Cohen:
A rejtett glutamátérzékenység

Fordította:Mezei Elmira

Forrás:Hiyaguha Cohen: Do You Have Hidden Glutamate Sensitivity?

Valószínűleg legalább egyszer előfordult már, hogy ön élvezettel elfogyasztott egy finom kínai fogást, és közvetlenül a szerencsesüti elropogtatása után rögtön furcsán kezdte érezni magát. Lehet, hogy zsibbadást vagy szédülést tapasztalt, esetleg erős fejfájást kapott.

 

 

Lehet, hogy zsibbadást vagy szédülést tapasztalt, esetleg erős fejfájást kapott. Mindenesetre egy ilyen eset kapcsán megtudta, hogy minden bizonnyal a nátrium-glutamát (MSG) okozza a problémát, amit rendszeresen hozzáadnak a kínai ételekhez, a konzerv levesekhez, a különféle gyorsételekhez, chipsekhez, és még számos egyéb élelmiszerhez.

A nátrium-glutamát egy élelmiszerekhez adott, ízfokozóként használt aminosav. Eredetileg a kombu nevű tengeri algából vonták ki, hozzáadtak körülbelül 20% nátriumot és egyéb adalékanyagokat. Az FDA (Amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal) szerint jelenleg "az MSG-t a keményítő, a cukorrépa, a cukornád vagy a melasz fermentációjával állítják elő."(1)

Az élelmiszerek széles skálájában jelen van, gyakran más név alatt. A glutamin egyébként, ami az MSG fő összetevője, természetes módon is jelen van pl. a gombákban, a dióban vagy a parmezán sajtban. A legtöbb embernek az MSG-ben lévő kötött állapotú glutamát sokkal több problémát okoz, mint a brokkoliban és egyéb friss dolgokban lévő szabad glutaminsav. A kutatók nagyrészt tagadják, hogy a nátrium-glutamát problémás lenne, bár, ha tíz embert megkérdezünk az utcán, hogy volt-e valaha problémás MSG reakciója, akkor legalább a fele igennel fog válaszolni, és ezért továbbra is ellentmondásos a biztonsági státusza.(2)

A nátrium-glutamát probléma nálam akkor került fókuszba, amikor nemrég új barátokat hívtam meg vacsorára, és előre megkérdeztem, hogy van-e valakinek bármilyen étellel kapcsolatos problémája. Arra számítottam, hogy a szokásos "mi nem eszünk glutént, tejterméket vagy állati fehérjét" válaszokat kapom, de ehelyett a barátom azt mondta, hogy ő nem ehet nátrium-glutamátot. Gondoltam, ezt nem lesz nehéz betartani, hiszen én soha nem főzök semmit MSG hozzáadásával, de akkor elmagyarázta, hogy ez a megszorítás azt jelenti, hogy nem ehet semmi fermentáltat, érleltet, paradicsomosat, gombásat, diósat, szójásat, és ezen kívül még számtalan egyéb dolgot, ami normális körülmények között bizony belekerülne nálam a fazékba. Ezek az ételek természetesen keletkező glutamátot tartalmaznak, és a nátrium-glutamát kb. 70% glutamátot tartalmaz.

Mint fentebb is megjegyeztük, nincs egyetértés az ügyben, hogy vajon az MSG érzékenység egyáltalán valós probléma-e? Annak ellenére, hogy bizony elég sokan éreztük már magunkat furcsán egy kínai sült tészta után ahhoz, hogy megszülessen a "kínai étterem szindróma" kifejezés, az FDA azt állítja, hogy: "az évek során olyan tünetekről kaptunk beszámolókat, mint a fejfájás és a hányinger nátrium-glutamátos étkezések után, azonban soha nem tudtuk megerősíteni, hogy valóban az MSG okozta a bejelentett tüneteket."(3) Egy 2006-os Ohio Egyetem Egészség karáról származó beszámoló ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy "az ún. kínai étterem szindróma 40 évvel ezelőtti első bejelentései óta a klinikai vizsgálatok nem tudtak következetes összefüggést megállapítani a nátrium-glutamát fogyasztása és a szindrómát alkotó tünetek között. Továbbá, az MSG-t az asztma és a migrénes fejfájás kiváltójaként is számon tartják, de ezen összefüggés alátámasztására nincsenek következetes adatok."

Más vizsgálatok is hasonló eredményre jutottak, beleértve azt a 2016-os szakirodalmi áttekintőt, ami a Journal of Headache Pain (A fejfájás lapja) című folyóiratban jelent meg. A Nemzetközi Fejfájás Társaság idén kivette az MSG-t a kiváltó okok listájáról. Ha önnek valaha volt egy MSG reakciója (nekem igen), akkor biztosan tudja, hogy a nátrium-glutamát negatív hatással volt önre. De akkor a vizsgálatok miért nem tudják igazolni ezeket a hatásokat? A válasz misztikus, de talán szerepet játszhat az a tény, hogy a létező vizsgálatok nagy részét az MSG biztonságosságának bebizonyításában nagyon is érdekelt Nemzetközi Glutamát Technikai Bizottság végezte el.

Vagy pedig a kutatások még nem tudták elkülöníteni azokat a körülményeket, amelyek között létrejön az MSG reakció, bár a kezdeti vizsgálatokban félelmetes hatásokat találtak, amikor nagydózisú nátrium-glutamátot adtak étel nélkül. A kutatók azt legalább elismerik, hogy bizonyos emberek talán glutamátérzékenyek, noha ahhoz ragaszkodnak, hogy a többség nem az.(4) Ugyanakkor, ha egy nagyszámú populáció kis százalékáról beszélünk, az is lehet sok ember, aki érzékeny.

A reakciók sokakat érintenek, a legfőbb tünetek közé tartozik a fejfájás, a zsibbadás, a végtag gyengeség, az égő érzés a szájban vagy a nyakon, a puffadás, a gyomorproblémák, a csalánkiütés, a heves szívdobogás, a hasmenés, a kivörösödés és a hiperaktivitás.(5) A glutamát neurotranszmitterként (ingerület átvivő anyagként) működik az agyban, ami azt jelenti, hogy üzeneteket szállít az agy egyik részéből a másikba. Úgynevezett "excitotoxinként" is ismert, vagyis különböző agyi aktivitásokra stimulálja a sejteket. Bizonyos szakértők szerint olyan mértékben túlstimulálja az idegsejteket, hogy azok kifáradnak és elhalnak, és ez a túlstimuláció az, amit tapasztalunk, amikor egy MSG reakciót élünk át. Az Excitotoxins, the Taste That Kills (Az excitotoxinok, a gyilkos íz) című könyvében Russell Blaylock elmagyarázza, hogy az MSG ismételt fogyasztásnál hosszú távon felgyülemlik a szervezetben, amíg elérjük az "érzékenységi küszöböt", amikor is a hatás súlyossá válik. Dr. Blaylock leírja, hogy ezek a hatások gyermekeknél tanulási nehézségeket és viselkedési problémákat, felnőtteknél pedig erőszakos viselkedést, agyi rendellenességeket, és neurodegeneratív betegségeket, pl. ALS-t, Parkinson-kórt, Alzheimer-kórt okozhatnak.(6) Ez elég messze van attól az állítástól, hogy a nátrium-glutamát veszélytelen.

Az olyan adalékanyagok, amelyek mindig tartalmaznak nátrium-glutamátot vagy szabad glutaminsavat: a hidrolizált fehérjék, vagy bármi, ami hidrolizált, a kalcium kazeinát, az autolizált élesztő, a texturált fehérje, a glutaminsav, a zselatin, a szójafehérje (beleértve az izolátumot és a koncentrátumot), és az élesztő kivonat. Az olyan adalékanyagok, amelyek tartalmazhatnak MSG-t vagy glutaminsavat: a maláta ízesítő, a maláta kivonat, a tejsavó fehérje, (beleértve az izolátumot és a koncentrátumot), a karragén, a húsleves, az alaplé, a "természetes" ízesítők, a maltodextrin, a citromsav, a pektin, a tejpor, a szójaszósz, bármi, ami "fehérjével dúsított", a kukoricakeményítő, a kukoricaszirup és a módosított keményítő. (Aki eddig sem tapasztalt semmit ezek fogyasztásakor, annak nem kell megijednie, szervezete megfelelően kezeli a glutamátot. A glutamátra jóval kevesebben érzékenyek, mint a Na-glutamátra, hiszen a glutamát és a glutamin aminosavak. A glutamát szinte mindenben van, és a testünknek is fontos építőanyaga, az agyban transzmitterként funkcionál. Ráadásul a gátló neuronoknak, a GABA transzmitterének is előanyaga. -Sz. G. megjegyzése)

Ha önnek glutamátérzékenysége van, akkor az MSG források kizárása után az első lépés a glutamátban gazdag ételek kerülése. Ezek közé tartozik minden hosszan érlelt sajt, a füstölt és szárított húskészítmények, a halszósz (a Thai konyha gyakori alapanyaga), a gombák, a paradicsom, a brokkoli, a borsó, a dió, a szőlőlé, a hosszan főtt hús- és csontlevesek, a fermentált ételek, a sörben és kenyerekben használatos árpamaláta, a búzaglutén, a legtöbb előregyártott élelmiszer és a tejtermékek kazeinje.(7)

Mivel a tudósok úgy gondolják, hogy glutamátérzékenység akkor alakul ki, amikor egyensúlytalanság lép fel az agyban és a glutamátok túlsúlyba kerülnek az egyéb neurotranszmitterekkel, mint pl. a GABA-kal és a glicinnel szemben, ezért ajánlják a GABA kiegészítőként való szedését.(8) Lehet 750 milligrammal kezdeni glutamátot tartalmazó étkezések előtt vagy naponta lefekvés előtt. A B6 vitamin ugyancsak GABA-vá alakítja a glutamátot, tehát naponta 10 mg B6-ot is lehet szedni, plusz 3-5 gramm glicint. A magnézium biszglicinát is segíthet, valamint egy káliumban gazdag étrend.

A glutaminsavból, ami egy aminosav, kialakul a glutamát, ami egy izgató transzmitter az agyban, de ebből alakul ki a gátló neuronok transzmittere, a GABA is. Mivel a glíycin és a B6 vitaminok hatására a glutamátból GABA keletkezhet, ezért is fontos a megfelelő B-vitamin ellátottság. A glycin pedig gyakori aminosav az élelmiszerekben. -Sz.G.

Bizonyos szakértők szerint, ha valakinek bármilyen pszichológiai vagy neurológiai problémája van, érdemes megvizsgálni a glutamátmentes étkezés lehetőségét, legalábbis minden nátrium-glutamát forrást kizárni.

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre