Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A veszélyes kenyér

A jövő embere elborzadva nézi majd a képeket a pékség előtt álló sorokról, a gyanútlanul mit sem sejtő, süteményt habzsoló kisgyerekekről, a bioboltokban ájtatos képpel teljes kiőrlésű kenyerek közt válogatókról.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Mintha a hiroshimai atombomba előtti percek békés utcaképeit látnánk. A narrátor fojtott hangon arról beszél, hogyan rohant az emberiség torz táplálkozási szokásaival egy civilizációs-közegészségügyi katasztrófába. Egy kisgyerek felsír: de mama, miért nem mondták meg nekik, hogy a kenyér halálos méreg? Anyukája elcsukló hangon azt feleli, tudod kisfiam, az egy primitív korszak volt.

Egy tévút rövid története

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ősember, akinek a rögeszméje volt, hogy életben akar maradni, így aztán, ha tehette, húst evett hússal, de ha nem, hát beérte bogyókkal, levelekkel, gyökerekkel is. Ezt nevezzük ma paleolit étrendnek. Mivel vagy kétmillió évet vízparti halászgatással töltött el, igencsak megszokta a jót, agya, testfelépítése, anyagcseréje genetikailag kódolta a hús és zsír kívánását. De aztán közbe szólt a népszaporulat, vándorolni kellett, a vadászható állatok meg valami alattomos bosszúból talán, de egyre csak fogytak. Az emberiség hatalmas krízishez közeledett: vagy kiirtják egymást a szűkülő élelemforrásokért a népek, vagy találnak valami ehetőt.

Valljuk be, a földművelés, a gabonafélék (Amerikában pedig a kukorica és burgonya) felfedezése hirtelenjében remek áthidaló ötlet volt, csak az a baj, hogy úgy is maradt. Én ezért nem is szeretem a barkácsmegoldásokat, mert az ideiglenes dolgok a legmaradandóbbak (lásd. a tíz éve összedrótozott csapunkat). A gabonafélék nagy mennyiségben termeszthetők, eltarthatók, szállíthatók - mi kell még? Hát például jó lett volna genetikailag adaptálódnunk hozzájuk. De mivel a gének tetű lassan módosulnak (a csimpánzzal 98%-ban vagyunk azonosak!), a hatmillió éves fejlődésünk utolsó tízezer éve alatt ez ügyben nem történt semmi. Száz év alatt meg még úgyse. Ugye, itt most a 20. század végkép elvadult táplálkozására célzok. Vajon miért civilizációs népbetegség az elhízottság, a szívbetegség, a rák és a diabétesz?


A válasz természetesen a táplálkozásunkban van. Primitív halászó-vadászó törzsek "civilizálódása" során figyelték meg, hogy a WHO ajánlása szerinti "modern" táplálkozásra való áttérés után pl. az amerikai Pima indiánok 70%-a elhízott és 50%-uk cukorbeteggé vált. Ez egyben garantálja a szívhalált is, úgyhogy Pima indiánoknál nem nagyon élnek meg az életbiztosítással házaló ügynökök. A "normális" táplálék 50-75%-a szénhidrát.

Az élelmiszerpiramist azonban nem a tudományos kutatások, hanem az élelmiszerlobbyk harca alakította ki. És sajnos ez ügyben nem kérdezték meg a hasnyálmirigyünket. A szénhidrátok döntő hányada ugyanis magas glikémiás indexű, vagyis igen gyorsan felszívódó fajta, és a hasnyálmirigyet 1000%-os túlműködésre kényszeríti.

Akinek a hasnyálmirigye ettől kipurcan, azt elnevezik cukorbetegnek, és nyomják bele az inzulint és etetik vele tovább a puffadt zsömléket. De a cukorbetegség csupán végállapot: a nők 20%-a policisztás ovárium szindrómában szenved, amely közismerten az inzulinrezisztencia következtében alakul ki. S mily érdekes, ez a rejtélyes kórkép egyből javulni kezd, ahogy zsírra és fehérjére cserélik le a szénhidrátot. Míg szegény Atkinst annyian átkozzák konzervatív orvosi körökből, hogy magas fordulatszámmal forog sírjában, aközben sorra jelennek meg vizsgálatok orvostudományi szaklapokban, melyek bizonyítják: az Atkins diétára fogottak anyagcsere paraméterei kenterbe verik a "normális" étrendre állított emberekét. A fogyásról már nem is beszélve!


Nem furcsa, hogy az étrendünket soha nem tesztelték, mit okoz húsz-harminc év alatt? Egy autót vagy egy számítógépes programot alaposabban tesztelnek a piacra kerülése előtt, mint az embernek szánt táplálékot. Ha a laborpatkány nem döglik meg tőle, már emberi fogyasztásra alkalmasnak is találják. Pékek, cukrászok, csokigyárosok és egyre rafináltabb chipsz-ízeket kiötlő élelmiszermérnökök alakítják étrendünket, s mindegyiket csak az eladási statisztikák érdeklik, nem pedig az egészségügyi hatások.

