Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Jeremy Braude:
A félreértelmezett mesterséges édesítőszerek

Kalóriamentes, de az anyagcserére mégis hatással van

Fordította:Váradi Judit

Forrás: Jeremy Braude:The Misrepresented Physiology of Artificial Sweeteners

A mesterséges édesítőszerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a szervezetet nem lehet büntetlenül becsapni. Fontos azonban rögtön különbséget tennünk a valóban mesterséges édesítőszerek és a természetben előforduló cukoralkoholok között, azaz az alacsony kalóriatartalmú (xylit) és a nullakalóriás (eritrit) között. Utóbbiak kutatása nem igazolta azokat a problémákat, amelyek a mesterséges édesítőkkel kapcsolatban felmerültek.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A mesterséges édesítőszerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a szervezetet nem lehet büntetlenül becsapni. Fontos azonban rögtön különbséget tennünk a valóban mesterséges édesítőszerek és a természetben előforduló cukoralkoholok között, azaz az alacsony kalóriatartalmú (xylit) és a nullakalóriás (eritrit) között. Utóbbiak kutatása nem igazolta azokat a problémákat, amelyek a mesterséges édesítőkkel kapcsolatban felmerültek.

A kalóriamentes mesterséges édesítőszerek felfedezése, tömeges gyártása és széles körben elterjedt fogyasztása kiélezte a véleményeket a táplálkozásiparban. Miközben az édes íz élményét kínálják fel, s elkerülik a túlzott kalóriabevitel hatásait, a diétás üdítők és a kalóriamentes rágcsálnivalók valaha arra voltak hivatottak, hogy segítségükkel felvehető a harc a világméretű elhízás járvánnyal. Mégis, évek múltán úgy tűnik, az elképzelés nem jött be. Amennyiben a feldolgozott cukor mesterséges édesítőszerrel való pótlása valóban segített volna a túlsúly leküzdésében, az ma már kimutatható lenne a lakosság körében. Számos hosszirányú és keresztmetszeti vizsgálat bizonyította, hogy ellentétben az előre jósolt következményekkel, a mesterséges édesítőszerek, különösképpen a diétás üdítőitalokban, nem vezetnek jobb egészségi állapotokhoz. Hogy még bonyolultabb legyen, bizonyos vizsgálatok kapcsolatot találtak a diétás üdítőitalok fogyasztása és az elhízás, és egyéb anyagcsere-zavarok gyakorisága között.


A tudományos bizonyítékok hiánya ellenére a mesterséges édesítőszert tartalmazó termékekre általában úgy tekintünk, mint a hagyományos cukorral édesített élelmiszerek egészséges alternatíváira. Ma már választék is rendelkezésünkre áll ezekből. A piacot elárasztják a szukralózt, aszpartamot, szaharint, aceszulfám-káliumot, neotamot és advantamot tartalmazó élelmiszerek és italok. Amíg ezeket a termékeket ilyen jól el lehet adni, a gyártók gazdagodhatnak a félrevezetett emberek kalóriáktól való rettegésének köszönhetően. Ha hatékony testsúly-szabályozást szeretnénk megvalósítani kalóriamentes édesítőszerekkel, rendkívül fontos, hogy megértsük, milyen élettani hatást gyakorolnak szervezetünkre.

Hogyan működnek a mesterséges édesítőszerek

Ami a legérdekesebb a mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban az, hogy jóllehet kémai szempontból különböző összetételűek, mégis hasonló hatásmechanizmussal működnek. Valamennyi édesítőszer a cukrot utánozza abban, hogy összeköti és beindítja az édes íz receptorainkat. Agyunk pedig dekódolja ezt a molekuláris interakciót, melynek hatására édes ízt érzékelünk. A mesterséges édesítőszerek tulajdonképpen százszor, akár több tízezerszer is édesebbek a cukornál.

Lenyűgöző csak elgondolni is, hogy képesek vagyunk szintetikus módon előállítani élelmiszeradalékokat, amelyek fiziológiai szempontból sokkal hatékonyabbak, mint bármely természetben létező anyag. Ez azonban felveti a kérdést, hogyan tolerál a szervezetünk olyasmit, amivel evolúciónk során sosem találkozott. Sokféle kutatási irányzat vizsgálta már, hogy a szervezet hogyan reagál a mesterséges édesítőszerekre, részben választ is találtak arra, miért nem vezet használatuk szükségszerűen a testsúlyszabályozás sikeréhez.

1. Inzulin és Édes íz receptorok a bélben

Noha az édes íz tudatos észlelése elsősorban a nyelvünkön elhelyezkedő íz érzékelő receptorokból származik, az emésztőszerveinkben is vannak ilyenek. Ezek az íz érzékelő receptorok felelnek az inkretin nevű, a véráramban keringő hormon kibocsájtásáért, amelyek aztán a hasnyálmirigy inzulinkibocsájtását stimulálják.


Ennek elég egyszerű oka van. Amikor cukrot fogyasztunk, inzulinra van szükségünk, részben azért, hogy az energiát későbbi használatra eltároljuk (glikogén illetve zsír formájában), részben azért, hogy a vércukor-szintünket szabályozza. Más szavakkal, az inkretinek előkészítik a szervezetet egy érkező cukorlöketre. De mi történik, amikor mesterséges édesítőszert fogyasztunk? A cukorhoz hasonlóan a mesterséges édesítők is aktiválják a belek ízreceptorait, inkretin és inzulin kibocsájtásra ösztönözve a szervezetet. A testünk tehát kezdetben éppúgy válaszol a mesterséges édesítőszerre, mint a cukorra. A mesterséges édesítőszer azonban többnyire nem szívódik fel a véráramban, ezért nem váltja valóra a hozzá fűzött reményeket. Legalábbis az állatkísérletek azt bizonyítják, hogy az édesítőszerek fogyasztása növelte a hasi elhízást, hiperinzulinizmushoz (emelkedett inzulinszint a vérben) és inzulinrezisztenciához vezethet az étrend okozta elhízás során. Ez a megnövekedett testzsír összhangban van a zsírraktározás és az inzulin kiválasztás közötti jól ismert kapcsolattal.

2. Mit jelent az édesség az agynak?

Az édesíz-receptorok a belekben jelentős szerepet játszanak annak megítélésében, milyen vércukorszint emelkedést fog eredményezni a felszívódó cukor. De milyen szerepet játszik édességészlelésünk az emésztési folyamatban? Mi történik, amikor az ételhez fűződő elvárásunk nem felel meg annak táplálékösszetételének?

Az állatkísérletek szerint jelentős különbségek vannak a glukóz és a kalóriamentes édesítőszereket rendszeresen fogyasztása során.

A cukorral és a mesterséges édesítőszerrel édesített táplálékot fogyasztó patkányokat összehasonlítva a mesterséges édesítőszert fogyasztó patkányok híznak el jobban, kevésbé képesek "figyelembe venni" az étkezéseket megelőző kalória-fogyasztást, és hiperglikémia (magas vércukorszint), valamint csökkent hőtermelés figyelhető meg náluk, amikor újfajta ismert táplálékot fogyasztanak. Ezeknek a különbségeknek a magyarázata az, hogy amikor rendszeresen fogyasztunk glukózt, az édes íz megbízható módon jelzi előre a kalóriabevitelt, amikor azonban mesterséges édesítőt fogyasztunk, a kalóriákat nem tudja a szervezet az édes ízből megfelelően kalkulálni. Sőt, ez az édes íz észleléshez kötődő tanult válaszok zavarához vezet, s a szervezet kevésbé lesz hatékony a vércukorszint szabályozásában.


Kognitív és viselkedéstani szemszögből nézve, a mesterséges édesítőszereknek és a cukornak eltérő hatása van a táplálékozással kapcsolatos jutalmazási folyamatokra. A táplálkozás jutalmazó rendszerének két ága van: az egyik az érzékekkel összefüggő, a másik az étel elfogyasztásával kapcsolatos. A cukorfogyasztás először az érzékekkel összefüggő ágat aktiválja, amely alatt a klasszikus jutalmazási idegi mechanizmusokat kell érteni (ez a táplálkozás élvezeti élményéért felelős), illetve az ízlelő információs útvonalat (az íz észlelésért felelős).

A cukor bélfalon át történő felszívódását követően, a hypotalamusz egy második jutalmazó mechanizmus is beindít. A hypotalamuszt tekinthetjük a táplálkozási viselkedés legfőbb szabályozójának, amely figyelembe veszi a véráramban keringő valamennyi tápanyagot. Amikor azonban mesterséges édesítőszert fogyasztunk, a táplálékjutalomnak ez a második mechanizmusa nem működik a vérben keringő tápanyagok rendkívül alacsony szintje miatt. Ez aztán tökéletlenné teszi a táplálkozásból származó kielégülést, az étvágy nem csillapul, a táplálkozás iránt igény tovább nő.

3. A bél mikrobiomja: cukor vs. mesterséges édesítők

A bélflórát már nem tartjuk testünk felesleges részének, inkább a fiziológiai folyamataink anyagcserével kapcsolatos aktív résztvevőiként tekintünk rájuk. Az egészséges bélflóra fenntartása hozzájárul az anyagcsere és életmód betegségek leküzdéséhez, vagy ennek kudarca a betegségek kialakulásához vezet.

A mesterséges édesítőszereket a baktériumok nem képesek feldolgozni, nagyszámú tudományos bizonyíték világított rá ezek antibakteriális sajátosságaira. Ennélfogva a mesterséges édesítők rendszeres fogyasztása a bél baktériumösszetételének megváltozásához vezet, s nem feltétlenül jó irányba. A kutatásnak ez a vonala egyenlőre gyermekcipőben jár, azonban a jelenlegi tudományos álláspont szerint az édesítőszerek a bél mikrobiomjának megváltoztatásának az eredménye a gyengébb glukózérzékenyég.


És mit kezdjünk mindezzel?

Világos, hogy a kalóriamentes édesítőszerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ami a testsúly csökkenést illeti. Úgy tűnik, nem az édesítőszerek segítségével lecsökkentett kalóriák jelentik a jobb egészségi állapothoz vezető hatékony stratégiát. További kutatásokra lesz szükség, hogy megértsük, hogyan is hatnak az emberi szervezetre.

Legvégül, úgy tűnik, hogy a mesterséges édesítők rendszeres fogyasztásának kognitív és anyagcsere következményei semmissé teszik azt az előnyt, amit a zéró kalóriát tartalmazó ételek jelenthetnének.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Pepino MY. Metabolic effects of non-nutritive sweeteners. Physiol Behav. 2015 Dec 1;152(Pt B):450-5.

Yang Q. Gain weight by "going diet?" Artificial sweeteners and the neurobiology of sugar cravings: Neuroscience 2010. Yale J Biol Med. 2010 Jun;83(2):101-8.