Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Ashton és mtsi(2018):
Bipoláris betegség, táplálkozás és elhízás

Fordította: Váradi Judit

Forrás:M. Ashton, O.M. Dean, W. Marx, M. Mohebi, M. Berk, G.S. Malhi, C. Ng , S.M. Cotton, S. Dodd, J. Sarris, M. Hopwood, C. Voigt, K. Faye-Chauhan, Y. Kim, S.R. Dash, F.N. Jacka, N. Shivappa, J. Hebert, A. Turner: Diet quality, dietary inflammatory index and body composition as predictors of N-acetylcysteine and mitochondrial agents efficacy in bipolar disorder. 31. The European College of Neuropsychopharmacology 2018 Október 7. Poster P.039. Congress website: https://2018.ecnp.eu/

Egy újabb kutatás ismét megerősítette, hogy a depressziót a szervezetszintű gyulladás okozza, és a gyulladáscsökkentő étrend, valamint megfelelő étrendkiegészítők jelentősen javítják a bipoláris betegek hangulatát.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Jelen klinikai vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a bipoláris zavarral küzdő betegek terápiájára hatással van testsúlyuk és étrendjük minősége, azaz, hogy olyan ételeket fogyasztanak-e, amelyek emelik az általános gyulladásszintet. Ezek még csak korai eredmények, de ha a vizsgálatot szélesebb körben is megismétlik, akkor egyes mentális problémák kezelésében az étrendi tanácsok hasznosnak bizonyulhatnak. Mindezt Barcelonában, a The European College of Neuropsychopharmacologykonferencián mutatták be.

A bipoláris zavart (korábbi nevén mániás depresszió) a szélsőséges hangulatingadozások - nagyon feldobott/ nagyon levert állapot - váltakozása jellemzi. Az a tény, hogy a tünetek ellentétesek, rendkívül megnehezíti a hatékony kezelést. A jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek hasznosak, azonban inkább a mániás tünetek - a feldobott állapot - kezelésére alkalmasak, a depressziós epizódokat átélő beteg hatékony kezelése hiányt szenved. Egy csapat ausztrál, német és amerikai tudós nemrég kimutatta, hogy a minőségi, gyulladásszintet nem növelő étrendet követő betegek, akiknek alacsony a testtömeg indexük, jobban reagálnak a kiegészítő funkcionális (gyógyhatású) élelmiszerekre. "Ha ezeket az eredményeket meg tudjuk erősíteni, az jó hírt jelentene a bipoláris betegeknek, mivel nagy szükség lenne a bipoláris zavar depressziós fázisának hatékonyabb kezelésére, állítja Melanie Ashton, az egyik ausztrál kutató.


Összesen 133 kísérleti személyt véletlenszerűen kétfelé osztottak. Az egyik csoport különféle táplálék "gyógyszereket" kapott (N-acetylcystein (NAC), Acetyl L-carnitin (ALC), ubiquinon (Co Q10), Alfa Liponsav, magnézium, alfa-tokoferol, D-vitamin, A-vitamin, kalcium aszkorbát, B-komplex), a másik csoport pedig placebot, 16 héten át. A résztvevők e kiegészítőket a már megszokott kezelésükön kívül kapták. A kutatók a kísérlet kezdetekor megmérték a BMI indexet, majd a depressziószintet, azaz, hogy a személy mennyire képes funkcionálni a mindennapi életében. Azt is értékelték, hogy a következő 20 héten át javult-e a résztvevő állapota, és ha igen, mennyire. A résztvevők egy kérdőívet töltöttek ki arról, hogy mit esznek egész éven át. A kutatók egy étrendminőség pontozást kalkuláltak ki, melyben a jó és egészséges étrendben a gyümölcsök és zöldségek szerepelnek, a gyengébb minőséget pedig a telített zsírok, a finomított szénhidrátok és az alkohol jelentik. Ezeket az étrendeket pedig gyulladásszintet csökkentő illetve gyulladást növelő étrendtípusként kategorizálták.

Melanie Ashton így folytatta: "Bebizonyosodott, hogy a jobb minőségű, gyulladáscsökkentő jellegű étrendet követő, illetve az alacsony testtömeg indexű emberek jobban reagálnak az étrendkiegészítőkre, mint azok, akik rossz minőségű, gyulladáskeltő táplálékon élnek, illetve túlsúlyosak.

Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben ezeket az eredményeket szélesebb körben végzett vizsgálatokban is meg tudjuk ismételni, akkor a bipoláris zavar terápiájában nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kezelt személy testsúlyát illetve azt, ahogy táplálkozik.


Megjegyzés:

A pszichiátria romboló tevékenységének árnyékában évtizedek óta hordja össze néhány kutató "téglánként" a depresszió gyulladáshipotézise mellett szóló bizonyítékokat. Ezt - szerintem elég meggyőzően - foglaltam össze 2010-ben megjelent Boldogtalanság és evolúció c. könyvemben. De egyenlőtlen küzdelem ez, lovasság a pszichiátria tankhadosztályaival szemben, pedig az emberek jobbléte és egészsége a tét az egyik oldalon, s a milliárdos profit a másik oldalon. Persze, amennyire az embereket nem érdekli az elhízás és magas gyulladásszint testi következményei, ugyanúgy érdektelenek a szervezet magas gyulladásszintje és a depresszió kapcsolatában. Pedig egyre több vizsgálat lát napvilágot, amely azt igazolja, hogy a gyulladáscsökkentő étrend (paleo, mediterrán) és a sport jelentősen csökkenti a depresszió kockázatát, ill. a kialakult hangulatzavar súlyosságát. Jelen vizsgálatnak is feltehetően Felice Jacka pszichiáternő a motorja, aki sokadik vizsgálatában - legutóbb 2017-ben- igazolta, hogy a gyulladáscsökkentő étrend jelentősen befolyásolja a depressziókockázatot. Mert természetesen a munkanélküliség, elszegényedés, betegség, stb. depressziót okozhat a legegészségesebb táplálkozás mellett is, de tudni kell, hogy ezek a lelkigyötrelmeket okozó állapotok szintén a gyulladásszint emelésével okoznak a depressziót. Aki tehát a gyulladást célozza meg, az a depresszió gyökerét veszi célba. Akinek éppen kezd nyiladozni a szeme, annak ajánlom a könyvemet és egy e témában korábban írt összefoglalómat,amely a bipoláris zavar és a táplálkozás kapcsolatát elemzi.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

[1] Berk, M., Post, R., Ratheesh, A., Gliddon, E., Singh, A., Vieta, E., Carvalho, A.F., Ashton, M.M., Berk, L., Cotton, S.M. and McGorry, P.D., 2017. Staging in bipolar disorder: From theoretical framework to clinical utility. World Psychiatry, 16(3), 236-244.

[2] Data-Franco, J., Singh, A., Popovic, D., Ashton, M., Berk, M., Vieta, E., Figueira, M.L. and Dean, O.M., 2017. Beyond the therapeutic shackles of the monoamines: new mechanisms in bipolar disorder biology. Progress in Neuro-Psychopharmacology and Biological Psychiatry, 72, pp.73-86.

[3] Marx, W., Moseley, G., Berk, M. and Jacka, F., 2017. Nutritional psychiatry: the present state of the evidence. Proceedings of the Nutrition Society, 76(4), 427-436.

[4] Dean, O.M., Turner, A., Malhi, G.S., Ng, C., Cotton, S.M., Dodd, S., Sarris, J., Samuni, Y., Tanious, M., Dowling, N. and Waterdrinker, A., 2015. Design and rationale of a 16-week adjunctive randomized placebo-controlled trial of mitochondrial agents for the treatment of bipolar depression. Revista Brasileira de Psiquiatria, 37(1), 03-12.