A java még hátra van

A kijelölt útról letérni veszélyes: ez az evolúcióra is érvényes. Az ember fogyasztani kezdte a búzát, a rozst, az árpát és velük együtt a bennük rejlő ártalmas fehérjéket, mint a gliadinokat, a glutént, és a glutenint. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban csak a főbűnöst emlegetem, ő a glutén. A glutén-érzékenységet hétköznapian lisztérzékenységnek vagy nyelvtörősebben cöliákia betegségnek nevezik. Korábban úgy vélték, ez egy ritka probléma, de minél pontosabb diagnosztikus módszereket dolgoznak ki, annál gyakoribbá kezd válni.


Most ott tartunk, hogy minden 40-100 emberből egy diagnosztizált vagy rejtett glutén-érzékenységben szenved. Mivel a gabonatermelés őshazája Mezopotámia, a glutén-érzékenység gyakorisága Délről Észak felé egyre nő. A glutén-érzékenység valójában egy több szervrendszerre kiterjedő autoimmun betegség, melynek legnyilvánvalóbb formája a vékonybél boholyainak pusztulása, amely felszívódási zavarokat, és ennek következtében növekedési zavartól a vérszegénységen át a legkülönfélébb alattomos hiánybetegségekig vezethet.

A bélrendszert érintő cöliákia bizonyos értelemben a legszerencsésebb változat, mert súlyosabb formáját előbb-utóbb felismerik és gluténmentes táplálkozással gyógyítják. Bár amerikai adatok szerint csak minden negyvenedik cöliákia beteget diagnosztizálnak. Egy asszony megírta nekem, hogy fel nem ismert cöliákiáját Crohn betegségnek kezelve jutott el odáig, hogy végbelét hasfalán vezették ki. A gluténérzékenység ráadásul sokkal gyakoribb alattomos, nem emésztőrendszeri formáiban. Ez a nem cöliákia típusú gluténérzékenység. Pl. meddőség és ismétlődő vetélések okaként nem szokás glutén-érzékenységet keresni, pedig egy vizsgálatban a meddő nők 8%-a bizonyult glutén-érzékenynek. Egy másik vizsgálatban az ismételten abortálók 8%-a és a növekedésben lemaradó magzatok esetében az anyák 15%-a glutén-érzékeny volt! Adjuk hozzá a 20% PCOSZ-os betegeket és máris látjuk, nem felfújt hiszti ez a kenyérellenesség. A glutén-érzékenyek körében meghökkentően gyakori az autoimmun cukorbetegség, a lupus erythematózus és a pajzsmirigy betegség, a neuropátia, a különféle emésztőrendszeri rákok és a non-Hodgkin betegség.

De a glutén okozhat asztmát, epilepsziát, migrént, fejfájást, különféle mozgászavarokat, izületi és csontfájásokat, foltos hajhullást, korai őszülést, reflux betegséget, nyombélfekélyt, laktóz érzékenységet, viszketegséget, ekcémát, pszoriázist, ekcémát, fogyást és hízást, korai menopauzát, hiperprolaktémiát, orgazmuszavart, spermaszám csökkenést, májbetegséget, csontritkulást, középfülgyulladást, depressziót és ingerlékenységet. A gluténérzékenység, mint bármilyen más allergia, az élet során bármikor megjelenhet, pl. egy stresszes életszakaszban.


Mindez természetesen kapóra jöhet a hipochondereknek is, de sokan valóban érintettek lehetnek. Aki próbálta már bizonytalan neurológiai, belgyógyászati, nőgyógyászati vagy indokolatlan lelki zavarait orvosokkal tisztázni, az megérti, miért olyan nehéz eltalálni a lottón az ötöst. Ilyenkor jó arra gondolni, hátha a glutén a bűnös. De erről ne kérdezze meg se orvosát, se gyógyszerészét, mert hülyének fogják nézni.

Vissza a használati utasításhoz: low-carb diéta

Az un. csendes, vagyis látványos tünetektől megkímélő gluténérzékenységet nem könnyű felismerni, ahogy a cukorbetegség is csak jó pár évtizedes hasnyálmirigy-gyötrés után jelenik meg. Végülis, ha az ember egy számára mérgező fehérjét fogyaszt, jogos minden furcsa tünetre felkapnia a fejét. Méregnek azért nevezném a glutént, mert az emberi immunrendszer veleszületetten reagál rá. Szóval, ne ámítsa magát senki, hogy rá nem hat a méreg. Ezért nevezik lassan ölőnek.

A kenyérről és a sok szénhidrátról nem csak az e cikk hatására kibontakozó cöliákia-rettegésünk miatt érdemes lemondani, hanem azért is, mert nem keményítő fogyasztásra lettünk tervezve. Ezért él tévedésben az egész "mindenmentes mozgalom". A gluténmentesnek nevezett élelmiszerek a nagy keményítőtartalmuk miatt ugyanúgy halálosak.


A rendeltetésellenes használat csak bajt okozhat. Megfontolandó, hogy az eszkimóknál, hadzáknál, hiwiknél, stb. ismeretlen volt a szívbetegség, a rák, az epilepszia, az asztma és a cukorbetegség. A semmilyen gyógyszerre nem reagáló epilepsziák egyik hatékony kezelési módja a teljes szénhidrát megvonás! Hm? Cukorbetegek meggyógyulnak, vagy jelentősen csökken a gyógyszerszükségletük a drasztikusan szénhidrátszegény diétára. 82 000 nő 20 éven át tartó követéses vizsgálata bizonyította, hogy a low-carb diéta véd a szívbetegség ellen. Aki tömi a fejét kenyérrel, kézből eteti a rákot. De nem erőlködöm tovább. Mi kell még?

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Braly, J; Hoggan, R;: Dangerous Grains: Why Gluten Cereal Grains May Be Hazardous To Your Health. Avery, 2002

Bushara KO.Neurologic presentation of celiac disease. Gastroenterology. 2005, 128(4 Suppl 1):S92-7.

Ciclitira, PJ; Johnson, MW; Dewar, DH; Ellis; HJ: The pathogenesis of coeliac disease. Molecular Aspects of Medicine, 2005, 26:421-458

Dansinger; ML; Gleason; JA; Griffith, JL;et al: Comparison of the Atkins, Ornish, Weight Watchers, and Zone Diets for Weight Loss and Heart Disease Risk Reduction: A Randomized Trial. JAMA. 2005;293(1):43-53.

Fasano, A;, Berti, I;, Gerarduzzi, T;, Not, T;, Colletti, RB;, et al: .Prevalence of celiac disease in at-risk and not-at-risk groups in the United States: a large multicenter study.Arch Intern Med. 2003 10;163(3):286-92.

Wood, L: Obesity, waist-hip ratio and hunter-gatherers. BJOG: An International Journal of Obstetrics and Gynaecology 2007 114:1110-116.

Food boards lobby for place on revised food pyramid. The Food Institute Report 2002. aug. 4

Gardner; CD; Kiazand; A; Alhassan; S;et al: Comparison of the Atkins, Zone, Ornish, and LEARN Diets for Change in Weight and Related Risk Factors Among Overweight Premenopausal Women: The A TO Z Weight Loss Study: A Randomized Trial JAMA. 2007;297(9):969-977.

Gasbarrini, A; Torre, ES; Trivellini, C; et al: Recurrent spontaneous abortion and intrauterine fetal growth retardation as symptoms of coeliac disease. Lancet, 2000, 356(9227):399-400

Kossoff EH, McGrogan JR, Bluml RM, Pillas DJ, Rubenstein JE, Vining EP: A modified Atkins diet is effective for the treatment of intractable pediatric epilepsy. Epilepsia. 2006, 47(2):421-4.

Lutz, W; Allen, C; Allan, CB: Life Without Bread: How a Low-carbohydrate Diet Can Save Your life. McGraw-Hill 2000

Martinelli, P; Troncone, R; Paparo, F; Torre, P; Trapanese, E; Fasano, C; Lamberti, A; Budillon, G; Nardone, G; Greco, L: Coeliac disease and unfavourable outcome of pregnancy. Gut., 2000, 46(3):332-5.

Meloni GF, Dessole S, Vargiu N, Tomasi PA, Musumeci S.The prevalence of coeliac disease in infertility.Hum Reprod. 1999, 14(11):2759-61.

Ress K, Harro M, Maaroos HI, Harro J, Uibo R, Uibo O.High prevalence of coeliac disease: need for increasing awareness among physicians.Dig Liver Dis. 2007, 39(2):136-9.

Rewers, M: Epidemiology of Celiac Disease: What Are the Prevalence, Incidence, and Progression of Celiac Disease? Gastroenterology 2005, 128:S47-S51

Rodrigues, AF; Jenkins, HR: Coeliac disease in children. Current Paediatrics, 2006, 16, 317-321

Rostami K, Malekzadeh R, Shahbazkhani B, Akbari MR, Catassi C.Coeliac disease in Middle Eastern countries: a challenge for the evolutionary history of this complex disorder?Dig Liver Dis. 2004, 36(10):694-7.

Telega, G; Bennet, TR; Werlin, S: Emerging New Clinical Patterns in the Presentation of Celiac Disease. Arch Pediatr Adolesc Med. 2008, 162(2):164-168.

Volek, JS; Feinman, RD: Carbohydrate restriction improves the features of Metabolic Syndrome. Metabolic Syndrome may be defined by the response to carbohydrate restriction Nutrition & Metabolism 2005, 2(31):1-17.

Westerberg DP, Gill JM, Dave B, DiPrinzio MJ, Quisel A, Foy A.New strategies for diagnosis and management of celiac disease.J Am Osteopath Assoc. 2006, 106(3):145-51.

Westman EC, Feinman RD, Mavropoulos JC, Vernon MC, Volek JS, Wortman JA, Yancy WS, Phinney SD.Low-carbohydrate nutrition and metabolism. Am J Clin Nutr 2007;86:276-84.