Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Laderer:Amit nem akarunk tudni a fülhallgatókról.

Fordította:Czárán Judit

Forrás: Ashley Laderer:Something You Don't Want to Hear About Earbuds

A szakemberek szerint a fülhallgatók a felelősek azért, hogy egyre több a hallássérült fiatal. De szerencsére lehet ezeket az eszközöket biztonságosan is használni.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A szakemberek szerint a fülhallgatók a felelősek azért, hogy egyre több a hallássérült fiatal. De szerencsére lehet ezeket az eszközöket biztonságosan is használni.

A halláscsökkenés nemcsak az idős emberek problémája. Egy felmérés szerint manapság 5 tizenévesből 1 nem hall tökéletesen. Ez pont 30 százalékkal több, mint 20 évvel ezelőtt. És tudja mi az, ami akkor még nem volt? Fülhallgató.

Ezek, illetve az airpodok (fülbe dugható kis hangszórók) maximális hangerőre állítva akár 110 decibellel is szólhatnak, ami olyan, mintha valaki közvetlenül beleordítana az ember fülébe. Márpedig a CDC (az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ) szerint, aki hosszabb időn keresztül 85 decibelnél nagyobb hangerőnek van kitéve, az halláskárosodást szenvedhet. Aki pedig a maximális 110 decibellel bömbölteti a fülhallgatóját, az akár már 5 perc, vagyis mindössze két zeneszámnyi idő alatt veszíthet a hallásából.

Alison M. Grimes a kaliforniai egyetem (UCLA) Audiológiai és Hallásvizsgáló Intézetének igazgatója szerint két fő tényezője van a zaj okozta halláskárosodásnak (angol rövidítése NIHL): hogy milyen hosszú időn keresztül mekkora zajártalomnak van kitéve valaki. "Ráadásul a fület nem érdekli, hogy Csajkovszkij vagy a Grateful Dead szól a fülhallgatóból" - teszi hozzá. "Kizárólag az számít, hogy az hallójárat mekkora nyomásnak van kitéve és mennyi ideig".


"Ám a helyzet még ennél is bonyolultabb, ugyanis az emberek nem egyformán érzékenyek a zajterhelésre. Van, akinek bírja a füle, és akár egy órán keresztül is hallgathat hangos zenét anélkül, hogy halláskárosodást szenvedne, és van, akinél ez már sokkal korábban bekövetkezik. "

Viszont sajnálatos módon nincs mód arra, hogy az ember kiderítse, ő melyik csoportba tartozik. Ugyan vannak vizsgálatok, amelyek összefüggést találtak a szemszín és a zaj okozta halláskárosodásra való hajlam közt - bizonyos jelek arra utalnak, hogy a világoskék szeműek jobban ki vannak téve a zajártalom okozta halláskárosodásnak, mint a sötétbarna szeműek,- de azért itt is vannak kivételek.

Szóval akármilyen is a szemszíne, jobb, ha nem kockáztat. A WHO becslése szerint napjainkban 1,1 milliárd tinédzsert és fiatal felnőttet fenyeget zajártalom okozta halláscsökkenés, mégpedig leginkább két dolog miatt: ezek "az audió eszközök, köztük az okostelefonok nem megfelelő használata, valamint a túl magas zajterhelés a különböző szórakozóhelyeken, bárokban és sportrendezvényeken."

"A hallásvesztéssel az az egyik legnagyobb baj, hogy fokozatosan történik, észrevehetetlenül, ugyanakkor kumulatív természetű" - figyelmeztet Grimes. "Vagyis nem egyik percről a másikra válunk nagyothallókká, hanem lassan, alattomosan, lépésenként."

Az egyik probléma az, hogy az emberek nincsenek tisztában vele, milyen káros a fülhallgató használata zajos környezetben. A halláskárosodás kockázata ugyanis ugrásszerűen megnő, ha az illető a hangerő fokozásával próbálja elnyomni a környezet háttérzajait - mondja Lisa Christensen a Cook Gyermekgyógyászati Központ audiológia programjának projektmenedzsere, az Amerikai Audiológiai Társaság tagja. "Ilyenkor az illető hajlamos közepesnek érzékelni a hangerőt, holott az már messze túllépte a határértéket."


Christensen azt állítja, hogy sokan ilyenkor akár 13 decibellel is megnövelik az audió eszköz hangerejét a környezet zajszintjéhez képest. "Ha valaki repülőgépen vagy vonaton használ fülhallgatót, akkor szinte biztos, hogy a hangerő át fogja lépni a még biztonságosnak tekinthető határértéket. Vannak vonatok, amelyeknek 80-90 decibel a zajszintje. Ha ennél 13 decibellel hangosabban hallgatunk valamit, az már egészen biztosan ártalmas".

"Ha valaki zajos környezetben akar zenét hallgatni, akkor a legjobb, amit tehet… nos, a legjobb kétségtelenül az, ha nem hallgat zenét" - mondja Grimes. De ha valakinek mégis muszáj ilyenkor is a saját zenéjét hallgatnia, akkor legalább használjon rendes fejhallgatót. "Ugyanis a fejhallgató maga megszűri a környezeti zajokat. Ha az ember feltesz egy ilyet a fejére, mindjárt csendesebb lesz a világ, függetlenül attól, hogy milyen stimulusok érkeznek magából az eszközből" - magyarázza Grimes. "Ha ellenben fülhallgatót dugunk a fülünkbe, attól alig változik valami. Szinte mindent hallunk, ami körülöttünk történik, és ilyenkor hajlamosak vagyunk magasabbra állítani a hangerőt, hogy elnyomjuk a környezeti zajokat."

A fülhallgatók illeszkedése minden korosztály számára problematikus, hiszen a dizájn soha nem tökéletes, főleg, ha gyerekekről vagy kamaszokról van szó. "Egy gyerek hallójárata jóval szűkebb, mint egy felnőtté" - figyelmeztet Grimes. "Ha beleerőltetjük a fülébe a szabályos méretű fülhallgatót, attól csak még intenzívebben fog hallani mindent, hiszen kisebb a hely, a hangerő viszont ugyanaz."


Bár a hallásvesztés fokozatosan történik, és sokan nem is veszik észre, csak mikor már túl késő, azért vannak jelek, amelyek felhívhatják a figyelmet a veszélyre. "Az egyik ilyen intő jel lehet, ha a fülhallgató kivétele után furcsa érzés van a fülünkben, mintha vatta lenne benne " - folytatja Grimes. - "De az is előfordulhat, hogy ilyenkor cseng a fülünk. Ezek a jelek mind arra utalhatnak, hogy nagyobb volt a hangerő a biztonságosnál."

Az, hogy ezekhez a tünetekhez többnyire pár óra vagy pár nap alatt hozzászokik az ember, nem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben van. "Mert sejtszinten ilyenkor már megtörtént a károkozás. Csak a tünetek még nem érték el azt a fokot, amikor már nem lehet róluk nem tudomást venni"- teszi hozzá Grimes.

A fülzúgás, illetve fülcsengés Christensen szerint egyre több embert érint. "Mostanában tucatszám találkozom olyan gyerekekkel, akik fülzúgásra panaszkodnak, és én hajlok rá, hogy ez részben a rendszeres fülhallgató használattal függ össze. Amivel a fiatalok nemcsak zenét hallgatnak, hanem például youtube videókat is néznek" - mondja. Bármi, ami közvetlenül az ember fülében szól, legyen az akár fülhallgatóval való telefonálás vagy bármi egyéb, hozzájárulhat a probléma kialakulásához, állítja Christensen. És ha valakinél egyszer kialakul a fülzúgás, az ritkán múlik el, sőt. Egyre rosszabb lesz, még végül az illető már nem tud nem tudomást venni róla.


A legijesztőbb a hallásvesztésben az, hogy az nem visszafordítható. Bár a hallókészülékeket folyamatosan tökéletesítik, abban a két szakember, Grimes és Christensen egyetért, hogy olyan tökéletesek soha nem lesznek, mint a természetes hallás.

A fülhallgatót használó gyerekek szülei viszont sokat tehetnek csemetéik hallásának a megőrzéséért. Christensen legfőbb tanácsa az, hogy a gyerekeket időben szembesíteni kell a nyers valósággal, hogy amit most csinálnak, abból később bajuk származhat. És meg kell nekik magyarázni, hogy aki egyszer nagyothallóvá vagy süketté válik, az örök életére az marad.

Beszéljék rá őket, hogy időnként tartsanak szünetet a fülhallgató használatban (ami egyébként felnőttek esetében is nagyon fontos). Christensen azt tanácsolja, hogy fél óránként legalább öt percre vegyük ki a fülünkből a fülhallgatót. Akármilyen márkájú fülhallgatóról vagy fejhallgatóról van szó, az iPhone-on például lehetősége van a szülőnek beállítani egy hangerő limitet, amelynél hangosabban a gyerek utána nem tud audiotartalmakat hallgatni. Néhány androidos készülékben van beépített hangerő-limit, de arra is van lehetőség, hogy a szülő letöltsön valamilyen hangerő-korlátozásra szolgáló applikációt. És amennyiben neki magának is vannak problémái az önkorlátozással, akkor ugyanezt a saját telefonján is használhatja.

CannabiGold by UniHemp

Az Egészséges Hallásért Alapítvány az audio tartalmak hangerejével és időtartamával kapcsolatban azt javasolja, hogy már kiskorukban tanítsuk meg a gyerekeinknek a 60-60-as szabályt, ami azt jelenti, hogy 60 percnél hosszabb időn keresztül soha ne hallgassanak semmit a maximális hangerő 60 százalékánál nagyobb hangerővel. Ez jó ötletnek tűnik. Nem akarja Ön is kipróbálni?

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre