.

Bővebben itt