Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
80 helyett 66 évet élni?

Hogyan gyilkolnak minket a sütőolajokkal és margarinokkal?

 

A Google adatkezelési elvei

 

A növényi olajokat mindig is használtak, de széleskörű elterjedésének története a 19. század végén kezdődött, amikor Paul Sabatier kidolgozta a hidrogénezés eljárást. Ez jól jött az olajiparnak, mert a többszörösen telítetlen növényi olajok gyorsan avasodtak, nem voltak sütésállók, a hidrogénezés révén azonban stabilakká váltak. Így aztán a háborúkban és az egyéb ínséges időkben az olajok és margarinok népszerűvé váltak, mert helyettesítették a hiánycikké váló állati zsírokat és vajat.

A hatóságok vagy az orvosok akkoriban még nem állították, hogy a növényi olaj vagy az állati zsír egészségesebb volna, mert ez nem volt kérdés. Az ember által fogyasztott élelmiszereket nem volt ugyanis szokás az egészségre gyakorolt hosszú távú hatás szempontjából vizsgálni: amit évezredek óta ettek, azt jónak tartották. Csak a civilizációs betegségek okainak kutatása tette napjainkra a táplálkozástudomány számára kutatandó kérdéssé, de az élelmiszerengedélyezi hatóságok még ma sem mozdítják a kisujjukat sem ez ügyben, csak az újonnan bevezetett vegyületeket vizsgálják, nem mérgezők- vagy rákkeltők-e. Ha a hatóságok komolyan vizsgálnák a növényi olajok egészségügyi hatásait, azonnal be kéne tiltaniuk őket.

Talán meredeknek tűnik a kijelentés, hiszen a növényi olajok és margarinok manapság szinte megkerülhetetlenek, ott vannak mindenhol és mindenben, és a hivatalos ajánlás szerint a legegészségesebb zsírfajták.


A történet valahol ott kezdődött, hogy a nyugati világban a 20. század második negyedében rohamosan növekedni kezdett a szívbetegségben meghaltak aránya, és a világ reménykedve várta a hőst, aki majd kiutat mutat. Ancel Keys megszólítva érezte magát ebben a helyzetben. Kezdetben úgy gondolta, a szívbetegség oka a túltápláltság. Mivel a zsírt - tévesen - hizlalónak gondolta, ezért azt állította, hogy minden zsírfajta fogyasztása - az állati és a növényi egyaránt- az oka a szívbetegség járványnak (Keys, 1953). Számos kutatás már akkor cáfolta ezt, a több millió éves emberi evolúcióról nem is beszélve, de Keys-t ez nem izgatta (Teitcholz, 2014). A fejébe vette, hogy a zsírok a koleszterinszint emelésével okozzák a bajt. Mondanom sem kell, hogy ez sem igaz így. Időközben megismerkedett Ahrens és kollégái eredményével, miszerint a növényi olajok csökkentik a koleszterinszintet (Ahrens és mtsi., 1954) és utazgatásai során az is feltűnt neki, hogy a sok olíva olajat fogyasztó dél-európai népek közt ritkább a szívhalál. Ebből a fejében összeállt a kép, hogy az állati zsírok fogyasztásával muszáj arányos legyen az egyes országokban a szívhalálozás gyakorisága. Persze, hogy nincs így. Az egész teória ezer sebből vérzett, önkényesen értelmezett és összecsipegetett, egymáshoz nem illő puzzledarabkákból és hamisított adatokból állt össze a koleszterinteória. Csak az orvostársadalomban uralkodó vak engedelmesség és a gyógyszeripari korrupció magyarázza meg azt, miképp válhatott máig meghatározó orvostudományi elméletté ez a tudományos blöff (Szendi, 2018). Hogy mekkora blöff, ahhoz elég csak annyi, hogy soha nem sikerült igazolni a koleszterinszint bármiféle kapcsolatát a szívbetegséggel, cáfolni viszont ezerszer cáfolták már. Az is ismert a kutatásokból, hogy minél magasabb valakinek a koleszterinszintje, vagy ezen belül az LDL (a "rossz" koleszterin) szintje, annál tovább él (Szendi, 2018). Azt is tudjuk, hogy a koleszterinszint csökkentés nem ment meg egyetlen életet sem (de Lorgeril, 2014). Hogy visszakanyarodjunk a növényi olajokhoz: Keys agyszüleményéből következett, hogy kerülni kell az évmilliókig gond nélkül fogyasztott állati zsírt, s helyette a növényi olajat kell preferálni, mert az csökkenti a koleszterinszintet.


Az 1960-as évektől kiadott étrendi ajánlások ennek szellemében folyamatosan ajánlgatják a nagy omega-6 tartalmú növényi olajokat. Évtizedek alatt beleverték az emberek fejébe, hogy ez az egészséges, holott már a korai vizsgálatok súlyos veszélyekre figyelmeztettek, csak ezeket szépen eltitkolták. Az 1966 és 1973 között lefolytatott Sydney Táplálkozás-Szív Vizsgálatban a változatlan módon táplálkozó kontrollcsoporthoz képest a kísérleti csoportokban növelték a növényi olajfogyasztást, azt várva, hogy csökken a szívhalálozás. A jócskán megkésve publikált tanulmány szerint ilyen hatás azonban nem volt (Woodhill és mtsi.,1978). Csak 35 évvel később derült ki, mekkorát hazudtak a vizsgálat kutatói. Amikor Christopher Ramsden és munkatársai 2013-ban újraelemezték az addig eltitkolt adatokat, kiderült, hogy a megnövelt omega-6 fogyasztás 1.7-szeresére növelte a szívhalálozás kockázatát(Ramsden és mtsi.,2013). Egy másik kutatás adatait a megszállott koleszterin hívő, Ivan Frantz, 16 évig tartotta vissza, majd publikáláskor ő is azt állította, hogy a megemelt növényi olajfogyasztás nem befolyásolta a halálozást. Ramsdenék ezt a vizsgálatot is elővették, és bizonyították, hogy bizony az omega-6 bevitel kétszeresére növelte a szívhalálozást Ramsden és mtsi.,2016). Bill Lands lipidkutató 2005-ös tanulmányában kimutatta, hogy egy országban minél több növényi olajat fogyasztanak, annál gyakoribb a szívhalál(Lands, 2005). Vagyis a koleszterinbiznisz haszonélvezői régóta tudták, hogy a növényi olaj fogyasztása életveszélyes, mégis ajánlgatják tovább a mai napig. Igaz, egy mezei dietetikusról nem tételezem fel, hogy mindezek ismeretében ajánlgatja lelkesen a növényi olajokat. Az ő bűnük az, hogy kritikátlanul bekajálják a nekik tálalt "tudományt".

Humán vizsgálatokban nehéz kerek-perec kimutatni valamiről, hogy az növeli vagy csökkenti az élethosszat, hiszen az emberi életmódtényezők rendkívül összetettek és az ember sokáig él. Erre csak az állatkísérletek alkalmasak, amelyekben rövidebb életű állatoknál élethossziglan lehet szigorúan kontrollálni az állatok táplálékát és környezetét. 2019 áprilisában jelent meg César L. Ramirez-Tortosa és munkacsoportjának vizsgálata, amelyben patkányok étrendjét egészítették ki élethossziglan olíva olajjal, omega-3-mal vagy napraforgó olajjal (ez a leggyakoribb sütőolaj, sok omega-6-ot tartalmaz). Eredményük szerint az olíva vagy omega-3 olajat fogyasztó patkányok 17-18%-kal tovább éltek, mint a napraforgó olaj kiegészítést kapó patkányok. (Ramirez-Tortosa és mtsi., 2019). Ha ezt átszámítjuk emberre, egy 80 éves átlagos élethosszot alapul véve, a napraforgó olaj (és egyéb omega-6 tartalmú olajok és margarinok) fogyasztása kb. 14 évvel rövidíti meg az életet. 66 évet élni 80 helyett? Csak mert a dietetika és koleszterinbiznisz ezt ajánlja?


De lépjünk csak tovább! Az omega-6 nem csak a szívbetegség és -halálozás gyakoriságát növeli jelentősen, hanem a rákkockázatot is. Már az 1970-es évek végén felismerték állatkísérletekben, hogy az omega-6 zsírsav kétszeresére növeli a rákkockázatot, s hasonlóképpen embereknél is erre utalnak az adatok. 61 ezer nő 4 éves követése során minden napi 5 gramm omega-6 olaj 1.7-szeresére növelte a mellrák kockázatot, azaz 10 gramm már 2.89-szeres kockázattal járt (Bartsch és mtsi., 1999). Egy szingapúri vizsgálatban 35 000 nő követése során a legtöbb omega-6 olajat fogyasztóknak 2.5-szeres kockázata volt az előrehaladott mellrákra (Gago-Dominguez és mtsi., 2003). Az omega-6 komoly kockázatot jelent prosztatarákra is (Williams és mtsi., 2011).

A sok omega-6-ot fogyasztóknál nő a depresszió és az öngyilkosság (Vaz és mtsi., 2014), sőt az agresszív cselekmények és gyilkosság kockázata is (Hibbeln és mtsi., 2004).

Az omega-6 fogyasztás a csontritkulással is kapcsolatban van. Mivel a patkányok fogágya nagyon hasonló szerkezetű az emberéhez, jól vizsgálható a különféle zsírok hatása a fogágy sorvadására. Egy vizsgálatban patkányoknak élethossziglan olíva, omega-3 vagy napraforgó olajat adtak táplálék kiegészítőként (Bullon és mtsi., 2013). Az omega-6 fogyasztás okozta a legnagyobb fogágy sorvadást. A nyugati ember egyik komoly problémája az időskori fogágysorvadás és fogágybetegség. Eddig ezt a K2-vitamin hiányának tulajdonítottuk, de ezek szerint az omega-6 étrendi dominanciája tovább ront a helyzeten. A vizsgálat egybecseng az omega-6 szív- és érrendszeri hatásaival is, mert régi felismerés, hogy a fogágy gyulladásos megbetegedése szoros kapcsolatban van a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel. A kapcsolatot ezek szerint az omega-6 gyulladáskeltő hatása teremti meg.

Varela-López és mtsi. az élethossziglan adott olívaolaj és a napraforgóolaj hatását vetette patkányok csonttömegére (Varela-López és mtsi., 2017). Az idős patkányoknál az olívaolaj fogyasztásának hatására jelentősen nagyobb volt a csonttömeg, mint a napraforgóolaj csoportban. A napraforgó olaj mitokondriumokat károsító hatására utal az, hogy a csonttömegcsökkentő hatás azoknál a patkányoknál nem jelentkezet, akik Q10 kiegészítést is kaptak. Az előző vizsgálatnál is -mint a szerzők feltételezték - hasonló mechanizmus okozhatja a fogágy-romlást. Az omega-6 olaj meggátolja a sejteket a megújulásban, részben a mitokondriumok károsítása miatt. Az omega-6 mitokondriumkárosító hatását közvetlenül igazolta egy vizsgálat, amelyben már négy hetes omega-6 fogyasztás lecsökkentette a patkányok mitokondrium-számát és lerontotta a szív teljesítményét (Ghosh és mtsi., 2006). A mitokondriumok számának csökkenése az öregedés egyik oka. A sejtek és a sejtekből álló szövetek és belső szervek az energiát termelő mitokondriumok számának csökkenése miatt egyre csak veszítenek teljesítményükből. (A mitokondriumok "felélesztéséről" itt olvashat)


Általában is elmondható, hogy a sok omega-6 fogyasztásnak fontos szerepe van a civilizációs betegségek kialakulásában és előrehaladásában (Simopoulos, 2004).

