Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A szukralóz valóban elhízást és diabéteszt okoz

2013-ban megjelent egy tanulmány, miszerint a szukralóz elhízást és diabéteszt okozhat. Ezt annak idején ismertettem is. Most utánanéztem, vajon ez az első gyanú beigazolódott-e? Beigazolódott.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A minap különös levelet kaptam. A levélíró szememre hányta, hogy a webszájtomon egy 2013-as cikkre hivatkozó elemzés (ami fordítás a Greendmedinfo odaláról) azt állítja a szukralózról, hogy az cukorbetegséget okoz. Mint a levélíró írta, ez a tudományos életben már elavult cikknek tekinthető, ezért legyek szíves utána olvasni a témának és frissíteni az információt. Segítőkészen meg is adta Thompson és mtsi. (2019) közleményét. Mint kiemelte, nagy a felelősségem ebben a kérdésben, mert a google szukralóz kulcsszóra elsőnek adja meg az említett oldalamat.

Nem tudom, mi volt a cikkíró motivációja, s miként talált rá pont erre az általa ajánlott cikkre, de nem feladatom mások szándékait találgatni.

Nem kivitelezhető számomra a webszájtomon található több ezer cikket folyamatosan frissítgetni, ehhez egy külön szerkesztőségre volna szükségem. De ilyen felszólításra mégiscsak illik reagálnom, hátha azóta a kutatások tényleg felmentették a szukralózt.


Abban a bizonyos 2013-as közleményben leírt vizsgálatban 17, cukoranyagcsere szempontjából egészséges, de jelentősen elhízott személyt vizsgáltak (Pepino és mtsi., 2013). Megállapították, hogy 48 mg szukralóz egyszeri elfogyasztásának hatására megemelkedett a vércukorszint 0.6 mmol/l-rel, jelentősen megnőtt vérbe bocsájtott inzulin mennyisége és lassabban tűnt el a vérből az inzulin, továbbá 23+20%-kal csökkent az inzulinérzékenység. A plusz-mínusz arra utal, hogy egyeseknek alig, másoknak viszont extrém módon megváltozott az inzulinrezisztenciája a szukralóz hatására. Azaz, bizonyára van itt valami egyéni érzékenység is. a lényeg: a cukormentes, nulla kalóriás édesítőszer jelentősen megemelte a vércukor- és inzulinszintet, s csökkentette az inzulinérzékenységet. Ez egyszeri hatás, de ha valaki rendszeresen fogyasztja (pl. üdítők formájában vagy édesítésre használja), akkor ez tartós elváltozást is okozhat a cukoranyagcserében.

Gallagher és mtsi. 2016-os vizsgálatában a vizsgálati személyek gyümölcscukorral (fruktóz), cukorral és szukralózzal édesített muffint fogyasztottak,majd után mérték a vércukorszintjüket (Gallagher és mtsi., 2016). Az eredmény elég meglepő: a nullakalóriás szukralózzal édesített muffin váltotta ki a legnagyobb vércukorválaszt: az első 50 perc után a szukralózzal édesített muffin a 250. percig a cukorral édesített muffinnál is magasabb vércukorválaszt váltott ki.

Romo-Romo és mtsi. (Romo-Romo és mtsi., 2018) vizsgálatában vizsgálati személyek 14 napon át a hivatalosan engedélyezett szukralóz fogyasztás 15%-át fogyasztották el (15 mg/ testsúly kilogramm, azaz egy 70 kg-os ember kb. 1 grammot fogyasztott el naponta). Ennek hatására 17%-kal csökkent az inzulinérzékenység, és 20%-kal megnőtt az inzulinválasz.


Egy 2019-es vizsgálat egyszeri 48 mg szukralóz elfogyasztása után jelentősen megnövekedett inzulinválaszt talált a glükózterheléses próbában.

Az ábrán látható, hogy az inzulinválasz 180 perc során végig magasabb: 30 percnél 30%-kal, 45 percnél 40%-kal, 180 percnél 100%-kal nagyobb inzulinválasz mérhető (Gómez-Arauz és mtsi., 2019).

Yanina Pepino (a 2013-as vizsgálat vezetője) összefoglalójában a szukralóz (és más mesterséges édesítők) "cukorszerű" hatására három magyarázatot ad, melyek egymást nem zárják ki, azaz egyszerre lehet helyes akár mindhárom (Pepino, 2015).

1, Az édes ízre tanult válaszként ugyanúgy megemelkedik az inzulinszint, vércukorszint, mint a valódi cukorra.

2, A mesterséges édesítők megváltoztatják a bélflóra összetételét és ezen keresztül idéznek elő inzulinrezisztenciát

3, A szájban és bélrendszerben található ízérzékelő receptorok aktiválódnak a mesterséges édesítőkre is, és inzulinválaszt váltanak ki.

És akkor mi a helyzet a levélíróm által küldött 2019-es tanulmány végkövetkeztetésével, miszerint 7 napon keresztül naponta elfogyasztott 780 mg szukralóz nem emelte meg a vércukorszintet, nem növelte meg az inzulinrezisztenciát, s nem növelte meg az inzulinszintet sem (Thomson és mtsi., 2019). Már 2003-ban megjelent egy vizsgálat, amely 13 héten át vizsgálta a napi 667 mg szukralóz hatását, és semmilyen elváltozást nem talált a cukornyagcserében (Grotz és mtsi., 2003). 2017-ben egy 12 hetes vizsgálatban naponta 333 mg szukralózt fogyasztottak a kísérleti személyek és a placebocsoporthoz képes semmilyen elváltozást nem találtak a cukoranyagcseréjükben (Grotz és nrtsi., 2017). Egy 2018-as vizsgálat bár megnövekedett inzulinrezisztenciát, viszont lecsökkent inzulinválaszt talált a 4 héten át napi 200 mg szukralóz fogyasztás hatására (Lertrit és mtsi., 2018).

Azaz minimum négy vizsgálat úgy találta, hogy a szukralózfogyasztás "veszélytelen". Ilyenkor szokta az olvasó kapkodni a fejét, hogy akkor most melyik vizsgálatnak higgyen. Hiszen a 2013-as kutatásban már 48 mg szukralóz jelentősen befolyásolta a cukoranyagcserét, és ilyen hatást igazolt rengeteg másik vizsgálat.


Természetesen mindig van magyarázat a kutatások eredményei közötti ellentmondásokra. Jelen esetben a magyarázat roppant egyszerű: azok a vizsgálatok, amelyek nem, vagy csak jelentéktelen eltérést találtak a szukralózt fogyasztók cukoranyagcseréjében, azok mind kapszulában adták a kísérleti személyeknek a szukralózt. Érdemes külön kiemelni, hogy a fenti négy vizsgálatból kettőt Lee Grotz vezetett, aki a szukralózt gyártó cég alkalmazottja. Ő aztán igazán érdekelt olyan vizsgálattervezésben, amely azt hozza ki, hogy a szukralóz veszélytelen. Mondhatni, ennek ő Johnson és Jonhnson-nál a szukralózfelelős. Ő az első szerzője az "Összefoglaló a szukralóz biztonságosságáról" c. tanulmánynak is, amely természetesen abszolút biztonságosnak találta a szukralózt (Grotz és Munro, 2009). Grotz ment neki Pepino 2013-as közleményének is, mindenféle mondvacsinált ürügyekkel, amik szerinte kétségbevonták az eredményt. Hogy a másik két szerző miért gondolta, hogy kapszulában adjon vizsgálati személyeinek egy olyan édesítőszert, amit az édes ízért fogyasztanak, nem tudni, találgatni meg nem akarok.

A világ szukralózforgalmát 2019-ben kb. 700 000 000 dollárra becsülik, és a gyártók reménye szerint ez évről-évre tovább fog növekedni. Csak nem fogják hagyni, hogy ilyen kis Pepinok meg hasonló kiskaliberű kutatók elvegyék a fogyasztók kedvét a szukralóz fogyasztásától, mikor már egyre több termékben az van, s ha valaki cukor nélkül kéri a kávét, általában szukralózt kap kis zacsiban. Miközben a szukralóz hozzájárul az elhízás- és diabéteszjárványhoz, a mesterséges édesítőgyártók a világ jótevőjének a szerepében tetszelegnek, hiszen ők azok, akik termékeikkel tenni próbálnak ez ellen. Jó, kétségtelen, az eredeti terv ez lehetett, de sajnos közbeszólt az emberi szervezet.


A többi mesterséges édesítő sem ártalmatlan

Mielőtt valaki összezavarodna, a mesterséges azt jelenti, hogy a természetben nem fordul elő, azaz kémiai laborban állítják elő. Ezért nem tartozik ide sem a stevia, sem a xylit, sem az eritrit. Ugyancsak természetes a sokak által lelkesen fogyasztott agavé szirup is, ami viszont annyira egészségtelen, mint a fruktóz, tekintve, hogy lényegében fruktózból áll.

Egy 2015-ös metaanalízis 10 nagy vizsgálat összevont elemzése alapján 29%-os kockázatnövekedést mutatott ki cukorbetegségre a mesterséges édesítőket (aszpartam, szukralóz, stb.) fogyasztók körében (Imamura és mtsi., 2015). Ezekben a vizsgálatokban nem elemezték külön a szukralóz hatását.

Egy 2017-es vizsgálatban több mint 60 ezer nőt követtek 18 éven át, és mérték a mennyiségét a naponta elfogyasztott mesterséges édesítőknek (italokban és élelmiszerekben) (Fagherazzi és mtsi., 2017). Eredményük szerint a 2-es típusú cukorbetegség kockázata a fogyasztás idejével és az elfogyasztott mennyiséggel arányosan nőtt. Ha kivonták eredményükből a szénhidrát- és alkoholfogyasztás, a dohányzás, a cukorbetegség családi előfordulásának hatásait, akkor a mesterséges édesítőkből a legtöbbet és legtovább fogyasztóknak 83%-kal nőtt meg a cukorbetegség kockázata. Ha figyelembe vették a testtömeg indexet is (BMI), akkor a kockázat 33% volt. Ez két dolgot jelent. Egyrészt, az elhízottaknál a mesterséges édesítőszerek nagyobb kockázatot jelentenek a cukorbetegségre, holott ők azok, akik abban a reményben fogyasztanak ilyen édesítőket, hogy kivédjék a további hízást és a cukorbetegség kialakulását. Másrészt, ha kivonjuk az elhízás hatását, akkor ez azt bizonyítja, hogy a mesterséges édesítők fogyasztása független kockázati tényezője a cukorbetegségnek.


Összegzés

Mindenesetre, a vizsgálatok összegzéseként azt mondhatjuk, hogy a szukralóz (s némely más mesterséges édesítők is, amik közé nem tartozik a stevia, az eritrit és a xylit) növelik a vércukorszintet, az inzulinrezisztenciát és ezzel a 2-es cukorbetegség kialakulásának a kockázatát, ill. aki már elhízott és/vagy cukorbeteg, annak pedig tovább ront az állapotán. Aki el akarja kerülni ezt a kockázatot, az vagy mellőzze a szukralóz fogyasztását, vagy ezentúl kizárólag kapszulában vegye be a napi adagját. (A gyengékben kedvéért ez utóbbi javaslat természetesen vicc, kapszulában orvosságot szoktunk bevenni, nem édesítőket.)

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Fagherazzi G, Gusto G, Affret A, Mancini FR, Dow C, Balkau B, Clavel-Chapelon F, Bonnet F, Boutron-Ruault MC. Chronic Consumption of Artificial Sweetener in Packets or Tablets and Type 2 Diabetes Risk: Evidence from the E3N-European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition Study. Ann Nutr Metab. 2017;70(1):51-58.
  • Gallagher C, Keogh JB, Pedersen E, Clifton PM. Fructose acute effects on glucose, insulin, and triglyceride after a solid meal compared with sucralose and sucrose in a randomized crossover study. Am J Clin Nutr. 2016 Jun;103(6):1453-7.
  • Gómez-Arauz AY, Bueno-Hernández N, Palomera LF, Alcántara-Suárez R, De León KL, Méndez-García LA, Carrero-Aguirre M, Manjarrez-Reyna AN, Martínez-Reyes CP, Esquivel-Velázquez M, Ruiz-Barranco A, Baltazar-López N, Islas-Andrade S, Escobedo G, Meléndez G. A Single 48?mg Sucralose Sip Unbalances Monocyte Subpopulations and Stimulates Insulin Secretion in Healthy Young Adults. J Immunol Res. 2019 Apr 28;2019:6105059.
  • Grotz VL, Henry RR, McGill JB, Prince MJ, Shamoon H, Trout JR, Pi-Sunyer FX. Lack of effect of sucralose on glucose homeostasis in subjects with type 2 diabetes. J Am Diet Assoc. 2003 Dec;103(12):1607-12.
  • Grotz VL, Munro IC. An overview of the safety of sucralose. Regul Toxicol Pharmacol. 2009 Oct;55(1):1-5.
  • Grotz VL, Pi-Sunyer X, Porte D Jr, Roberts A, Richard Trout J. A 12-week randomized clinical trial investigating the potential for sucralose to affect glucose homeostasis. Regul Toxicol Pharmacol. 2017 Aug;88:22-33.
  • Imamura F, O'Connor L, Ye Z, Mursu J, Hayashino Y, Bhupathiraju SN, Forouhi NG (2015) Consumption of sugar sweetened beverages, artificially sweetened beverages, and fruit juice and incidence of type 2 diabetes: systematic review, meta-analysis, and estimation of population attributable fraction. BMJ 351:h3576.
  • Lertrit A, Srimachai S, Saetung S, Chanprasertyothin S, Chailurkit LO, Areevut C, Katekao P, Ongphiphadhanakul B, Sriphrapradang C. Effects of sucralose on insulin and glucagon-like peptide-1 secretion in healthy subjects: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. Nutrition. 2018 Nov;55-56:125-130.
  • Pepino MY, Tiemann CD, Patterson BW, Wice BM, Klein S. Sucralose affects glycemic and hormonal responses to an oral glucose load. Diabetes Care. 2013 Sep;36(9):2530-5.
  • Pepino MY, Tiemann CD, Patterson BW, Wice BM, Klein S. Sucralose affects glycemic and hormonal responses to an oral glucose load. Diabetes Care. 2013 Sep;36(9):2530-5.
  • Pepino MY. Metabolic effects of non-nutritive sweeteners. Physiol Behav. 2015 Dec 1;152(Pt B):450-5.
  • Romo-Romo A, Aguilar-Salinas CA, Brito-Córdova GX, Gómez-Díaz RA, Almeda-Valdes P. Sucralose decreases insulin sensitivity in healthy subjects: a randomized controlled trial. Am J Clin Nutr. 2018 Sep 1;108(3):485-491.
  • Thomson, P., Santibanez, R., Aguirre, C., Galgani, J., Garrido, D: Short-term impact of sucralose consumption on the metabolic response and gut microbiome of healthy adults. British Journal of Nutrition, 2019, 122(8), 856-862.