Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Dr. Jason Fung:
A növényi olajok botrányos eredete - a szemét!

Fordította: Váradi Judit

Forrás: Dr. Jason Fung: The Shocking Origin of Vegetable Oil?-?Garbage!

Visszatekintve az elmúlt negyven évre, nemigen értjük, hogyan tudtak ennyire rászedni bennünket. Elhittük, hogy a zsír, pontosabban a telített zsír (melyet főként az állati ételekből nyerünk) növeli a koleszterin-szintünket és szívbetegséget okoz. Helyette inkább a "szívbarát" növényi olajokra, például a kukorica-, a sáfrány-, a gyapotmag- és a szójaolajra váltottunk. A legújabb kutatások azonban azt bizonyítják, hogy ez egy fauszti alku volt. Az iparilag feldolgozott magolajra való áttérés óriási hiba volt. A Crisco-val kezdődött.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Az Egyesült Államokban már 1736-tól termesztik a gyapotot a textilipar számára. Ezt megelőzően a gyapot többnyire dekoratív növényként létezett. Eleinte ruházat készült belőle, amelyet házilag dolgoztak fel, de a bő termésnek köszönhetően Angliába is exportáltak belőle. Az 1784-beli szerény 600 fontnyi termés 1790-re több mint 200.000-re nőtt. Eli Whitney 1793-ban feltalálta a gyapotmagtalanító gépet, ami végül az elképesztő 40.000.000 fontnyi gyapottermesztéshez vezetett.

A gyapot tulajdonképpen két termésből áll: a szálból és a magból. Minden 100 fontnyi rostszálra 162 font mag jut, ami nagyobbrészt haszontalan. A vetéshez a magok mindössze 5 %-a szükséges. Egy rész még felhasználható a haszonállatok etetésére, de a maradék óriási hulladékhegyet képez. Mit lehet tenni ezzel a hulladékkal? Többnyire hagyták szétrohadni, vagy egyszerűen illegálisan a folyókba dobták. Mérgező selejt lett belőle.

Mindeközben az 1820-as, 30-as években a népességszám növekedésének és a bálnaolaj utánpótlás csökkenésének köszönhetően megugrott a kereslet a főzésben és világításban használt olaj iránt. Az árak is meredeken emelkedni kezdtek. Néhány merész vállalkozó azzal próbálkozott, hogy az értéktelen magokat összezúzva olajat préseljen, de csak az 1850-es évektől jutott el a technológia addig, hogy a nagybani termelés elindulhasson. 1859-ben pedig olyasmi történt, ami átalakította a modern világot. Drake ezredes olajra bukkant Pennsylvániában, ami nagy tömegű fosszilis üzemanyag-ellátást biztosított a modern világ számára. A gyapotmagolaj világításban játszott szerepe nemsokára teljesen elenyészett, a gyapotmag ismét a mérgező hulladék kategóriába került.


Kereslet nem lévén, a rengeteg gyapotmagolajat meg nem engedett módon az állati zsiradékba keverték. Nem volt rá bizonyíték, hogy ez bármilyen módon is alkalmas az emberi fogyasztásra. Végtére is nem szoktuk megenni a pamut pólókat sem. Mivel a gyapotmagolajnak alig van íze és a színe sárgás, olívaolajjal keverték össze, hogy annak árát mérsékeljék. Ez oda vezetett, hogy Olaszország 1883-ban teljesen betiltotta a hamisított amerikai olívaolajat. A Procter & Gamble cég gyapotmagolajat használt a gyertya-, és szappangyártásban, de hamarosan felfedeztek egy kémiai eljárást, mellyel részlegesen hidrogénezték a gyapotmagolajat, amíg az a szalonnára emlékeztető szilárd zsírrá nem vált. Ez az eljárás hozta létre az úgynevezett transzzsírt. A margarint rendkívül sokféleképpen használták és használják ma is a főzésben, jóllehet senki sem tudta akkoriban, hogy egy korábban mérgezőnek tekintett hulladékot -a gyapotolajat- töltik a szánkba.

A tésztát foszlósabbá tette, sütéshez is felhasználható. Hogy egészséges-e, senki nem tudta. Mivel ez az újkeletű, félig szilárd zsírfajta az élelmiszerhez hasonló volt, úgy döntöttek, hogy annak adják el. Crisco-nak nevezték el ezt a forradalmian új terméket, ami valójában besűrített gyapotmagolaj volt.


A Crisco-t ügyesen a szalonna olcsóbb alternatívájaként reklámozták. 1911-ben a , Procter & Gamble óriási kampányt indított el, ami minden egyes amerikai háztartásba elvitte a Crisco-t. Készítettek egy receptes könyvecskét, ingyen mellékelték, minden egyes recepthez a Crisco-t kellett használni. A korszak reklámjai azt hirdették persze, hogy a Crisco-t könnyebb megemészteni, növényi eredete miatt olcsóbb és egészségesebb. Azt nem említették, hogy a gyapotmag tulajdonképpen hulladék. A következő három évtizedben a Crisco és a gyapotmagolaj uralta Amerika háztartásait, kiszorítva az disznózsírt.

Az 1950-es években a gyapotmagolaj drágább lett, így a Crisco egy olcsóbb alternatívából, a szójabab olajból készült. Az eredetileg Ázsiából származó szójabab, amit már Kr.e 7000 évvel használtak a kínai háztartásokban, 1765-ben került bevezetésre Észak-Amerikában. 18 %-a olaj, 38 %-a fehérje, ami ideális mind az állatállomány táplálására, mind ipari célokra (festék, gépolaj).

Mivel az amerikaiak nemigen fogyasztottak tofut a 2. Világháború előtt, az amerikai étrendbe nem, vagy csak nagyon kismértékben került be a szója. Akkor kezdtek megváltozni a dolgok, amikor a Nagy Gazdasági Világválságban Amerika hatalmas elsivatagosodott területeit súlyos aszály sújtotta. A szójabab nitrogén megkötési képességével segített regenerálni a talajt. Kiderült, hogy az óriási amerikai síkságok ideális talajt jelentenek a szójabab termesztéshez, így az a második legjövedelmezőbb termény lett, közvetlenül a kukorica után.

Közben 1924-ben megalakult az Amerikai Szívtársaság (AHA). Eleinte nem az a hatalmas behemót volt, mint manapság, csupán alkalmanként összegyűlő, szakmai kérdéseket megvitató specialisták kis csoportja. 1948-ban a Procter & Gamble(a hidrogenizált transzzsír, a Crisco gyártója!) 1.5 millió dolláros adományának köszönhetően átalakult ez az álmos kardiológus csoport. Elkezdődött a háború azért, hogy az állati zsírokat a növényi olajokkal helyettesítsék. A fauszti alku megköttetett - egy nemzet egészsége mocskos dollármilliókért.


Az 1960-as, 70-es években, Ancel Keys vezetésével, az új étrendi ellenség a telített zsír lett, az a fajta, amit leggyakrabban az állati termékekben, a húsban és a tejtermékekben találunk. Az Amerikai Szívtársaság (AHA) 1961-ben közzétette a világ első hivatalos ajánlását, melyben azt tanácsolta, csökkenteni kell az összes zsír - telített zsír és koleszterin - bevitelünket. Növeljük ezzel szemben a telítetlen zsírok bevitelét, például a Criscoét. Ez a tanács fogalmazódott meg a nagy hatású Étrendi irányelvek az amerikai lakosság számára c. kiadványban 1977-ben. Az Amerikai Szívtársaság bevetette piacbefolyásoló tekintélyét annak érdekében, hogy Amerika kevesebb zsírt és több telítetlen zsírt fogyasszon.

A Center for Science in the Public Interest (Közérdekű Tudományos Központ) például bejelentette, hogy a marhafaggyú és más telített zsírok helyett a transzzsírokra, a részlegesen hidrogénezett olajokra kell átállni, mert ezek az artériák jótevői. Nem javasolták a vajfogyasztást sem. A vajat a részlegesen hidrogénezett növényi olajjal, azaz a margarinnal kell helyettesíteni. Ez az ehető plasztikmassza szerintük sokkal egészségesebb, mint a vaj, amit az emberek már legalább 3000 éve fogyasztanak.

Még 1990-ben sem ismerte el a CSPI a transzzsírok veszélyeit, szlogenjük továbbra is a "Csakis a transzzsírt, kevesebb zsírt!" volt. 1994-ben egy szédületes kampánnyal riasztották el a mozilátogatókat. A mozikban kapható pattogatott kukoricát akkoriban kókuszolajban pattogatták, ami főként telített zsírból áll. A CSPI kinyilatkoztatta, hogy egy közepes zacskó popkorn jobban eltömíti az ereket zsírral, mint egy szalonnás-tojásos reggeli, vagy mint egy Big Mac sültkrumpli és szték ebéd együttesen! A popkorn eladások meredeken zuhanni kezdtek, a mozik sietve lecserélték a kókuszolajat részlegesen hidrogénezett növényi olajokkal, azaz transzzsírral. A marhafaggyú, a McDonald's sültkrumplijának titkos alkotóeleme is áldozatul esett a háborúban, kicserélték - na találjuk ki, mire - részlegesen hidrogénezett növényi olajra.


Ezzel azonban még nem ért véget a történet. 1990-re kiderült, hogy a transzzsírok a legnagyobb kockázatot jelentik a szívbetegségekre. Új vizsgálatok bizonyították, hogy a transzzsírok minden 2%-os transzzsír kalória növekedés esetén megduplázzák a szívbetegség kockázatát. Egyes becslések szerint a transzzsírok 100.000 halálért felelősek. A "szívbarát!" ételek, amelyeket az AHA melegen ajánlott az embereknek éppenséggel szívrohamot okozhattak.

2013 novemberében az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) a részlegesen hidrogénezett olajokat levette az emberi fogyasztásra biztonságosnak tekintett ételek listájáról. Igen, az AHA évtizedeken keresztül javasolta az embereknek, hogy mérget fogyasszanak! Az ipari magolajaknak, mint a gyapotmagolajnak is, magas az omega-6 linolsav tartalma. A linolsavat nevezik az omega 6 zsír ősének, mivel más omega-6 zsírok, például a gamma linolénsav vagy az arachidonsav belőle származik. Az evolúcióban a linolsavat csakis olyan teljesértékű táplálékokból szerezhette meg a szervezet, mint a tojás, a csonthéjasok és más magvak, az ipari magolajakból származó izolált omega-6-tal nem találkoztunk. A Crisco-val azonban egy izolált és hamisított fajta linolsav került a táplálékunkba. A linolsav bevitelünk drámaian megnövekedett, ráadásul olyan forrásból, amelyet az ember korábban nem fogyasztott. Ezek az omega-6 magolajak mostanra majdnem minden iparilag előállított táplálékban megtalálhatóak és ott vannak az élelmiszer boltok polcain is a főzéshez használatos műanyag palackokban. Sajnos ezek az olajak rendkívül érzékenyek a hőre, a fényre és a levegőre, melynek ki vannak téve a feldolgozásuk során. Ennélfogva, amíg a teljes értékű táplálékokból származó linolsav jótékony hatású, addig az ipari magolajakban található hamisított linolsav egyáltalán nem az.

Honnan tudhatjuk akkor, hogy melyek az egészséges és melyek az egészségtelen zsírok? Nem meglepő, hogy a természetes zsírok - akár állati eredetűek (hús, tejtermék) vagy növényi származékok (olíva, avokádó, csonthéjasok) - általában egészségesek. A magas feldolgozottságú ipari magolajak egészségtelenek. Nézzünk szembe a tényekkel - azért fogyasztottuk a növényi olajokat, mivel olcsók voltak, nem pedig azért, mert egészségesek.


 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre