Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Kathleen Jade:
A pszichobiotikumok új reményt jelentenek a mentális betegségek kezelésében

Fordította, szerkesztette:Pintér Zoltán termékfejlesztési csoportvezető Vitamin Sunlight Kft.

Forrás: Kathleen Jade: Psychobiotics: Best Probiotics for Mood?

Az emberi bélflóra, tudományos nevén bél mikrobiom az emésztési folyamatok tökéletesítése, a méreganyagok semlegesítése és számos védő mikrotápanyag előállítása mellett jelentős szerepet kapott a gyulladásgátlásban, a hormonháztartás és az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében, sőt a közérzet és hangulat alakításában is!

 

A Google adatkezelési elvei

 

Társadalmunk a teljes kiégés felé halad, soha nem látott mértékben emelkedett az elmúlt tíz évben a depressziós betegek, a szorongásos zavarban szenvedők, a hangulati problémákkal, krónikus fáradtság szindrómával és a különféle stressz okozta mentális betegségekkel küzdők száma, így sürgető a probléma megoldása.

Kiemelt kutatási területté vált az utóbbi években az emberi mikrobiom, ezen belül az ún. Mikrobiom-Bél-Agy tengely vizsgálata. Az eddigi eredmények alátámasztják azt a feltevést, miszerint a bélrendszerünkben élő komplex mikrobiális rendszer közvetlenül hatást gyakorol az idegrendszerre, az agyműködésre, a mentális-pszichés állapotunkra, sőt ezen túlmenően befolyásolhatja azt is, milyen hatékonysággal küzdünk a stresszel szemben. Az emberi bélflórában is megtalálható jótékony törzsek közül azokat, amelyek (probiotikumként elfogyasztva) kifejezetten a jobb pszichés állapot elérését, a megfelelő agyműködést segítik elő a Bél-Agy tengely serkentésével, illetve a pszichiátriai betegségben szenvedők állapotát is előnyösen befolyásolják, pszichobiotikumoknak nevezzük. [1]

A következőkben a teljesség igénye nélkül bemutatott vizsgálati eredmények egyre inkább azt igazolják, hogy a pszichobiotikumokkal történő bélflóra támogatás és ezen keresztül a Bél-Agy tengely erősítése olyan mentális problémák esetén is új alternatívát jelenthetnek, mint amilyen a depresszió, a szorongásos zavarok, a krónikus fáradtság szindróma, az ADHD, az IBS okozta depresszió, a hangulat zavarok és a stressz okozta ártalmak.


Természetesen senkinek nem kell pszichiátriai betegségben szenvednie ahhoz, hogy élvezze a pszichobiotikumok nyújtotta kedvező hatásokat, hiszen alapvetően egészséges, de fokozott stressznek kitett embereknél is megmutatkozik az agyra és pszichés állapotra gyakorolt pozitív hatásuk. [2]

Hogyan fejtik ki hatásukat a pszichobiotikumok?

Három elképzelés van azzal kapcsolatban, miként képesek ezek az apró teremtmények hatást gyakorolni az agyműködésünkre, idegrendszerünkre.

Az egyik út a biológiailag aktív vegyületek képzése. Régóta tudjuk, hogy egyes bélbaktériumok neuroaktív anyagokat ún. idegi ingerületátvivő vegyületeket képesek előállítani, mint amilyen a GABA (gamma-amino-vajsav), a szerotonin, a katekolaminok és az acetil-kolin. [3] Ezek a vegyületek közvetlenül képesek hatást gyakorolni az idegi aktivitásra. A bélrendszernek, a benne élő mikrobiomnak és az általa termelt vegyületeknek egyfajta hidat képez az agy felé a Vagus vagy másnéven a Bolygóideg. A bélfalban idegsejtek találhatóak, melyek a bélbaktériumok által termelt vegyületekre is képesek reagálni, a kiváltott "jel" pedig tovaterjedhet a központi idegrendszer felé.

A pszichobiotikumok más módon is képesek hatni agyműködésünkre, mégpedig a stresszválasz rendszerünkön keresztül. [4] Az ún. HPA-tengely, azaz a Hipotalamusz-Hipofízis-Mellékvesét összekötő rendszer hibás működése mutatható ki krónikus stresszártalom esetén. A HPA-tengely diszfunkciója során a kortizol és más stressz hormonok termelésének ritmusossága megszakad. A kutatók úgy gondolják, hogy a hangulati zavarok és kognitív problémák hátterében a HPA-tengely rendszertelen működése állhat. [5] Valószínűleg a pszichobiotikumok a stresszválasz rendszer fokozott működésének szabnak gátat.


