Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Sayer Ji:
Az agy regenerálódása:
Miért lehetséges és mit tehetünk érte?

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Sayer Ji: Brain Regeneration: Why it's Real & How to Do it

Jutott már eszébe valaha, hogy milyen jó lenne visszaszerezni az egyetemista korában elveszített agysejtjeit? Tart tőle, hogy a kor előrehaladtával a mentális képességei folyamatosan hanyatlani fognak? Nos, az orvostudomány bebizonyította, hogy igenis tehetünk az agyunk egészségéért, sőt, a már bekövetkezett károsodást is vissza lehet fordítani.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Elterjedt tévhit, hogy az agy nem képes regenerálódni. Sokáig még az orvosok is azt állították, hogy az elpusztult agysejtek nem pótolhatók. Pedig az igazság az, hogy az agyunknak igenis van regenerálódó képessége, sőt a legújabb kutatásokból az derül ki, hogy életünk bármely szakaszában sokat tehetünk az agyunk "fényesítéséért", illetve rugalmasságának visszaszerzéséért, mindössze néhány egyszerű gyakorlatot kell beépíteni a hétköznapjainkba.

Újra kell gondolni az agy egészségével kapcsolatos elméleteket

A kognitív idegtudomány viszonylag új diszciplína - mindössze kb. száz éves -, így nem meglepő, hogy újabb és újabb felismerésekre jutunk azzal kapcsolatban, hogy az emberi agy neurális hálózatai hogyan segítik az agy működését általában.

Ebben a száz évben gyakorlatilag végig úgy gondolták, hogy ha az agyban valamilyen kóros elváltozás történik, akkor az nem visszafordítható. Hogy az agysejtek száma véges, és azoknak bármilyen károsodása vagy elvesztése az illető hátralevő életében hiányként fog jelentkezni. Ami azt a hamis képet sugallta, mintha agyunk tulajdonképpen folyamatos és visszafordíthatatlan hanyatlásban lenne.


Bár ennek ellenkezőjére már a huszadik század 60-as éveiben voltak bizonyítékok, az orvostudományban a dogmák makacsul tartják magukat (ez ma sincs másként). A dolog csak 1980-as években kezdett változni, mikor Fernando Nottebohmnek a Rockefeller Egyetemen végzett kutatásai cáfolhatatlanul bizonyították, hogy a neurogenezis - új idegsejtek, más néven neuronok termelődése - kifejlett gerincesek egyedeinél is kimutatható.

A következő nagy lépésre az ügyben több mint harminc évet kellett várni, ám azóta fénysebességgel haladunk előre annak megértésében, hogy is van az agyunk huzalozva.

Az agy rugalmassága

Új idegsejtek fejlődését felnőtt emlős agyban először 1992-ben figyelték meg, mikor a kutatóknak egerek ideg őssejtjeit sikerült izolálniuk Petri csészében. Ezt a regenerálódási folyamatot aztán a következő huszonöt év során több ezerszer megismételték különböző vizsgálatokban.

Az orvostudomány ma már tényként kezeli, amit korábban makacsul tagadott, hogy a felnőtt agy is képes új idegsejtek és glia (az idegeke burkoló "szigetelő" réteg) sejtek termelésére. Vagyis az agyat ma már rugalmas, alakítható, plasztikus szervnek tekintik.

A neuroplaszticitás azt jelenti, hogy az agy képes "áthuzalozni" magát egy kívánt képesség gyakorlása útján. Ezt a csodát az új sejtek és az új tanulás együttesen tudja véghezvinni. Ha az új agysejteket megfelelően stimulálják (vagyis edzik speciális gyakorlatokkal), akkor azok képesek új kapcsolódásokat létrehozni. Más szavakkal, egészséges agysejtekké válnak, amelyek segítik a tanulást és hozzájárulnak új képességek kifejlesztéséhez.


Hasonló a helyzet, mint az izmokkal: ha megfelelően tápláljuk, illetve megfelelő gyakorlatokkal stimuláljuk őket, akkor regenerálódnak és növekednek. Ha megfelelően tápláljuk és eddzük az agyunkat, akkor az is egész életünkben képes lesz erre a varázslatos újjászületésre.

A GreenMedInfo összeállított egy egyszerű listát arról, hogy mit kell tennünk, ha védeni akarjuk agyunk egészségét, szeretnénk, hogy új agysejtjeink termelődjenek, illetve vissza akarunk fordítani már elkezdődött kóros agyi folyamatokat.

1. Mozogjunk többet

Ha az embernek azt mondják, hogy "edzze az agyát", valószínűleg nem a súlyemelés az első, ami eszébe jut. Pedig a sportolás az egyik legjobb módja annak, hogy megőrizzük nemcsak a testünk, hanem az agyunk egészségét is.

Az agyunk duplán is profitál abból, ha sportolunk. Először is azért, mert falánk glukóz- és oxigénfogyasztó, viszont nem képes a felesleget későbbi felhasználásra eltárolni. Az optimális működéshez arra van szüksége, hogy ezekkel a táplálékokkal folyamatosan ellássuk.

A fizikai aktivitás fokozza a vér áramlását az agy felé, rengeteg friss oxigénnel látva el az éhes agysejteket. Egy 2014-es vizsgálatból az derült ki, hogy már 30 perc mérsékelt kardio-edzés is elég ahhoz, hogy javítsa a bármilyen korú felnőtt ember agyának kognitív funkcióit.

De van a sportnak más haszna is. A fizikai aktivitás stimulálja a sejtképződést a hippokampuszban: vagyis új agysejtek jönnek létre az agynak azon a területén, amely a hosszú távú memóriáért és az érzelmekért felelős. Egészséges, új sejtek képződése ezen az agyterületen különösen fontos az öregedő agy számára, és minden jel szerint segít az Alzheimer kór és a demencia okozta kognitív hanyatlás megelőzésében.

2. Használjunk stressz-csökkentő technikákat

A modern élet tele van stresszel, érthető, ha az ember néha vágyik az ellazulásra. De azt talán nem mindenki tudja, milyen pusztító hatással lehet az agyra a "küzdj vagy menekülj" stressz-hormonok folyamatos hatása.


Az időskori kognitív leépülés egyik fő oka a stressz. Ezért aztán a rendszeres kikapcsolódásra nemcsak az élvezet miatt van szükségünk, hanem azért is, mert ezzel sokat tehetünk agyunk egészségének a megőrzéséért.

A stressz-csökkentésnek számtalan módja van. Ebben érdemes mindenkinek a saját érdeklődésére hagyatkozni. A lényeg az, hogy ne passzívan, például tévénézéssel töltsük a szabadidőnket, hanem találjunk valami olyan hobbit, ami stimulálja az agyunkat és problémamegoldásra ösztönöz.

Egy 2011-ben a Journal of Neuropsychiatry című lapban publikált tanulmány szerint a játék, az olvasás, a kézműveskedés, a varrás, a kötés akár 50 százalékkal is csökkentheti a kognitív funkciók hanyatlását.

A művészetekkel való foglalkozás is kiemelt szerepet tölthet be az agy egészségének a megőrzésében. Azonban a vizsgálatok tanúsága szerint itt sem elég a passzív megfigyelés. Az egészséges agyműködés szempontjából sokkal hatékonyabb, ha magunk is alkotó emberré válunk.

Egy a PLOS One-ban megjelent német tanulmány arról számol be, hogy a kutatók egy vizsgálat során két csoportot hoztak létre: az egyiknek a tagjai műveltek valamilyen művészeti ágat, míg a másik csoport tagjai csak megfigyelők voltak. A vizsgálatból az derült ki, hogy az alkotó csoportban nagyobb volt az agy frontális lebenye és fali lebenye közti interaktivitás, ami ezen csoport tagjainál nagyobb lelki rugalmasságban és stressztűrő képességben nyilvánult meg, a művészeteket csak élvező csoport tagjaival összehasonlítva.

Vagy Ön ennél kevésbé szofisztikált stresszoldásra vágyik? Mit szólna mondjuk valami szép zene meghallgatásához vagy egy kis meditáláshoz? Utóbbi kimutathatóan csökkenti a vérnyomást, a szervezet gyulladásszintjét, a szorongást és a depressziót. A zenehallgatás pedig, bár látszólag passzív tevékenység, vizsgálatok tanúsága szerint segíti az új agysejtek termelődését.

Mind a meditálás, mind a zenehallgatás hatással van olyan kulcsfontosságú hormonok kiválasztására, amelyek fokozzák az agy plaszticitását, és ezzel megváltoztatják a stresszre adott reakciónkat.


3. Fogyasszunk táplálék-kiegészítőket!

Kurkuma

Biztos ön is találkozott már olyanokkal, akik a kurkuma áldásos hatásairól áradoznak. Ezt a sötétsárga színű gyökeret ugyanis csodaszerként használják mindenre: ízületi fájdalmak vagy gyulladások enyhítésére, illetve a különböző szívbetegségek kockázatának csökkentésére. És még napjainkban is derülnek ki újabb és újabb dolgok ennek az ősidők óta ismert gyógynövénynek a jótékony hatásairól.

A kurkumin egy vegyület, amelynek egyik összetevője bizonyítottan idegsejt-regeneráló hatású, és képes a sérült myelinhüvely (az idegek védőburkolata) regenerálódását serkenti.

A myelinhüvely gyakran károsodik autoimmun betegségben szenvedőknél (pl. szklerózis multiplexben), illetve vakcina okozta problémák esetén. A kutatások szerint ebből a helyreállító anyagból már kis mennyiség is szignifikáns idegregeneráló hatással bír.

A gyógyszerészet nyugati modelljének az a lényege, hogy megpróbálja azonosítani és izolálni valamilyen organikus anyag "aktív összetevőjét". Ám ez megközelítés nem veszi figyelembe, hogy a szerves vegyületek gyakran egymással együttműködve fejtik ki a hatásukat: magából az izolátumból sokszor hiányzik a kulcs, amit a növény egy másik eleme tartalmaz.

A kurkuma izolált aktív összetevője a kurkumin, ám az újabb kutatások rávilágítanak, hogy a kurkumának van egy másik összetevője is, amely ugyancsak varázslatos tulajdonságokkal bír.

A Stem Cell Research & Therapy című folyóiratban megjelent egy nagyszerű tanulmány arról, hogy a kutatók megtalálták a kurkumának egy eddig kevéssé ismert összetevőjét, az Ar-turmeront, amely "ígéretes szer lehet az idegrendszeri betegségekben szenvedők gyógyításában"

A tanulmány rámutat, hogy ha az agysejteket ar-turmeronnal kezelik, akkor az idegi őssejtek száma és komplexitása megnő, ami egyértelműen az ar-turmeron gyógyító hatására utal. Ezt a hatást patkányokon is kimutatták, amelyekben - ha al-turmeronnal kezelték őket - felgyorsult az idegi őssejtek, illetve az új, egészséges agysejtek termelődése.

Zöld tea


Egy 2014-es cikk a zöld tea aktív összetevőit, a katekineket (a mikro-tápanyagok egyik fő típusa) vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a zöld teában található katekinek nemcsak antioxidáns és idegvédő hatásuk miatt hasznosak, hanem azért is, mert az agyat új idegsejtek termelésére stimulálják.

A sérült agyterületekre kifejtett áldásos hatása miatt a zöld teával jó eredmények érhetők el olyan gyógyíthatatlan, neurodegeneratív betegségek kezelésében, amilyen az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór. Ezért a kutatók a zöld teában található katekineket "rendkívül hatékony kiegészítő terápiás eszköznek" tekintik idegrendszeri betegségekben szenvedő személyek kezelésében.

A további kutatások során a szakemberek megvizsgálták a zöld teának fekete áfonyával és karnozinnal való kombinációját is, és beteg állatokon végzett kísérletek során azt találták, hogy ezek együttesen még hatékonyabban stimulálják az új idegsejtek, illetve agyi őssejtek termelődését.

Ginkgo Biloba

A ginkgo bilobát sokan a gyógynövények királyának tekintik, amely ugyancsak hatékony eszköz az agy egészségének a megőrzésében. A ginkgónak legalább 50 jótékony hatása ismert, és több mint 100 különböző betegség kezelésében bizonyult hatásosnak.

Számos kutatásban vizsgálták a ginkgonak a BDNF (agyi idegsejtnövekedést serkentő faktor) nevű fontos agyi fehérje szintjére gyakorolt hatását. Ez a fehérje segíti a sérült agyterületek gyógyulását, fontos szerepet játszik az agysejtek újratermelődésében, szabályozásában és túlélésében, és mint ilyen, különösen a hosszú távú memóriát javítja.

Egy 2006-ban az European Journal of Neurology nevű folyóiratban publikált tanulmány szerint a ginkgo ugyanolyan hatékony az Alzheimer-kór kezelésében, mint a Donepezil nevű bestseller gyógyszer.

Nemrégiben a Cell and Molecular Neurobiology című folyóiratban megjelent egy cikk arról, hogy ginkgo biloba egy új, korábban nem ismert hatásmechanizmus alapján is gyógyítja az agyat. A tudósok szerint ez a gyógynövény részben azért is olyan hasznos, mert képes az idegi őssejteket (NSC-ket) olyan sejtekké alakítani, amelyekre éppen azon a speciális agyterületen van szükség, ahol a BDNF fehérjék aktívak.

Az idegi őssejtek multipotens sejtek, amelyek azzal a nagyszerű képességgel bírnak, hogy át tudnak alakulni az agyat felépítő sejtek különböző típusaivá. A ginkgo pedig az érintett agyterület megfelelő sejt típusának a képződését serkenti, vagyis azt és ott adja az agynak, amire és ahol annak éppen szüksége van. Ilyen egy okos gyógyszer!

4. Fogyasszunk sokat bizonyos zöldségekből!

Szeretné, ha ebéd közben tudná stimulálni az agysejtjei újratermelődését? Akkor egyen frissen párolt brokkolit!

A tudomány újabb anyaggal, a magas kéntartalmú zöldségekben, például a brokkoliban található szulforafánnal bővítette a neurogenikus szerek, vagyis azon anyagok listáját, amelyek bizonyítottan stimulálják az idegsejtek termelődését az agyban.

Egy a Genesis című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szulforafán azon túl, hogy serkenti új idegsejtek termelődését, és a benne levő antioxidáns és gyulladáscsökkentő ágenseknek köszönhetően szignifikáns gyógyító hatással bír, az egészséges idegsejtek károsodását és elhalását is segít megelőzni.

Az új felfedezés nagy lelkesedéssel töltötte el a kutatókat, akik azt is megfigyelték, hogy a szulforafán elősegíti az idegi őssejtek speciális, hasznos idegsejt típusokká történő differenciálódását, ami megerősítette a szulforafánnak agyregeneráló hatásával kapcsolatos hipotézist.


A szulforafán tartalmú zöldségek közé tartoznak a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol, a torma, a kelkáposzta, a karalábé, a mustárlevél, a retek, a petrezselyemgyökér, a vizitorma és a mezei mustár. A terápiás hatás eléréséhez igyekezzen naponta legalább 3 tálkányit elfogyasztani ezekből a zöldségekből, főzve vagy nyersen.

5. Fontos az élethosszig tartó tanulás!

A kognitív hanyatlás sokak szerint az öregedés szükségszerű velejárója - ezt mind a szakemberek, mind a hétköznapi emberek így gondolják. Ezzel szemben az igazság az, hogy az elmúlt évek kutatásai szerint az éles ész és a tiszta gondolkodás megtartásának titka az élethosszig való tanulás.

A folyamatos kihívások szükségességére a már korábban említett, a Journal of Neuropsychiatry című folyóiratban 2011-ben publikált tanulmány hívta fel a figyelmet. Ebben azt vizsgálták, hogy a szabadidő eltöltésének a módja milyen hatással van a 70 és 89 év között idős emberek enyhe kognitív zavaraira (MCI).

A vizsgálat azt állapította meg, hogy a szabadidős tevékenységek komplexitásának magas foka meghatározó szerepet játszik az MCI hatékony megelőzésében. A számítógép használat, az olvasás és a különböző problémamegoldást igénylő tevékenységek végzése nagymértékben hozzájárulhat az időskori elbutulás elkerüléséhez. A kevesebb szellemi erőfeszítést igénylő, passzív tevékenységeknek nincs ilyen hatásuk, ami azt bizonyítja, hogy idős korban különösen fontos, hogy olyan dolgokkal is foglalkozzunk, amelyek kihívást jelentenek a számunkra.

Ezeket az eredményeket 2014-ben egy másik vizsgálat is megerősítette, amelyben 3000 önkéntes vett részt, és amely több mint egy évtizeden át tartott. Itt azt nézték meg, hogy idősebb felnőttek esetében milyen hosszú távú hatása van a rendszeres kognitív tréningnek. Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők agyműködésének sebessége, valamint a vitakészségük akár 10 évvel a tréning befejezése után is jobb volt az átlagnál.


Ezek az egyértelműen előnyös agyi hatások az érintettek mindennapi életére is hatással voltak, amennyiben a vizsgálati személyek ügyesebbnek bizonyultak az olyan hétköznapi problémák megoldásában, mint a pénzügyeik intézése, az ételeik elkészítése vagy a saját magukról való gondoskodás. Ahogy a tanulmány írja: "A lényeg az, hogy minél inspirálóbb a környezetünk, annál magasabb szintet érhet el az agyunk komplexitása".

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre