Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Zoë Harcombe:
A növényi szterolok csökkentik a koleszterinszintet, viszont növelik a szívbetegségek kockázatát

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Zoë Harcombe: Plant sterols lower cholesterol but increase risk of heart disease

Vajon jó ötlet növényi szterolokat szedni a koleszterinszint csökkentésére? És ha a növényi szterolok tényleg csökkentik a koleszterinszintet, akkor ez szükségszerűen azt is jelenti, hogy pozitív hatással vannak az egészségünkre?

 

A Google adatkezelési elvei

 

Vajon jó ötlet növényi szterolokat szedni a koleszterinszint csökkentésére? És ha a növényi szterolok tényleg csökkentik a koleszterinszintet, akkor ez szükségszerűen azt is jelenti, hogy pozitív hatással vannak az egészségünkre? Mert ha igen, akkor semmi mást nem kell tennünk, minthogy szedjük a őket táplálék-kiegészítők formájában (növényi szterolok minden patikában és bioboltban beszerezhetők), és aztán örülünk, hogy milyen egészségesek vagyunk.

Annak idején, mikor a PhD-mon dolgoztam, a témavezetőmet felkérték, hogy írjon szerkesztőségi cikket a The Journal of Biological Sciences-be (Biológiai tudományok lapja). Megkérdezett, hogy van-e valami anyagom, amit beadhatnánk. Én éppen akkoriban a növényi szterolok/koleszterin/szívbetegségek témán dolgoztam, úgyhogy kapóra jött, hogy összegezzem az ezzel kapcsolatos vizsgálati anyagokat, és levonjam belőlük a megfelelő következtetéseket. A következőkben ezekről fogok írni. (1)

Bevezetés

Széles körben elfogadott nézet, hogy a koleszterincsökkentés önmagában pozitív hatással van az egészségre. Ez azonban nem feltétlenül igaz, különös tekintettel a növényi szterolokra. A koleszterincsökkentés nem lehet önmagában cél. A cél az, hogy csökkentsük a szívbetegségek, például a szívkoszorúér megbetegedések (angol rövidítés CHD) kockázatát. A mi hipotézisünk az volt, hogy a növényi szterolok csökkentik a koleszterinszintet, de nem csökkentik a CHD megbetegedések kockázatát. És a tények arra látszanak utalni, hogy a növényi szterolok nemhogy nem csökkentik, hanem egyenesen növelik a szívkoszorúér megbetegedések esélyét.

A szérum-koleszterinszint csökkentése a fejlett világban Amerikától Új-Zélandig szinte mániája az orvosoknak. Ezt a leggyakrabban - és legjövedelmezőbb módon - sztatinok segítségével érik el. (2) A másik lehetőség a növényi szterolok szedése. Ezeket először a margarinokhoz adták hozzá Európában 1997-ben (3). De ma is az európai piacon kapható a legtöbb olyan termék, amely hozzáadott növényi szterolt tartalmaz összesen 400 millió dollár értékben. (4)


Mik azok a növényi szterolok?

Összefoglalóan növényi szteroloknak nevezzük a szabad és észterezett fitoszterolokat és fitosztanolokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen biológiai forrásból származnak. A fitoszterolok koleszterinhez hasonló molekulák, amelyek minden növényi táplálékban megtalálhatók, de legnagyobb mennyiségben a növényi olajokban fordulnak elő. Ezek csak minimális mennyiségben szívódnak fel, viszont gátolják a koleszterin felszívódását a belekből (5). A leggyakrabban előforduló fitoszterolok az emberi étrendben a béta-szitoszterol, a kampeszterol és a sztigmaszterol, amelyek 65, 30, illetve 3%-ban vannak jelen az ételeinkben (6). A fitoszterolok azon képessége, hogy gátolják a koleszterin felszívódását, 1953 óta ismert (Ref 7).

A fitoszterolok hatékonyan versenyeznek az emberi szervezet által előállított koleszterinnel, és bizonyos mértékben helyettesítik is azt, ezáltal csökkentve a vér koleszterinszintjét. Fel kell tehát tennünk a kérdést, hogy vajon a humán koleszterinnek a növényi koleszterinekkel való helyettesítése pozitív hatással van-e az egészségünkre.

Hogyan hatnak a növényi szterolok a szívbetegségekre?

Az Unilevel PLC kérelmet nyújtott be az Európai Ételbiztonsági Hatósághoz, (angol rövidítés: IFSA) hogy szeretné ráírni a növényi szterolokkal dúsított termékeire, hogy azok koleszterincsökkentő hatásúak. (Ref. 8) Az IFSA illetékesei a következőket válaszolták az Unilevel cégnek "A növényi szterolok bizonyíthatóan csökkentik a vér koleszterinszintjét", majd hozzáteszik, hogy "viszont nem állnak rendelkezésre olyan humán vizsgálatok, amelyek igazolnák, hogy a növényi szterolok csökkentik a szívkoszorúér megbetegedések kockázatát."

Rajaratnam és munkatársai menopauza utáni nőknél vizsgálták az összefüggést a fitoszterolok és a szívkoszorúér megbetegedések (angol rövidítés: CAD) között (9), és arra jutottak, hogy "azok a nők, akiknek magasabb volt a szérum szterolszintje (szkvalén, kampeszterin és szitoszterol) a koleszterinhez képest… jobban ki voltak téve a szívkoszorúér megbetegedések kockázatának." Vagyis a koleszterin fokozott megkötése és csökkent szintézise összefüggésben lehet a szívkoszorúér elmeszesedésével.

Sudhop és munkatársai (10) is azt találták, hogy a növényi szterolok kockázati tényezőt jelentenek a szívkoszorúér megbetegedések szempontjából. "Az eredményeink igazolják azt a feltételezést, hogy a növényi szterolok tovább növelik a CHD kialakulásának a veszélyét."

Assmann és munkatársai egy 2006-os cikkben arról számolnak be, hogy "a szitoszterol koncentrációjának megnövekedése, valamint a szitoszterol/koleszterin arány férfiaknál minden valószínűség szerint összefüggésbe hozható a súlyosabb szívkoszorúér események előfordulásával, és általában a szívkoszorúér megbetegedések kockázatával" (11).


Silbernagel és munkatársai nemrégiben 1257 személyt vizsgáltak meg a LURIC-tanulmány (Ludwigshafen Risk and Cardiovascular health) (12) keretében, és arra jutottak, hogy "a fitoszterolok fokozott felvétele és az ebből következő csökkent koleszterinszintézis jó előrejelzője a kardiovaszkuláris vagy bármilyen más okból bekövetkező halálozásnak".

Fassbender és munkatársai (13) egy 65 év feletti holland személyek körében végzett vizsgálatban azt találták, hogy "a növényi szterolok nem jelentenek kockázatot, sőt, még védő hatásúak is lehetnek a szívkoszorúér megbetegedések szempontjából, de ezt még további vizsgálatoknak kell igazolniuk." Az EPIC Norfolk csoport pedig arra a következtetésre jutott egy 373 fős csoporton és a 758 fős kontrollcsoporton végzett vizsgálat során (14), hogy "a magasabb növényi szterol szint nem kockázati tényező a koszorúér megbetegedések szempontjából".

Vagyis legjobb esetben is az mondható el a növényi szterolokról, hogy nem károsak a szívbetegségek kialakulása szempontjából, de sokkal több tény utal arra, hogy növelik a szívbetegségek kockázatát.

És mi a helyzet a rákkal?

Az adatok nagy része azonban nemcsak a kardiovaszkuláris megbetegedések tekintetében aggasztó, hanem a rák vonatkozásában is. A fitokemikáliák és a rákkockázat kapcsolatáról is végeztek átfogó epidemiológiai vizsgálatokat. A fitokemikáliák öt vizsgált csoportjának egyikét alkotják a fitoszterolok, (a másik négy csoport a karotenoidok, az izotiocinátok, a klorofillek és a fitoösztrogének) (15). Az összegző tanulmány mindössze egy olyan vizsgálatra hivatkozik, amely a fitoszterolok és a rák kapcsolatát vizsgálja (16). Itt egy 120 852 fős mintán végzett, az egész holland népességre kiterjedő, átlagosan 6,3 évig tartó követéses vizsgálat volt, mely azzal a végkövetkeztetéssel zárult, hogy férfiaknál nincs összefüggés a fitoszterol bevitel és a vastagbélrák előfordulása között. Ezzel szemben ugyancsak férfiaknál pozitív összefüggést találtak a kampeszterin és a sztigmaszterol-bevitel és a végbélrák között. Nőknél nem volt kimutatható összefüggés a növényi szterolok bármelyike és a végbélrák kialakulása között.

A fenti adatok ellenére van egy 30 fős mintán végzett holland vizsgálat (17), amelynek hatására az EU módosította a növényi szterolokkal kapcsolatos EU-szabályozást (18). Kelly és munkatársai ugyanis arra az eredményre jutottak, hogy szignifikáns összefüggés van a vérplazma kampeszterin koncentrációja és a retinában lévő vénák megvastagodása közt azoknál, akik 85 héten keresztül sztatinokat szedtek, továbbá növényi szterolokat fogyasztottak. A Német Szövetségi Rákhivatal megjegyzi, hogy elképzelhető, hogy a retinában lévő erek átmérőjének megnövekedése korai jele lehet a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek (19). Ennek megfelelően az Európai Unió 2014 februárjától kötelezővé tette a hozzáadott növényi szterolokat tartalmazó élelmiszereken annak feltüntetését, hogy a termék fogyasztása nem javasolt olyanoknak, akiknek nem ellenőriztetik rendszeresen a koleszterinszintjüket (18.)

Ezt a figyelmeztetést ki kellene terjeszteni mindenkire és minden termékre, amely növényi szterolokat tartalmaz. A legtöbb vizsgálatban ugyanis, amely aggodalomra adott okot, olyanok vettek részt, akiket veszélyeztetettnek tartottak, és így koleszterincsökkentő kezelést kaptak (10, 11, 12)

Összefoglalás

A növényi szterolok valóban csökkentik a koleszterin szintet, illetve inkább úgy lenne helyes fogalmazni, hogy helyettesítik a humán koleszterint. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy a szívkoszorúér betegségek kockázatát is csökkentenék, ellenkezőleg, sok vizsgálat szerint még növelik is ezek kialakulásának veszélyét.

Vagyis érdemes tudatosítani, hogy a cél nem az ilyen-olyan értékek csökkentése, hanem az egészség megőrzése. Mert ha ezt a célt szem elől tévesztjük, akkor könnyen előfordulhat, hogy végül többet ártunk, mint amennyit használunk.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1. Harcombe Z, Baker J. Plant Sterols lower cholesterol, but increase risk for Coronary Heart Disease. Online J. Biol. Sci. 2014.

2. Linda A. Johnson. Against odds, Lipitor became world's top seller. USA Today 2011 28/12/2011.

3. Patch CS, Tapsell LC, Williams PG, Gordon M. Plant sterols as dietary adjuvants in the reduction of cardiovascular risk: theory and evidence. Vascular health and risk management 2006.

4. Frost & Sullivan. Strategic Analysis of the European Phytosterols Market Report, 2006.

5. Ostlund RE, Jr. Phytosterols in human nutrition. Annu. Rev. Nutr. 2002.

6. Weihrauch JL, Gardner JM. Sterol content of foods of plant origin. Journal of the American Dietetic Association 1978.

7. Pollak OJ. Reduction of Blood Cholesterol in Man. Circulation 1953.

8. Bresson J-L. Scientific Opinion of the Panel on Dietetic Products Nutrition and Allergies on a request from Unilever PLC/NV on Plant Sterols and lower/reduced blood cholesterol, reduced the risk of (coronary) heart disease. The EFSA Journal 2008.

9. Rajaratnam RA, Gylling H, Miettinen TA. Independent association of serum squalene and noncholesterol sterols with coronary artery disease in postmenopausal women. Journal of the American College of Cardiology 2000.

10. Sudhop T, Gottwald BM, von Bergmann K. Serum plant sterols as a potential risk factor for coronary heart disease. Metabolism 2002.

11. Assmann G, Cullen P, Erbey J, Ramey DR, Kannenberg F, Schulte H. Plasma sitosterol elevations are associated with an increased incidence of coronary events in men: results of a nested case-control analysis of the Prospective Cardiovascular Munster (PROCAM) study. Nutr. Metab. Cardiovasc. Dis. 2006.

12. Silbernagel G, Fauler G, Hoffmann MM, et al. The associations of cholesterol metabolism and plasma plant sterols with all-cause and cardiovascular mortality. J. Lipid Res. 2010.

13. Fassbender K, Lutjohann D, Dik MG, et al. Moderately elevated plant sterol levels are associated with reduced cardiovascular risk-the LASA study. Atherosclerosis 2008.

14. Pinedo S, Vissers MN, Bergmann Kv, et al. Plasma levels of plant sterols and the risk of coronary artery disease: the prospective EPIC-Norfolk Population Study. J. Lipid Res. 2007.

15. Miller PE, Snyder DC. Phytochemicals and cancer risk: a review of the epidemiological evidence. Nutr. Clin. Pract. 2012.

16. Normen AL, Brants HA, Voorrips LE, Andersson HA, van den Brandt PA, Goldbohm RA. Plant sterol intakes and colorectal cancer risk in the Netherlands Cohort Study on Diet and Cancer. The American journal of clinical nutrition 2001.

17. Kelly ER, Plat J, Mensink RP, Berendschot TTJM. Effects of long term plant sterol and -stanol consumption on the retinal vasculature: A randomized controlled trial in statin users. Atherosclerosis 2011.

18. Commission Regulation (European Union) N. Amending Regulation (EC) No 608/2004 concerning the labelling of foods and food ingredients with added phytosterols, phytosterol esters, phytostanols and/or phytostanol esters. , 2013.

19. Assessment GFIfR. Addition of plant sterols and stanols to food: assessment of a new study from the Netherlands., 2011.