Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Sam Nash:
A demencia megelőzésének 9 módja

Fordította:Mezei Elmira

Forrás:Sam Nash: 9 Ways to Beat Dementia

Mindenki tudja, hogyan őrizze meg a szíve egészségét, de mi a helyzet az agyunkkal? Együnk zabot reggelire, együnk naponta öt adag zöldséget, sportoljunk hetente háromszor, bla-bla-bla.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Az intenzív és kitartó média kampányok szilárdan belénk rögzítették, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk a szív- és érrendszeri egészségünkért. Az agy egészségével kevesebbet foglalkoznak, viszont az agyi rendellenességek relatíve egyre gyakoribbak. Ez részben a hosszabb élettartamnak köszönhető, de ki szeretne hosszú életet úgy, hogy közben szellemileg leépült és Alzheimer kórja van.

Ez a vesszőfutás nem torkollhat oda, hogy a végén majd feliratkozunk egy transzplantációs listára. Az agy a legegyedibb szervünk. Ez adja a karakterünket és ennek az érzékeny sejthalmaznak az egészsége nem csak fizikai feltételeken, hanem mentális stimuláción is múlik.

Az elménk karbantartása nagy üzlet!

A számítógépes játékok és az okostelefon appok azt sugallják, hogy ha naponta megfejtünk egy-két Sudoku rejtvényt, azzal megelőzhetjük a kognitív hanyatlást, vagy néhány, mítoszokra épülő hirdetés alapján, a demenciát is. Szerencsére a legtöbb agytornát ígérő appot már leleplezték. Yaakov Stern, a Kolumbia Egyetem neuropszichológusa kijelentette, hogy "nincs olyan mágikus tevékenység, amellyel ezt el lehetne érni." Ugyanakkor léteznek olyan tevékenységek, amelyek serkentik a mentális kapacitást, vagy, ahogy némely kutató nevezi: a kognitív tartalékot (rezerv-et). Ez a tartalék egy lökhárítóhoz hasonlítható, amely képessé teszi az agyat arra, hogy több eróziót elviseljen, mielőtt a káros hatás jelentkezne.

A kognitív tartalék összefüggésben van a magasabb IQ-val és a magasabb professzionális és edukációs teljesítménnyel. Bizonyos vélemények szerint létezik egy pár olyan aktivitás, amely bármely életkorban képes kiépíteni és erősíteni ezt a tartalékot.

Ezek a lépések statisztikailag képesek csökkenteni a demencia kockázatának kialakulását, de legalábbis egy ideig enyhíteni a hatásait.

1 - Maradjunk szociálisan aktívak

A rendszeres beszélgetésnek jó hatása van az idegsejtekre, kapcsolódásuk és újrahuzalozásuk aktív marad, képesek új ötletek és emlékek tárolására. Tényleg igaz, hogy vagy használjuk, vagy elveszítjük őket. 2018-ban Andrew Sommerlad londoni pszichiáter házaspárok analízisénél azt mutatta ki, hogy statisztikailag szignifikáns kapcsolat van a házasság és az alacsonyabb demencia kockázat között. Ezt ő annak tudta be, hogy a felek extra erőfeszítéseket tesznek a jó házastársi kapcsolat érdekében.


2 - Mozgás

Ez elég evidens, de úgy tűnik, hogy ami jó a szívnek, az jó az agynak is. Amikor mozgunk, akkor arra késztetjük az agyat, hogy neurotrofikus, azaz neuronnövesztő kémiai anyagokat bocsásson ki, amelyek az új agysejtek növekedését segítik elő. A neuronok közötti kapcsolódások segítik a memóriaképzést és megtartást. A mozgás a sejtek mitokondriumainak számát is növeli. Eddig még senki nem tudta pontosan megmondani, hogy milyen módon segítik ezek a dolgok a kognitív tartalék képzését, de valószínűleg a jobb vérkeringés által.

3 - Hallás

Ha rosszul halljuk, amit mondanak nekünk, akkor kevésbé koncentrálunk arra, hogy azt az információt beépítsük. Arthur Wingfield massachusetts-i idegtudós szerint még az enyhe hallásvesztés is hatással lehet az agyfunkcióra. Ebből tehát az következik, hogy mindent meg kell tennünk a hallásunk épségének megőrzéséért, rendszeres orvosi vizsgálatokkal, hangos helyeken pedig füldugó használatával. Mindezek az óvintézkedések határozottan segítenek a kognitív leépülés megelőzésében.

4 - Gyulladás

Nem meglepő, hogy a szervezet bármely részének hosszan elhúzódó gyulladása káros lehet. Bei Wu a New York Egyetem kutatója 8000 embert követett Kínában 13 éven át: a kognitív hanyatlás és a fogak számának kapcsolatát vizsgálta. Az eredményei elképesztők voltak. Határozott korrelációt talált a fogvesztés és a kognitív leépülés között, még úgy is, hogy figyelembe vette az öregedés természetes következményeit. Bár ezt a témát a szilárdabb bizonyítékokért még tovább kell kutatni, nagyon ígéretesek a kezdeti bizonyítékok, amelyek rámutatnak a gyulladás és az agy egészségének kapcsolatára.

A szervezet sérülésre adott gyulladásos válasza okkal létezik, mert arra a területre irányítja a fehérvérsejteket, hogy le tudják győzni a mikrobákat és lehetővé tegyék a sérült rész gyógyulását. Amikor a gyulladásos válasz krónikus, mint amit például a folyamatos stressz vagy a finomított szénhidrátok fogyasztása okoz, akkor valószínűleg károsodás lép fel.

Az agy gyulladása megnöveli a glutamát nevű vegyület hatását. Ez lecsökkentheti az agysejtek méretét, és akadályozhatja az új sejtek képződését. Ha ez elég hosszú ideig tart, akkor az demenciához vezethet - mondja Bruce McEwen, a New-York-i Rockefeller Egyetemről. A stresszkezelés nem csak az általános jóllét, hanem az agy egészsége miatt is fontos.


5 - Életcélok

Az, hogy van életcélunk, hogy tartozunk valahová és kielégítő a munkánk, mind segíthet megelőzni a kognitív leépülést. Lehet, hogy ez unokákra vigyázás, egy rég szunnyadó képesség felfedezése, vagy hogy mások számára bármilyen módon hasznosak vagyunk. Egy életcél elérésére való törekvés motivációt ad az önfejlesztéshez, az új dolgok tanulásához és az agy morfológiájában új pályák kiépítéséhez.

McEwen állítja, hogy ha van célunk, az arra késztet bennünket, hogy több emberrel érintkezzünk, és ezáltal javítsuk a kognitív tartalékunkat. Bárhogy is nézzük, a mentális állóvíz elkerülése kulcsfontosságú.

6 - Alvás

Ez egy másik nyilvánvaló faktor. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy az alváshiány mit képes tenni az agyfunkcióval. Maiken Nedergaard dán idegtudós az alvás agyra gyakorolt hatásait vizsgálta. Az ébren töltött órák alatt sok tápanyagot használunk el a feladatok elvégzéséhez, gyakran időszorításban alatt. Minden egyes agysejtet körül veszik a támasztó gliasejtek. Ezek takarítják el az anyagcsere folyamatok hulladékait, amelyek, ha felhalmazódnak, akkor akár toxikus szintet is elérhetnek és idővel károsíthatják az idegsejteket.

Alvás közben az agyunk lubickol az agy-gerincvelői folyadékban, ami kipucolja a toxinokat és felkészít a következő napra. Az elégtelen alvásciklusok, különösen a mélyalvás hiánya, megakadályozza az agy méregtelenítését. A REM, "gyors szemmozgás" alvásfázis szintén nagyon fontos az új memória lefektetéséhez és megszilárdulásához. Az alvásnak minden fázisa szükséges az agy optimális egészségéhez.

7 - Étrend

Martha Morris, a chicagói Rush Egyetem táplálkozási szakembere az agy egészsége érdekében finomhangolta a mediterrán étrendet. Ő ezt MIND étrendnek nevezte el. Fontos szerepet kapnak benne az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek. Ezek a vegyületek védelmezik a sejteket a szabadgyökök káros hatásaitól, illetve csökkentik a szervezet gyulladásszintjét. A leveles zöldek, a bogyós gyümölcsök és a teljes kiőrlésű gabonák mind rajta vannak a MIND listán, míg a telített zsírok és a cukrok rizikófaktornak bizonyulnak.

Morris 923 nyugdíjason tesztelte az étrendet. Ezeknek a fele a MIND étrendet fogyasztotta, a másik fele a DASH-nak nevezett vérnyomás-csökkentő diétán volt. Az eredményei elég meggyőzők voltak, a MIND étrendi csoport jobban teljesített, és az ő Alzheimer-kór kockázatuk 53%-al csökkent.


(E tekintetben a MIND étrend csak a DASH (vérnyomáscsökkentő) képest jobb, ugyanis a természeti népeknél egyáltalán nincs Alzheimer betegség, azaz az ő étrendjük -amit paleónak nevezünk- 100%-kal csökkenti az Alzheimer betegség kockázatát. Márpedig a természeti népek döntően telitett zsírokat fogyasztanak. A "jobb" étrend, mint a MIND, nem azonos a követendő ideális étrenddel. Sz.G- megj. )

8 - A vér-agy gát (BBB) egészségének megőrzése

Az agy rendelkezik egy beépített mikro-érrendszerrel, amely esszenciális tápanyagokat szállít a sejtekhez, és megakadályozza, hogy a mikrobák és bizonyos káros vegyszerek elérjék az agyat. Ez a neuronok első védelmi vonala. Maga a gát a vérerek membránjai közötti speciális sejtek és a központi idegrendszer folyadékainak összetett kombinációja.

A hasznos víz- és gázmolekulák szabadon haladhatnak át rajta, míg a glükózt és az aminosavakat aktívan szállítják a rendeltetési helyükre. Bizonyos gyógyszerek gyakran úgy vannak tervezve, hogy az egészségmegőrzés céljából áthatoljanak a BBB-n, de a legtöbb rekreációs drog is ugyanezt teszi. Egyszóval ez az agyműködés kritikus fontosságú területe.

A vér-agy gát diszfunkciója a keringő anyagok szivárgásához, elégtelen tápanyag ellátáshoz és méreganyag felhalmozódáshoz vezethet. Ez pedig a BBB-t alkotó speciális sejtek gyulladásához, oxidatív stresszhez és idegsejt károsodáshoz vezethet. Ez a zavar kimutatható sztrókon átesett, szklerózis multiplexes és Alzheimer kóros egyéneknél. A legnagyobb kockázatuk a hosszútávú stressznek kitett embereknek van. Lehet, hogy úgy gondolják, hogy meg tudnak birkózni a nyomással, és csak akkor veszik észre az eróziót, amikor már késő. Egyébként nem árt megemlíteni, hogy az újszülötteknél még nem teljesen kialakult a vér-agy gát, tehát ők különösen sebezhetők.

9 - A toxinok kerülése -?különösen a fluor és az alumínium

A testünk egyetlen részének sincs szüksége ezekre az elemekre. A fluor bármilyen koncentrációban mérgező és a szervezet nem választja ki (L. Valdez-Jimenez et al, Centro University, Lagos, 2010). Valójában hozzákötődik az alumíniumhoz, így téve lehetővé, hogy áthaladjon a vér-agy gáton, ahol felgyülemlik a központi idegrendszerben. A krónikus dózisok kapcsolatot mutatnak a viselkedészavarokkal, a degeneratív elváltozásokkal, és a neuronok anyagcseréjének rendellenességeivel. (Lubkowska et al, 2004).

A sokéves fluorhatás az agyi struktúra és biokémia elváltozásaihoz vezet, aminek közvetlen hatása van a neurológiai, valamint a kognitív fejlődésre, például a tanulásra és a memóriára. Valdez-Jimenez publikált vizsgálataiban arra következtet, hogy a fluor teljes kerülése létfontosságú, különösen gyerekeknél. Ebbe beletartoznak az olyan ételek, amelyekben fluorfelhalmozódás van, pl. a halak és húskészítmények, a fluorizált víz, élelmiszerek, fogkrémek, és a teflon bevonatú edények.

Egy 2013-as vizsgálatban Akinrinade és munkatársai azt találták, hogy a fluor és az alumínium megzavarják a neurotranszmitter szintézist, és ezáltal még jobban károsítják az agyfunkciót.


Mit tehetünk a kognitív hanyatlás ellen?

A szokásos dolgok, mint a mozgás; a dohányzás, a túl sok alkohol és a rekreációs drogok kerülése; a jó étkezési szokások mind támogatják az agy egészségét. A vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjében és rostban gazdag táplálkozás, plusz az antioxidáns ételek kulcsfontosságúak, csakúgy, mint a zavartalan alvásciklusok.

A kevésbé magától értetődő dolgok közé tartozhat például egy új nyelv vagy egy hangszer megtanulása. A vizsgálatok kimutatják, hogy mindkét dolog bármilyen életkorban ki tudja védeni a kognitív hanyatlást. Ehhez kapcsolódik az a tanács is, hogy nem jó ötlet túl korán nyugdíjba menni. Egy inaktív elmének, csakúgy, mint testnek, negatív hatása van az agyra.

Végül egy fontos üzenet a fluor előnyeit övező pszeudo-tudományról. A fluor egy méreg, és ahol fluorral dúsítják a vizet, ott romlik az emberek agyi egészsége. Ez ilyen egyszerű.

Én megkérdőjelezem azoknak az állításoknak a valódiságát, amelyek szerint a fluor fogkrémekben való felületi alkalmazása hasznos lenne a fogaknak, és veszélytelen a szervezetnek. A valóság az, hogy bizonyos vegyi anyagok éppen annyira képesek felszívódni a szájüregből, mint a belekből, ezért van annyiféle szájon át felszívódó szer, például angina spray vagy víz nélkül bevehető migrén ostya. A WHO osztályozása szerint a fluor egészségre káros és a The Lancet nevű orvosi szaklap nemrég azt javasolta, hogy a fluort sorolják át az idegmérgek csoportjába az ólommal, az arzénnal, a PCBk-kel és a toluollal egy csoportba.

A szerző megjegyzése

Ezt nem kirohanásnak szánom egy bizonyos vitás anyag ellen, de arra biztatom önöket, hogy alaposan nézzenek utána annak, hogy mi kerül a szervezetükbe. A saját vízforrásom pontos összetételének dogmatikus kutatása során napvilágra kerültek bizonyos fémek jelenlétének bizonyítékai, különösen a nikkelé. Azok számára, akiknek hozzám hasonlóan nikkel allergiájuk van, nagyon értékes információ lehet, tíz év IBS kezelését lehetett volna megspórolni vele.

A szüleim vízvezetékénél a közeli mezőgazdasági területek miatt van egy ismert rovarirtó probléma. A vízügyi hatóságok tudnak erről, és "a földtulajdonosokkal együtt dolgoznak a megoldáson." Addig pedig az emberek rovarirtóval szennyezett vizet isznak. Egy gyors online keresés több tucat ilyen témájú kutatást fog felhozni, például Dr. Sarah McKenzie-Rossét, aki kijelenti:

"Az analízis feltárta, hogy az elmúlt 20 év jól megtervezett vizsgálatainak többségében azt találták, hogy szignifikáns kapcsolat van az alacsony szintű organofoszfát kitettség és a csökkent kognitív funkciók között. "

(Azaz: ha lehet, használjuk tisztított vizet, legjobb a fordított ozmózissal működő víztisztitó)

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre