Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Jeremy Braude:
A félreértelmezett mesterséges édesítőszerek

Kalóriamentes, de az anyagcserére mégis hatással van

Fordította:Váradi Judit

Forrás: Jeremy Braude:The Misrepresented Physiology of Artificial Sweeteners

A mesterséges édesítőszerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a szervezetet nem lehet büntetlenül becsapni. Fontos azonban rögtön különbséget tennünk a valóban mesterséges édesítőszerek és a természetben előforduló cukoralkoholok között, azaz az alacsony kalóriatartalmú (xylit) és a nullakalóriás (eritrit) között. Utóbbiak kutatása nem igazolta azokat a problémákat, amelyek a mesterséges édesítőkkel kapcsolatban felmerültek.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A mesterséges édesítőszerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a szervezetet nem lehet büntetlenül becsapni. Fontos azonban rögtön különbséget tennünk a valóban mesterséges édesítőszerek és a természetben előforduló cukoralkoholok között, azaz az alacsony kalóriatartalmú (xylit) és a nullakalóriás (eritrit) között. Utóbbiak kutatása nem igazolta azokat a problémákat, amelyek a mesterséges édesítőkkel kapcsolatban felmerültek.

A kalóriamentes mesterséges édesítőszerek felfedezése, tömeges gyártása és széles körben elterjedt fogyasztása kiélezte a véleményeket a táplálkozásiparban. Miközben az édes íz élményét kínálják fel, s elkerülik a túlzott kalóriabevitel hatásait, a diétás üdítők és a kalóriamentes rágcsálnivalók valaha arra voltak hivatottak, hogy segítségükkel felvehető a harc a világméretű elhízás járvánnyal. Mégis, évek múltán úgy tűnik, az elképzelés nem jött be. Amennyiben a feldolgozott cukor mesterséges édesítőszerrel való pótlása valóban segített volna a túlsúly leküzdésében, az ma már kimutatható lenne a lakosság körében. Számos hosszirányú és keresztmetszeti vizsgálat bizonyította, hogy ellentétben az előre jósolt következményekkel, a mesterséges édesítőszerek, különösképpen a diétás üdítőitalokban, nem vezetnek jobb egészségi állapotokhoz. Hogy még bonyolultabb legyen, bizonyos vizsgálatok kapcsolatot találtak a diétás üdítőitalok fogyasztása és az elhízás, és egyéb anyagcsere-zavarok gyakorisága között.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


A tudományos bizonyítékok hiánya ellenére a mesterséges édesítőszert tartalmazó termékekre általában úgy tekintünk, mint a hagyományos cukorral édesített élelmiszerek egészséges alternatíváira. Ma már választék is rendelkezésünkre áll ezekből. A piacot elárasztják a szukralózt, aszpartamot, szaharint, aceszulfám-káliumot, neotamot és advantamot tartalmazó élelmiszerek és italok. Amíg ezeket a termékeket ilyen jól el lehet adni, a gyártók gazdagodhatnak a félrevezetett emberek kalóriáktól való rettegésének köszönhetően. Ha hatékony testsúly-szabályozást szeretnénk megvalósítani kalóriamentes édesítőszerekkel, rendkívül fontos, hogy megértsük, milyen élettani hatást gyakorolnak szervezetünkre.

Hogyan működnek a mesterséges édesítőszerek

Ami a legérdekesebb a mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban az, hogy jóllehet kémai szempontból különböző összetételűek, mégis hasonló hatásmechanizmussal működnek. Valamennyi édesítőszer a cukrot utánozza abban, hogy összeköti és beindítja az édes íz receptorainkat. Agyunk pedig dekódolja ezt a molekuláris interakciót, melynek hatására édes ízt érzékelünk. A mesterséges édesítőszerek tulajdonképpen százszor, akár több tízezerszer is édesebbek a cukornál.

Lenyűgöző csak elgondolni is, hogy képesek vagyunk szintetikus módon előállítani élelmiszeradalékokat, amelyek fiziológiai szempontból sokkal hatékonyabbak, mint bármely természetben létező anyag. Ez azonban felveti a kérdést, hogyan tolerál a szervezetünk olyasmit, amivel evolúciónk során sosem találkozott. Sokféle kutatási irányzat vizsgálta már, hogy a szervezet hogyan reagál a mesterséges édesítőszerekre, részben választ is találtak arra, miért nem vezet használatuk szükségszerűen a testsúlyszabályozás sikeréhez.

1. Inzulin és Édes íz receptorok a bélben

Noha az édes íz tudatos észlelése elsősorban a nyelvünkön elhelyezkedő íz érzékelő receptorokból származik, az emésztőszerveinkben is vannak ilyenek. Ezek az íz érzékelő receptorok felelnek az inkretin nevű, a véráramban keringő hormon kibocsájtásáért, amelyek aztán a hasnyálmirigy inzulinkibocsájtását stimulálják.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ennek elég egyszerű oka van. Amikor cukrot fogyasztunk, inzulinra van szükségünk, részben azért, hogy az energiát későbbi használatra eltároljuk (glikogén illetve zsír formájában), részben azért, hogy a vércukor-szintünket szabályozza. Más szavakkal, az inkretinek előkészítik a szervezetet egy érkező cukorlöketre. De mi történik, amikor mesterséges édesítőszert fogyasztunk? A cukorhoz hasonlóan a mesterséges édesítők is aktiválják a belek ízreceptorait, inkretin és inzulin kibocsájtásra ösztönözve a szervezetet. A testünk tehát kezdetben éppúgy válaszol a mesterséges édesítőszerre, mint a cukorra. A mesterséges édesítőszer azonban többnyire nem szívódik fel a véráramban, ezért nem váltja valóra a hozzá fűzött reményeket. Legalábbis az állatkísérletek azt bizonyítják, hogy az édesítőszerek fogyasztása növelte a hasi elhízást, hiperinzulinizmushoz (emelkedett inzulinszint a vérben) és inzulinrezisztenciához vezethet az étrend okozta elhízás során. Ez a megnövekedett testzsír összhangban van a zsírraktározás és az inzulin kiválasztás közötti jól ismert kapcsolattal.

