Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

A probiotikumok csökkenthetik a depresszió tünetei

Fordította: Mezei Elmira

Forrás:Probiotics Study Shows Reduction In Symptoms Of Depression

lead

 

A Google adatkezelési elvei

 

Probiotikumokat olyan élő kultúrákban találunk, amelyek többek között jelen vannak például a joghurtokban vagy a kapszulás étrend kiegészítőkben. Ezek elősegítik az emésztőrendszer egészségét és javítják az immunrendszer működését.

A Virginia Orvosi Egyetem kutatói klinikai vizsgálatokat végeztek egereken, amelyek kimutatták, hogy a probiotikumokkal gazdagított joghurt adagolása szignifikáns mértékben csökkentheti a depresszió kognitív tüneteit.

A joghurtban Lactobacillus található, amely egy élő kultúrákban található probiotikum. Felfedezték, hogy ez a baktérium pozitív hatással van a kedélyre, amit a joghurt anyagcsere termékekre gyakorolt prevenciós hatásából szűrnek le.

A depresszió probiotikus kezelése

A depressziót tartják az elmúlt években az USA egyik legsúlyosabb mentális egészség problémájának. Az amerikai lakosság kb. 7%-a megy keresztül depressziós epizódon élete során.


Sok kutatás témája, hogy a mikrobiom - a belekben található mini baktérium ökoszisztéma - miként függ össze a depresszió és egyéb mentális betegségek kialakulásával.

Alban Gaultier, a Virginia Egyetem Idegtudományi és Agyi Immunológiai Karának neurológusa elhatározta, hogy egereken végzett tesztekkel kimutatja, vajon van-e kapcsolat a depresszió és az emésztőrendszer egészsége között.

Gaultier szerint a hagyományos kezelések a sok káros gyógyszermellékhatás miatt nem igazán hatékonyak.

Az egérkísérletek eredményei

A bélbaktériumok és a hangulat kapcsolatának feltérképezéséhez a kutatók különféle körülményeknek tették ki az egereket, majd összehasonlították az emésztőrendszerüket a stressz előtt és után, és azt találták, hogy miután az egereket stresszes hatásoknak tették ki a Lactobacillus baktérium szintje nagyon lecsökkent.

Ioana Marin, a vizsgálat egyik társszerzője így nyilatkozott egy sajtóközleményben: "Megfigyeléseink szerint a Lactobacillus szintek közvetlenül korrelálnak az egerek viselkedésével." Egy másik vizsgálatban az egereknek Lactobacillust adtak, a baktérium pedig normalizálta a viselkedésüket. "Már egyetlen Lactobacillus törzs képes befolyásolni a hangulatot." - nyilatkozta Gaultier.

Eredményeik alátámasztására a kutatók olyan biokémiai mechanizmusokat azonosítottak, amelyek potenciálisan összekötik a bélbaktériumokat és a viselkedést.

Az egerek vérében található kinurenin (a niacin előállításakor keletkezik, magas szintjét megfigyelték depresszióban, Alzheimer betegségben és más idegrendszeri betegségekben) nevű anyagcsere mellékterméket korábbi vizsgálatok már régóta összefüggésbe hozták a depresszióval.


Ezekben azt találták, hogy minél több Lactobacillus volt található az egerek beleiben, annál alacsonyabb volt a kinurenin szintjük. Amikor a Lactobacillus szint alacsonyabb volt akkor a kinurenin szint emelkedett és megjelentek a depresszió tünetei. Stresszes állapotban sokkal nagyobb az esélye a depresszió kialakulásának. Gaultier csapata komoly Lactobacillus veszteséget talált az egereknél amikor összehasonlították bélflórájuk összetételét a stressz élmény előtt és után.

Gaultier óvatosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy az egereknél "depressziószerű tünetek" mutatkoztak, mivel az egerek nem tudják kommunikálni, hogy érzik magukat amikor depressziósak. Ezeket a tüneteket széles körben elfogadják, mint a depresszió legjobb rendelkezésre álló modelljét a nem-humán élőlényeknél.

Humán vizsgálatok

Gaultier és csapatával azt tervezik, hogy az egérvizsgálatokból levont következtetések alapján embereken is megvizsgálják ezeket a hatásokat. Szándékaik szerint a Lactobacillus hatását fogják vizsgálni olyan depressziós pácienseknél, akiknek szklerózis multiplexe van és akik életük során valószínűleg többször fognak depressziós időszakokat átélni.

Bíztató, hogy az embereknél ugyanúgy megtalálhatók a Lactobacillusok és az egereknél talált, a hangulatot módosító mechanizmusok. Ez valószínűsíti, hogy a hatások is hasonlók lehetnek.


Azon kívül, hogy az emberekre tett hatásokat is vizsgálják, a kutatók folytatják a kinurenin szerepének kutatását. Többek között azt is vizsgálják, hogy milyen módon tudja befolyásolni a viselkedést. Ez a molekula milyen hatással van az emberi agyra? Melyek a pontos folyamatok? A kutatókat ezek és az ezekhez hasonló kérdések foglalkoztatják, amelyekre választ szeretnének kapni a humán vizsgálatok folytatása előtt.

Összegezve:

A depressziósok ne hagyják abba a gyógyszerük szedését anélkül, hogy az orvosukkal ezt megbeszélnék. Ugyanakkor nem árt, ha rendszeresen fogyasztanak élőflórás joghurtot, (ha nem allergiásak a tejtermékekre) de nem az orvos által felírt gyógyszer helyett. Az egészséges baktériumok legjobb forrása pedig a probiotikus étrendkiegészítőkben található.

Alban Gaultier vezető kutató azt nyilatkozta a Science Daily-nek, hogy: "Csodálatos lenne, ha az étrend és a baktériumflóra megváltoztatásával helyre lehetne állítani az egészséget és a hangulatot."

Remélhetőleg ez a kutatás csak a kezdete annak, hogy mélyebben megértsük, miként képesek a probiotikumok csökkenteni a depresszió tüneteit embereknél.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Marin IA, Goertz JE, Ren T, Rich SS, Onengut-Gumuscu S, Farber E, Wu M, Overall CC, Kipnis J, Gaultier A. Microbiota alteration is associated with the development of stress-induced despair behavior. Sci Rep. 2017 Mar 7;7:43859.