Ehhez képest, ha rákeresünk magyar oldalakon mondjuk a napraforgó olaj hatásaira, az a benyomásunk támad, hogy mindenki az sütőolaj-ipar fizetett ügynöke. Persze, nyilván nem mindenki az, csak szájról-szájra adják tovább az olajpropagandát.

Mitől olyan káros ez az oly egészségesnek beállított omega-6?

Szemben a vele ellentétes tulajdonságokkal bíró, állati eredetű omega-3-al, az omega-6 olaj gyulladásfokozó, vérrögképződést és tumornövekedést serkentő hatású (Schmitz és Ecker, 2008). Állatkísérletek szerint jelentősen növeli az ösztrogénszintet is, ami fokozza pl. a mellrákkockázatot (Bartsch és mtsi., 1999). S míg az omega-3 csökkenti a mitokondriumokat károsító oxidatív hatásokat, addig az omega-6 éppen hogy növeli. Mivel a civilizációs betegségek mindegyike gyulladásos természetű is, s az öregedés részben a mitokondriumok károsodásával függ össze, nem csoda, hogy az omega-6 első számú közellenség. A nálunk elterjedt napraforgómag olaj 66%-os omega-6 tartalmával az egyik legveszélyesebb sütőolaj. Mindezek ellenére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége az "Okos tányér" ajánlásukban még mindig azt tanácsolják, hogy elsősorban növényi olajokat használjunk az ételek elkészítéséhez.

A koleszterin dogma nevében már eddig is túl sokan haltak meg, jó lenne véget vetni a félrevezető tanácsoknak!

Hogy valami jóval zárjam ezt a cikket, azért nem kell kidobálni mindent, ami növényi olaj: az olíva-, a pálma- és a kókuszolaj kevés omega-6-ot tartalmaznak és igen egészségesek.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Ahrens EH Jr, Blankenhorn DH, Tsaltas TT. Effect on human serum lipids of substituting plant for animal fat in diet. Proc Soc Exp Biol Med. 1954 Aug-Sep;86(4):872-8.
  • Bartsch H, Nair J, Owen RW. Dietary polyunsaturated fatty acids and cancers of the breast and colorectum: emerging evidence for their role as risk modifiers. Carcinogenesis. 1999 Dec;20(12):2209-18.
  • Berger ME, Smesny S, Kim SW, Davey CG, Rice S, Sarnyai Z, Schlögelhofer M, Schäfer MR, Berk M, McGorry PD, Amminger GP. Omega-6 to omega-3 polyunsaturated fatty acid ratio and subsequent mood disorders in young people with at-risk mental states: a 7-year longitudinal study. Transl Psychiatry. 2017 Aug 29;7(8):e1220.
  • Bullon P, Battino M, Varela-Lopez A, Perez-Lopez P, Granados-Principal S, Ramirez-Tortosa MC, Ochoa JJ, Cordero MD, Gonzalez-Alonso A, Ramirez-Tortosa CL, Rubini C, Zizzi A, Quiles JL. Diets based on virgin olive oil or fish oil but not on sunflower oil prevent age-related alveolar bone resorption by mitochondrial-related mechanisms. PLoS One. 2013 Sep 16;8(9):e74234.
  • de Lorgeril, M: Cholesterol and statins: Sham science and bad medicine. Thierry Souccar Publishnig, 2014.
  • Frantz ID Jr, Dawson EA, Ashman PL, Gatewood LC, Bartsch GE, Kuba K, Brewer ER. Test of effect of lipid lowering by diet on cardiovascular risk. The Minnesota Coronary Survey. Arteriosclerosis. 1989 Jan-Feb;9(1):129-35.
  • Gago-Dominguez M, Yuan JM, Sun CL, Lee HP, Yu MC. Opposing effects of dietary n-3 and n-6 fatty acids on mammary carcinogenesis: The Singapore Chinese Health Study. Br J Cancer. 2003 Nov 3;89(9):1686-92.
  • Ghosh S, Kewalramani G, Yuen G, Pulinilkunnil T, An D, Innis SM, Allard MF, Wambolt RB, Qi D, Abrahani A, Rodrigues B. Induction of mitochondrial nitrative damage and cardiac dysfunction by chronic provision of dietary omega-6 polyunsaturated fatty acids. Free Radic Biol Med. 2006 Nov 1;41(9):1413-24.
  • Hibbeln JR, Nieminen LR, Lands WE. Increasing homicide rates and linoleic acid consumption among five Western countries, 1961-2000. Lipids. 2004 Dec;39(12):1207-13.
  • Keys A. Atherosclerosis: a problem in newer public health. J Mt Sinai Hosp N Y. 1953 Jul-Aug;20(2):118-39.
  • Lands WE.: Dietary fat and health: the evidence and the politics of prevention: careful use of dietary fats can improve life and prevent disease. Ann N Y Acad Sci. 2005 Dec;1055:179-92.
  • Ramirez-Tortosa CL, Varela-López A, Navarro-Hortal MD, Ramos-Pleguezuelos FM, Márquez-Lobo B, Ramirez-Tortosa MC, Ochoa JJ, Battino M, Quiles JL. Longevity and cause of death in male Wistar rats fed lifelong diets based on virgin olive oil, sunflower oil or fish oil. J Gerontol A Biol Sci Med Sci. 2019 Apr 6. pii: glz091.
  • Ramsden CE, Zamora D, Leelarthaepin B, et al. Use of dietary linoleic acid for secondary prevention of coronary heart disease and death: evaluation of recovered data from the Sydney Diet Heart Study and updated meta-analysis. BMJ, 2013;346:e8707.
  • Ramsden CE, Zamora D, Majchrzak-Hong S, Faurot KR, Broste SK, Frantz RP, Davis JM, Ringel A, Suchindran CM, Hibbeln JR. Re-evaluation of the traditional diet-heart hypothesis: analysis of recovered data from Minnesota Coronary Experiment (1968-73). BMJ. 2016 Apr 12;353:i1246.
  • Schmitz G, Ecker J. The opposing effects of n-3 and n-6 fatty acids. Prog Lipid Res. 2008 Mar;47(2):147-55.
  • Simopoulos, AP: Omega-6/Omega-3 Essential Fatty Acid Ratio and Chronic Diseases. Food Reviews International Vol. 20, No. 1, pp. 77-90, 2004
  • Szendi G: Tévutak az orvoslásban. Jaffa, BP, 2018.
  • Teicholz, N: The Big Fat Surprise. Simon & Schuster. New York, 2014.
  • Varela-López A, Ochoa JJ, Llamas-Elvira JM, López-Frías M, Planells E, Speranza L, Battino M, Quiles JL. Loss of Bone Mineral Density Associated with Age in Male Rats Fed on Sunflower Oil Is Avoided by Virgin Olive Oil Intake or Coenzyme Q Supplementation. Int J Mol Sci. 2017 Jun 29;18(7).
  • Vaz JS, Kac G, Nardi AE, Hibbeln JR. Omega-6 fatty acids and greater likelihood of suicide risk and major depression in early pregnancy. J Affect Disord. 2014 Jan;152-154:76-82.
  • Williams CD, Whitley BM, Hoyo C, Grant DJ, Iraggi JD, Newman KA, Gerber L, Taylor LA, McKeever MG, Freedland SJ. A high ratio of dietary n-6/n-3 polyunsaturated fatty acids is associated with increased risk of prostate cancer. Nutr Res. 2011 Jan;31(1):1-8.
  • Woodhill JM, Palmer AJ, Leelarthaepin B, McGilchrist C, Blacket RB. Low fat, low cholesterol diet in secondary prevention of coronary heart disease. Adv Exp Med Biol. 1978;109:317-30