2. Mit jelent az édesség az agynak?

Az édesíz-receptorok a belekben jelentős szerepet játszanak annak megítélésében, milyen vércukorszint emelkedést fog eredményezni a felszívódó cukor. De milyen szerepet játszik édességészlelésünk az emésztési folyamatban? Mi történik, amikor az ételhez fűződő elvárásunk nem felel meg annak táplálékösszetételének?

Az állatkísérletek szerint jelentős különbségek vannak a glukóz és a kalóriamentes édesítőszereket rendszeresen fogyasztása során.

A cukorral és a mesterséges édesítőszerrel édesített táplálékot fogyasztó patkányokat összehasonlítva a mesterséges édesítőszert fogyasztó patkányok híznak el jobban, kevésbé képesek "figyelembe venni" az étkezéseket megelőző kalória-fogyasztást, és hiperglikémia (magas vércukorszint), valamint csökkent hőtermelés figyelhető meg náluk, amikor újfajta ismert táplálékot fogyasztanak. Ezeknek a különbségeknek a magyarázata az, hogy amikor rendszeresen fogyasztunk glukózt, az édes íz megbízható módon jelzi előre a kalóriabevitelt, amikor azonban mesterséges édesítőt fogyasztunk, a kalóriákat nem tudja a szervezet az édes ízből megfelelően kalkulálni. Sőt, ez az édes íz észleléshez kötődő tanult válaszok zavarához vezet, s a szervezet kevésbé lesz hatékony a vércukorszint szabályozásában.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Kognitív és viselkedéstani szemszögből nézve, a mesterséges édesítőszereknek és a cukornak eltérő hatása van a táplálékozással kapcsolatos jutalmazási folyamatokra. A táplálkozás jutalmazó rendszerének két ága van: az egyik az érzékekkel összefüggő, a másik az étel elfogyasztásával kapcsolatos. A cukorfogyasztás először az érzékekkel összefüggő ágat aktiválja, amely alatt a klasszikus jutalmazási idegi mechanizmusokat kell érteni (ez a táplálkozás élvezeti élményéért felelős), illetve az ízlelő információs útvonalat (az íz észlelésért felelős).

A cukor bélfalon át történő felszívódását követően, a hypotalamusz egy második jutalmazó mechanizmus is beindít. A hypotalamuszt tekinthetjük a táplálkozási viselkedés legfőbb szabályozójának, amely figyelembe veszi a véráramban keringő valamennyi tápanyagot. Amikor azonban mesterséges édesítőszert fogyasztunk, a táplálékjutalomnak ez a második mechanizmusa nem működik a vérben keringő tápanyagok rendkívül alacsony szintje miatt. Ez aztán tökéletlenné teszi a táplálkozásból származó kielégülést, az étvágy nem csillapul, a táplálkozás iránt igény tovább nő.

3. A bél mikrobiomja: cukor vs. mesterséges édesítők

A bélflórát már nem tartjuk testünk felesleges részének, inkább a fiziológiai folyamataink anyagcserével kapcsolatos aktív résztvevőiként tekintünk rájuk. Az egészséges bélflóra fenntartása hozzájárul az anyagcsere és életmód betegségek leküzdéséhez, vagy ennek kudarca a betegségek kialakulásához vezet.

A mesterséges édesítőszereket a baktériumok nem képesek feldolgozni, nagyszámú tudományos bizonyíték világított rá ezek antibakteriális sajátosságaira. Ennélfogva a mesterséges édesítők rendszeres fogyasztása a bél baktériumösszetételének megváltozásához vezet, s nem feltétlenül jó irányba. A kutatásnak ez a vonala egyenlőre gyermekcipőben jár, azonban a jelenlegi tudományos álláspont szerint az édesítőszerek a bél mikrobiomjának megváltoztatásának az eredménye a gyengébb glukózérzékenyég.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


És mit kezdjünk mindezzel?

Világos, hogy a kalóriamentes édesítőszerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ami a testsúly csökkenést illeti. Úgy tűnik, nem az édesítőszerek segítségével lecsökkentett kalóriák jelentik a jobb egészségi állapothoz vezető hatékony stratégiát. További kutatásokra lesz szükség, hogy megértsük, hogyan is hatnak az emberi szervezetre.

Legvégül, úgy tűnik, hogy a mesterséges édesítők rendszeres fogyasztásának kognitív és anyagcsere következményei semmissé teszik azt az előnyt, amit a zéró kalóriát tartalmazó ételek jelenthetnének.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Pepino MY. Metabolic effects of non-nutritive sweeteners. Physiol Behav. 2015 Dec 1;152(Pt B):450-5.

Yang Q. Gain weight by "going diet?" Artificial sweeteners and the neurobiology of sugar cravings: Neuroscience 2010. Yale J Biol Med. 2010 Jun;83(2):101-8.