A harmadik lehetséges mód a pszichobiotikumok gyulladáscsökkentő hatása, mely az agy esetében sem elhanyagolható tényező.[6] Számos kutató szerint szoros összefüggés áll fent a szervezetben kimutatható krónikus gyulladás, a gyulladáskeltő és -fenntartó tényezők magas szintje és a depresszió, a hangulati- és kognitív zavarok kialakulása között. A szervezet gyulladásra való hajlamát fokozhatja a hasi elhízás (metabolikusan aktív zsírszövet), valamint az Áteresztő (Szivárgó) bél jelensége, amely a bélnyálkahártya szűrő funkciójának és az azt befedő mikrobiom elégtelen működésének tulajdonítható. A bélnyálkahártya épségét és egészséges működését biztosító mikrobiális réteg egységének megbomlása maga után vonja a nyálkahártya fokozott sérülékenységét és az Áteresztő bél kialakulását. A negatív folyamat lényege, hogy a bélnyálkahártya sejtekeket összekötő struktúrák kinyílnak és olyan anyagok is (ételkomponensek, fehérje töredékek, baktériumok vagy bakteriális eredetű anyagok) a keringésbe kerülnek, melyek immunválaszt eredményeznek, helyileg egyes szövetekhez eljutva pedig gyulladást hoznak létre., fokozzák a gyulladásos faktorok termelődését (a szervezet szintjén szubklinikai gyulladást eredményeznek) és akár autoimmun folyamatok alapjául is szolgálhatnak. A pszichobiotikumok az idegrendszerre veszélyt jelentő gyulladás közvetlen gátlásában játszanak fontos szerepet, illetve az immunrendszer hibás aktiválódását elősegítő anyagok keringésbe jutását akadályozhatják meg


Pszichobiotikumok hatása depresszió és szorongás esetén

Egy randomizált klinikai vizsgálat során major depresszióban szenvedő betegeknek nyolc héten át probiotikus kiegészítőt, illetve a betegek másik csoportjának placebót adtak. [7] A probiotikus tabletták Lactobacillus acidophilust, Lactobacillus caseit és Bifidobacterium bifidum törzseket tartalmaztak 2-2-2 milliárd C.F.U. (élő csíraszám) mennyiségben. Nyolc hét elteltével a pszichobiotikumot szedő betegeknél szignifikánsan csökkent a Beck depressziós skálán kapott pontszám. Ez az önértékelő teszt széles körben alkalmazott módszer az aktuális hangulati állapot mérésére. A vizsgálat során kiderült, hogy a pszichobiotikummal kezelt betegeknél szignifikánsan csökkent a vérben a szisztémás gyulladás mértékét mutató CRP érték, mérséklődtek a kezelt betegek inzulin szintjei, pozitívan hatott a probiotikus kúra a már meglévő inzulinrezisztenciára is és növekedett a szervezet antioxidáns szintje.

Egy a szorongásra, depresszióra és stressz kezelésre irányuló stratégia kidolgozásának keretében egészséges önkéntesek Lactobacillus helveticus R0052 és Bifidobacterium longum R0175 tartalmazó probiotikumot kaptak harminc napig. [8] A kutatók megállapították, hogy a kapott probiotikus törzsek kedvező hatást gyakoroltak a vizsgált személyek pszichológiai paramétereire, enyhítették a szorongást, a depresszióra való hajlamot, a harag vagy az ellenségesség érzését, valamint javították a problémákkal való megküzdési képességüket.

A pszichobiotikus kiegészítők segíthetnek a hangulati állapot javításában, valamint a különböző krónikus betegségben szenvedő emberek szorongásának enyhítésében.

Egy kettős-vak, placebo-kontrollált vizsgálatban Lactobacillus casei-t kaptak krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegek. [9] A páciensek két hónapon át napi 24 milliárd jótékony baktériumot kaptak, a betegek másik csoportja természetesen ennek megfelelő placebót. A vizsgálat szerint a probiotikumot kapott betegeknél többek között szignifikánsan csökkentek a szorongásos tünetek.


Állatkísérletekben számos más pszichobiotikus törzsről kimutatták, hogy hatékony kiegészítői a depresszió és szorongás kezelésének. Ismert tény, hogy a PS128 Lactobacillus plantarum növeli a szervezet dopamin és szerotonin ellátottságát és egereknél csökkenti a depresszióra jellemző viselkedést. [10] A korai életkorban fokozott stressznek kitett depressziós egereknél a Lactobacillus plantarum csökkentette a kortizol szintet, normalizálta a stresszválasz-rendszert (HPA-tengely) és csökkentette a depresszió mértékét. [11]

A Bifidobacterium longum 1714 és a Bifidobacterium breve 1205 törzsek csökkentették a szorongásra jellemző viselkedést és javították a szorongó egerek kognitív képességeit. [12, 13]

Pszichobiotikumok alkalmazása stressz ellen

Lactobacillus casei-t tartalmazó fermentált kefir készítmény egy vizsgálat során megakadályozta a stressz okozta kortizol szint emelkedését, ugyanakkor képes volt emelni a szerotonin szintet stressz helyzetben lévő medikus hallgatóknál. [14] Mindezeken túlmenően a probiotikus ital mérsékelte a stresszel kapcsolatos tüneteket (hasi fájdalom, görcs, hideg végtagok). A kutatók szerint a Lactobacillus casei alkalmas lehet a stresszhelyzetekben fellépő kellemetlen fizikai tünetek megelőzésére is.

Egy 2015-ös vizsgálat során depresszióval, szorongással és krónikus stressz okozta kognitív diszfunkcióval rendelkező patkányoknál összehasonlították a Lactobacillus helveticus NS8 törzs hatékonyságát egy ismert antidepresszánssal (a Citaloprammal). [15] A probiotikum jobban működött és eredményesebben csökkentette a patkányok depressziójának, szorongásának mértékét és a kognitív diszfunkció súlyosságát, mint a Citalopram. Csökkentette a kortizol szintet, helyreállított a szerotonin és más agyi neurokémiai vegyület szintjét. [16] (Mivel az antidepresszánsok hatástalanok, ez csupán a pszichobiotikum hatását igazolta.-Sz. G. megj. )

HPA-tengely diszfunkcióval rendelkező immunhiányos patkányoknál a Lactobacillus helveticus R0052 és a Lactobacillus rhamnosus R0011 törzsek kombinációja normalizálta a szorongásszerű viselkedést, javította a tanulási képességüket és gátolta a további memóriaromlást. [17]


Összességében megállapítható, hogy a pszichobiotikus tulajdonságokkal bíró jótékony törzsek kiegészítők formájában fogyasztva pozitívan befolyásolják az agyműködést, javítják a közérzetet, egészségesebb érzelmi és hangulati életet biztosíthatnak számunkra akár egészségesek vagyunk akár valamilyen pszichiátriai betegségben is szenvedünk, továbbá fokozzák a stresszel szembeni védelmünket. Pszichobiotikumok szedése során ügyeljünk a minimum 10 milliárd C.F.U./nap kolóniaképző egység bevitelére minimum egy hónapon át.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

[1] Biol Psychiatry. 2013 Nov 15;74(10):720-6.

[2] Gastroenterology. 2013 Jun;144(7):1394-401, 1401.e1-4.

[3] Adv Exp Med Biol. 2014;817:221-39.

[4] Neurogastroenterol Motil. 2014 Apr;26(4):510-20.

[5] Psychiatry. 2006 May;5(5):166-170.

[6] Clin Ther. 2015 May 1;37(5):984-95.

[7] Nutrition. 2015 Sep 28. pii: S0899-9007(15)00391-3.

[8] Br J Nutr. 2011 Mar;105(5):755-64.

[9] Gut Pathog. 2009 Mar 19;1(1):6.

[10] Behav Brain Res. 2016 Feb 1;298(Pt B):202-9.

[11] Brain Res. 2015 Nov 24. pii: S0006-8993(15)00862-8.

[12] Neurogastroenterol Motil. 2014 Nov;26(11):1615-27.

[13] Behav Brain Res. 2015;287:59-72.

[14] Benef Microbes. 2015 Dec 21:1-12.

[15] Neuroscience. 2015 Dec 3;310:561-77.

[16] Psychoneuroendocrinology. 2013 Sep;38(9):1738-47.

[17] Am J Physiol Gastrointest Liver Physiol. 2014 Oct 15; 307(8): G793-G802.