Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Zoë Harcombe:
A vörös hús és a rák

Fordította: Mezei Elmira

Forrás: Zoë Harcombe: Red meat and Cancer

Hogy a vegetariánusok a vöröshúst rákkeltőnek gondolják, az érhető. De hogy a nyugati orvoslás is oda süllyedt, hogy a rák okának kétségbeesett keresése közben már minden rosszul tervezett vizsgálatnak is felül - az szégyen.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A becslések szerint Nagy-Britanniában minden második ember rákban fog megbetegedni. (Ref 1). Az USA-ban ez kb. minden tízből négyet érint. (Ref 2). A világ kevésbé fejlett részein a rák előfordulási gyakorisága ezeknek a harmada, bár nem biztos, hogy az innen származó adatok megbízhatóak (Ref 3).

Ami kiderül a statisztikákból az az, hogy egy karcinogén világban élünk. Pontosabban mi hoztuk létre ezt a rákkeltő világot. Beszennyeztük a levegőt, amit belélegzünk; a vizet, amit megiszunk, és laboratóriumokban olyan ál-élelmiszereket hoztunk létre, amelyek "kényelmesebbek", mint amelyeket a bolygó ad nekünk. Rákkeltő vegyszerekben fürdőzünk, az uszodában és a fürdőkádban egyaránt. Rákkeltő anyagokkal takarítunk és gyomlálunk a kertben. Naponta kenünk vegyszereket a hajunkra, az arcunkra, a nyakunkra és a csuklónkra, illetve az egész testünkre. És aztán még rádobunk egy lapáttal a dohányzással.

Tehát körülöttünk körülbelül minden potenciálisan rákkeltő. Ez a cikk Thomas (Peter) Cleave sebész kapitány (1906-1983) szellemében született, aki így nyilatkozott: "Életemben kevés annál nevetségesebb dolgot hallottam, mint hogy egy régimódi étel összefüggésben lehet egy modern betegséggel." (Cleave már akkor könyvet írt arról, hogy a cukor és fehér liszt okozza a civilizációs betegségeket, amikor az orvostudomány még a koleszterin teória lázában égett.)


Előre kiterítem a lapjaimat: az tökéletesen hihető számomra, hogy ebben a modern világban bármi rákkeltő lehet. Viszont annak, hogy a vörös hús - az az étel, ami a Neandervölgyből az űrtudományokig kísér bennünket - rákkeltő, semmi értelme nincs. A húsfélék egy spektrumon helyezkednek el, a legeltetett kérődzőktől a feldolgozott hússzerű képződményekig bezárólag. Ha önt aggasztja a hús és az egészség kapcsolata, akkor tegye azt, ami a bolygónak, az állatoknak és önnek is a legjobb: egyen legeltetett kérődző állatokat. A feldolgozott élelmiszerek soha nem lehetnek annyira egészségesek, mint a valódi ételek, akár húsipari termékekről, akár reggeliző pelyhekről vagy kekszekről van szó.

Az IARC (International Agency for Research on Cancer; Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) nem tesz magának szívességet azzal, hogy kimutatja az elfogultságát, és nem tesz különbséget a hússpektrum különböző termékei között. Soha nem láttam még olyan kutatást, amelyik megpróbálná összehasonlítani a legegészségesebb, szabadon tartott állatok húsát azokkal a szegény tehenekével, amelyek egy pajtában élik le tragikus életüket és emészthetetlen gabonákkal etetik őket. És ez csak a friss hús spektruma. Aztán vannak még a tartósított húsfélék, a sóval, tradicionálisan, illetve az iparilag, cukorral, búzával és egyéb adalékokkal összeragasztott termékek. A "vörös hús" és a "feldolgozott hústermék" így eléggé haszontalan kategóriák és a kutatók tudják ezt.

Mind ezekkel a fenntartásokkal, az e heti cikkem az IARC "A vörös hús és a rák" című tanulmányáról szól, amelyet 2018. március 29.-én publikáltak. (Ref 4). Ez a tanulmány régóta készülődik. A dokumentum sajtóközleményét 2015. októberében tették közzé (Ref 5). Nem semmi az a sajtóközlemény, amely a bizonyíték előtt két és fél évvel jelenik meg!

A sajtóközlemény

A sajtóközlemény két fő állítása ez volt:

"A vörös hús A felhalmozódott tudományos irodalmat áttekintve, az IARC által megbízott 10 ország 22 szakértője a vörös hús fogyasztást a valószínűleg rákkeltő kategóriába sorolta be… Ez az összefüggés főként a végbélráknál volt megfigyelhető…"

"A feldolgozott húskészítmények A feldolgozott hústermékeket rákkeltőként osztályozták, elegendő humán bizonyíték alapján, miszerint a feldolgozott húsipari termékek végbélrákot okoznak."

Akkor reagáltam erre a sajtóközleményre (Ref 6).

Ez alkalommal a tanulmányban bemutatott, ezeket az állításokat igazolandó bizonyítékokat szeretném áttekinteni:

A vörös hús

A tanulmány 511 oldal. Nyugodjanak meg, nem fogom végig venni az egészet! Rögtön rá szeretnék térni arra az állításra, hogy a vörös hús "valószínűleg rákkeltő … főként végbélrák keltő."


Közvetlenül a tanulmányból fogok idézni. Még csak nem is fogom vitatni a hivatkozott tanulmányokat. Ügyet sem vetek arra a lehetőségre, hogy a szerzők kihagyták az eltérő eredménnyel záruló kutatásokat, illetve bevettek olyanokat, ahol a feldolgozott húsipari termékeket összemosták a vörös tőkehússal. Önök majd eldöntik, hogy jogos-e a feltevés, hogy a vörös hús "valószínűleg rákkeltő..."

A tanulmányban tizennégy kohorszvizsgálatra (kohorszvizsgálat: sok éven át követnek húsfogyasztókat és húst nem fogyasztókat, és az eredményt összevetik) hivatkoznak, amelyek kihozták a vörös hús és a végbélrák közötti kapcsolatot. Tehát már eleve nem okozásról, hanem kapcsolatról beszélünk. A dőlt betűs, idézőjeles részek a tanulmányból vett szó szerinti idézetek, a vastag betűs kiemelések, valamint a szögletes zárójelben írt kommentek tőlem származnak:

1) Kato et al (1997) (Ref 7). "A végbélrák kockázat nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a vörös hús fogyasztással".

2) Singh & Fraser (1998) (Ref 8). "Azoknak a résztvevőknek, akik hetente ? 1-szer marha vagy sertéshúst fogyasztottak, megnövekedett vastagbél rák kockázatuk volt [nem végbél rák] összehasonlítva a húst nem fogyasztókkal. A fehérhús fogyasztás [amibe a halat is belevették!] ugyancsak pozitív összefüggést mutatott a vastagbél rák rizikóval… a 157 vastagbélrák esetből 42 volt vegetáriánus és 40 időnként evett húst…" [Erre még később visszatérünk.]

3) Pietinen et al (1999) (Ref 9). "A végbélrák nem mutatott kapcsolatot a marha-, sertés- és bárányhús fogyasztással."

4) Tiemersma et al (2002) (Ref 10). [Ez esettanulmány volt, nem kohorszvizsgálat.] "Az esélyhányados a heti 5-ször húst fogyasztók a heti 3-szorhoz képest 1.6 (95% CI, 0.9-2.9) volt." [Ez statisztikailag nem szignifikáns].

5) English et al (2004) (Ref 11). "A Melbourne Collaborative kohorszvizsgálatban a végbélrák relatív rizikója a heti 6,5-nél többször vörös húst fogyasztóknál a heti 3-szor fogyasztókéhoz képest 1.4 volt (95% CI, 1.0-1.9)." [Ez statisztikailag nem szignifikáns].

6) Larsson et al (2005) (Ref 12). Véletlenül tudom, hogy Larsson vörös hús meghatározása magában foglalja a feldolgozott húsipari termékeket is (Ref 13). És még így se találtak semmit: "…nem volt nyilvánvaló kapcsolat a vastag- és végbélrákkal".

7) Norat et al (2005) (Ref 14). "Az EPIC vizsgálatban a végbélrák relatív rizikója 1.17 (95% CI, 0.92-1.49) volt a napi 80 g vörös húst fogyasztóknál a napi 10 g-al összehasonlítva" [Ez statisztikailag nem szignifikáns].

8) Oba et al (2006) (Ref 15). "A vörös hús fogyasztás nem mutatott összefüggést a vastagbél rák rizikóval."

9) Butler et al (2008) (Ref 16). "A korrigált kockázati arány a legmagasabb és a legalacsonyabb fogyasztó csoport közt 1.01 (95% CI, 0.82-1.26) volt." [Ez statisztikailag nem szignifikáns].

10) S?rensen et al (2008) (Ref 17). Ez egy esettanulmány volt, nem egy kohorszvizsgálat. "A Danish Diet, Cancer and Health vizsgálatban 379 végbélrák esetnél, 769 résztvevőnél, a végbélrák nem mutatott szignifikáns kapcsolatot."

11) Andersen et al (2009) (Ref 18). Ez egy esettanulmány volt, nem egy kohorszvizsgálat. "Andersen et al elvégeztek egy vizsgálatot a Danish Diet, Cancer and Health cohorszvizsgálaton belül (372 eset, 765 kontroll), és nulla összefüggésről számoltak be a vörös hús fogyasztás és a végbélrák rizikó között."

12) Lee et al (2009) (Ref 19). "A végbélrák kockázata nem mutatott kapcsolatot a vörös hús fogyasztás mennyiségével."

13) Ollberding et al (2012) (Ref 20). "A vörös hús fogyasztás nem mutatott összefüggést a végbélrák kockázattal."

14) Bernstein et al (2015) (Ref 21). "A legfrissebb, 2731 végbélrákos részvételével történt angol közegészségügyi elemzés szerint, a nem feldolgozott vörös hús kumulatív átlagfogyasztása nem mutat összefüggést a végbélrák kockázatával." [A Nurses Health Study és a Health Professionals Follow-up Study, a két nagy amerikai epidemiológiai vizsgálat - ugyancsak nem talált kapcsolatot].


Ez minden. 14, kohorszvizsgálatként hivatkozott vizsgálat, amelyből 3 valójában esettanulmány volt, (az esettanulmány még hátrébb helyezkedik el a bizonyítékok minőségének hierarchiájában, mint a kohorszvizsgálat). De még ez sem számít semmit, mivel 14-ből 13 vizsgálat nem talált kapcsolatot a végbélrák és a vöröshús fogyasztás között.

Az egyetlen vizsgálat, amely állítja, hogy kapcsolat van a vastagbélrák - és nem a végbélrák - és a vöröshús fogyasztás között, a Hetednapi Adventista Egyház nem-dohányzó, nem-alkoholizáló, vegetáriánizmust fogadó követőinek vizsgálata volt. A fehérhús kategóriában a hal is szerepelt! A hús és a vastagbélrák közötti kapcsolat kimutatása annyira nem illett az összes többi vizsgálat eredményei közé, hogy erre még a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség maga is figyelmeztetett. Azon gondolkozom, hogy a bűntudat okoz-e vajon vastagbélrákot, hiszen azok a Hetednapi Adventista Egyház tagok, akik a tányérjukra csempésznek egy kis csirkét vagy halat, sőt, marhasteaket, nagyon jól tudják, hogy az egyházuk elvárása szerint vegetáriánusoknak kéne lenniük!

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) mindebből ezt vonta le:

"…az IARC tanulmány a vöröshús fogyasztást valószínűen rákkeltőnek osztályozta. Ez a kapcsolat főként a végbélrákkal volt megfigyelhető."

Az IARC saját bizonyítékai alapján, az én következtetésem nem ez lett volna. Hát az önöké?

A feldolgozott hústermékek

Mivel az IARC azt a következtetést vonta le, hogy a vörös hús valószínűleg rákkeltő, nem lenne meglepő, ha meg lennének róla győződve, hogy a feldolgozott hústermékek feltehetőleg örök kárhozathoz vezetnek. Ezzel kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, hogy:

1. Azt tudjuk egy 2018. márciusi francia vizsgálatból, hogy a feldolgozott élelmiszerek általában összefüggést mutatnak a rákkal (Ref 22). Ezt el is tudom fogadni. Azonban a szakhatóságoknak abba kéne hagyniuk a feldolgozott hústermékeken való lovaglást és ugyanúgy folyamatosan beszélniük kéne a feldolgozott kenyérről, a feldolgozott reggeliző pelyhekről, és az összes olyan feldolgozott keményítőről, amelyekre az ajánlások alapján építenünk kéne az étkezésünket.

2. Az értelmes fogyasztók tisztában vannak vele, hogy egy világ választja el a hagyományosan tartósított húsokat a szupermarketek polcain található hússzerű termékektől. Gyanítom, hogy a hagyományosan tartósított húsok nem problémásak.

3. Az összes feldolgozott hústermék és a rák kapcsolatát sugalló tanulmány esetében vannak olyan változók, amelyeket senki nem vesz figyelembe, mint pl. a dohányzás, az alkohol, a mozgásszegénység, pedig közismert, hogy azok, akik silány ételeket esznek, az egészségük egyéb aspektusait sem tartják olyan fontosnak.

Azok az emberek, akik virslit esznek, azok kiflit, hamburger zsömlét és cukros paradicsomszószt is esznek és mindezt egy szénsavas üdítővel öblítik le, majd desszertként bedobnak egy maxi tejturmixot vagy egy nagy adag fagyit.

A vizsgálatok azonban soha nem veszik figyelembe a húson kívül az egyéb feldolgozott élelmiszereket. Ez azért van, mert a valódi cél itt nem egy független tudományos beszámoló elkészítése, hanem a hús üldözése. Addig, amíg ez a valódi cél, addig újra és újra le fogják nyomni a torkunkon a nyilvánvalóan elfogult és teljesen félrevezető beszámolókat olyan szervezetektől, amelyeknek a mi érdekeinket kéne képviselniük. Ennél jobbat érdemlünk.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Ref 1: http://www.bbc.co.uk/news/health-31096218

Ref 2: https://seer.cancer.gov/statfacts/html/all.html

Ref 3: http://www.cancerresearchuk.org/health-professional/cancer-statistics/worldwide-cancer/incidence#heading-Zero

Ref 4: http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol114/index.php

Ref 5: http://www.iarc.fr/en/media-centre/pr/2015/pdfs/pr240_E.pdf

Ref 6: http://www.zoeharcombe.com/2015/10/world-health-organisation-meat-cancer/

Ref 7: Kato el at (1997). Prospective study of diet and female colorectal cancer: the New York University Women's Health Study. Nutr Cancer. doi:10.1080/01635589709514588

Ref 8: Singh & Fraser (1998). Dietary risk factors for colon cancer in a low-risk population. Am J Epidemiol. doi:10.1093/oxfordjournals.aje.a009697

Ref 9: Pietinen et al(1999). Diet and risk of colorectal cancer in a cohort of Finnish men. Cancer Causes Control. doi:10.1023/A:1008962219408

Ref 10: Tiemersma et al. (2002). Meat consumption, cigarette smoking, and genetic susceptibility in the etiology of colorectal cancer: results from a Dutch prospective study. Cancer Causes Control. doi:10.1023/A:1015236701054

Ref 11: English et al (2004). Red meat, chicken, and fish consumption and risk of colorectal cancer. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev.

Ref 12: Larsson et al. (2005). Red meat consumption and risk of cancers of the proximal colon, distal colon and rectum: the Swedish Mammography Cohort. Int J Cancer. doi:10.1002/ijc.20658

Ref 13: "Total red meat consisted of the following items: whole beef, chopped meat, minced meat, bacon, hot dogs, ham or other lunch meat, blood pudding, kidney or liver, and liver pate. Processed meats consisted of bacon, hot dogs, ham or other lunch meat and blood pudding."

Ref 14: Norat et al. (2005). Meat, fish, and colorectal cancer risk: the European Prospective Investigation into cancer and nutrition. J Natl Cancer Inst. doi:10.1093/jnci/dji164

Ref 15: Oba et al. (2006). The relationship between the consumption of meat, fat, and coffee and the risk of colon cancer: a prospective study in Japan. Cancer Lett. doi:10.1016/j.canlet.2005.12.037

Ref 16: Butler et al (2008). Prospective study of dietary patterns and colorectal cancer among Singapore Chinese. Br J Cancer. doi:10.1038/sj.bjc.6604678

Ref 17: Sorensen et al. (2008). Prospective study of NAT1 and NAT2 polymorphisms, tobacco smoking and meat consumption and risk of colorectal cancer. Cancer Lett. doi:10.1016/j.canlet.2008.02.046

Ref 18: Andersen et al (2009). Polymorphisms in the xenobiotic transporter Multidrug Resistance 1 (MDR1) and interaction with meat intake in relation to risk of colorectal cancer in a Danish prospective case-cohort study. BMC Cancer. doi:10.1186/1471-2407-9-407

Ref 19: Lee et al. (2009). Animal origin foods and colorectal cancer risk: a report from the Shanghai Women's Health Study. Nutr Cancer. doi:10.1080/01635580802419780

Ref 20: Ollberding et al. (2012). Meat consumption, heterocyclic amines and colorectal cancer risk: the Multiethnic Cohort Study. Int J Cancer. doi:10.1002/ijc.27546

Ref 21: Bernstein et al. (2015). Processed and unprocessed red meat and risk of colorectal cancer: analysis by tumor location and modification by time. PLoS One. doi:10.1371/journal.pone.0135959

Ref 22: http://www.zoeharcombe.com/2018/03/processed-food-cancer/