Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Harris és mtsi:
Az Omega-3 és a koleszterinszint kapcsolata szívbetegséggel és a halálozással

Fordította:Szendi Gábor

Forrás:Harris WS, Tintle NL, Etherton MR, Vasan RS. Erythrocyte long-chain omega-3 fatty acid levels are inversely associated with mortality and with incident cardiovascular disease: The Framingham Heart Study. J Clin Lipidol. 2018 May - Jun;12(3):718-727.e6.

Ez a vizsgálat alaposan elgondolkodtathat mindenkit, vajon koleszterincsökkentőt, vagy inkább omega-3-at szedjen-e.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Harris és mtsi. rendkívül izgalmas vizsgálat eredményét publikálták 2018 májusában a Journal of Clinical Lipidology szaklapban. Már az is nagy jelentőségű, hogy a közleményt egyáltalán megjelentették.

A szerzők azt vizsgálták, milyen összefüggés van az állati eredetű omega-3 (EPA és DHA) fogyasztása és a szívbetegség, sztrók, szív- és sztrókhalálozás, rákhalálozás és az egyéb okból bekövetkező halálozás között.

Az állati omega-3 szintjét a szervezetben úgy szokás mérni, hogy a vörösvérsejt DHA és EPA százalékos tartalmát határozzák meg, ezt omega-3 indexnek nevezik. A szerzők ennek alapján 3 kategóriát hoztak létre. Az első kategóriába azok tartoztak, akiknek 4.2% alatt, a második kategóriába azok estek, akiknek 4.2-4.9% között volt, a harmadik csoportnak 4.9-5.7% között, a negyedik kategóriába azokat sorolták, akiknek 5.7-6.8% között volt és az ötödik csoportnak 6.8% fölött volt az omega-3 indexük. Vizsgálták még ugyanígy a szervezet alfa-linolénsav tartalmát is, ami tulajdonképpen a növényi omega-3, amit oly lelkesen tukmálnak rá az emberekre lenmagolaj, dióolaj vagy chiamag formájában, mint szuper egészséges omega-3 forrást. Na, csak várjuk ki, mi lesz még ebből! Addig is, ha éppen készült bevenni a napi chiamag vagy lengmagolaj adagját, tegye félre e cikk végéig!

És elemezték a betegség és halálkimeneteket a koleszterinszint függvényében is. Na, ez is érdekes eredmény lett!

Omega-3 és egészség

A szerzők 2500 embert követtek átlag. 7.3 éven át, közülük 350-en haltak meg a vizsgálat ideje alatt. Az elemzésükkor 18 olyan jellemzőt vettek figyelembe, ami befolyásolhatta a megbetegedést vagy halálozást. Ilyenek voltak a nem, életkor (54 és 80 év közötti embereket vizsgáltak, az átlag 65 év volt), testtömeg index, házassági állapot, aszpirin szedés, vérnyomás, koleszterinszint, sztatin szedés, cukorbetegség fennállása, dohányzás, alkohol fogyasztás, C-reaktív fehérje szintje (gyulladást jelzi), testedzés. Szóval igen alapos elemzésről van szó.

Az omega-3-index, azaz a vérben mért DHA és EPA tartalom és a halálozás kockázata közt a legalacsonyabb omega-3 szintűekhez képest a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata 34-40%-kal csökkent a legmagasabb omega-3 szintűek közt.

Ha alaposan végigbogarásszuk ezt a grafikont, azt látjuk, hogy a legmagasabb omega-3 szintet mutatóknál következetesen minden kategóriában jelentősen csökkent a halálozás kockázata. Fontos szem előtt tartani, hogy a legtöbb omega-3-at fogyasztók statisztikai értelemben csak az omega-3 fogyasztásukban és (szintjükben) különböztek a többiektől, hiszen 18 meghatározó szempontot vettek figyelembe az elemzéskor.

Hasonló összefüggések figyelhetők meg a nem halálos szívinfarktus kockázatában, amely 39%-kal csökkent. Hasonló, bár az esetszám miatt nem szignifikáns (ezt nevezzük trend összefüggésnek) csökkenés volt megfigyelhető a szívbetegségekkel kapcsolatos betegségeseményeknél, amely 42%-os kockázatcsökkenést mutatott, míg a sztrókkockázat ugyancsak trendként, de 55%-kal csökkent. (A trend akkor vehető komolyan, azaz nem tekinthető véletlenül kapott eredménynek, ha az adatokban következetesen megjelenik az omega-3 fogyasztás növekedésére a kockázatcsökkenés. )

A növényi omega-3

A kutatók mérték a növényi omega-3 egészségügyi hatásait is. Itt is a vörösvérsejt növényi omega-3 tartalmát mérték %-ban. A szív- és érrendszeri betegségekben és halálozásban egyértelműen negatív hatású volt ennek a fogyasztása. A 4.2%-nál kevesebb növényi omega-3 szintet mutatókhoz képest a 4.2-4.9% közé esőknek 45%-kal nőtt szívesemények (infarktus, kórházi kezelés, stb.) kockázata, és az 5.7-6.8% kategóriába tartozóknak 3-szorosára nőtt a kardiovaszkuláris halálozás (infarktus, sztrók) kockázata. (Ez a két eredmény jött ki szignifikánsa, a többi kategóriában nem volt szignifikáns az eredmény).


Ez önmagában is elég figyelmeztetés arra, hogy messze kerüljük el a növényi olajok minden formáját (kivéve az olívát, kókuszolajat, pálmaolajat). Eddig a növényi olajak omega-6 tartalmát tekintettük veszélyesnek, és a növényi olajok omega-3 tartalmával csak az volt a baj, hogy csak kis mértékben -10%-ban- alakulnak át EPA-vá és DHA-vá. Bevallom, ez az eredmény most engem is meglepett, és gyorsan utánanéztem, más kutatások mit találtak. Egy nagy metaanalízis enyhe kockázatcsökkenést talált 36 vizsgálat összevont elemzésével (Pan és mtsi., 2012). Azonban az elemzett kutatások között Oomen és mtsi. (2001) a koronária betegségek 68%-os növekedését, Pedersen és mtai. (2000) a nem végzetes szívinfarktus kockázatának 84%-os növekedését, Lemaitre és mtsi. (2009) pedig a hirtelen szívmegállás esetében 83%-os kockázatnövekedését találták. A kérdés eldöntetlen, mert a kutatások többsége a növényi omega-3-at védőhatásúnak hozza ki. Én mindenesetre óvakodnék a növényi omega-3-tól, ugyanis a legtöbb ilyen vizsgálatot a koleszterinhipotézis szellemében végzik, és mivel a többszörösen telítettlen zsírsavak - ilyen a növényi omega-3 is - csökkentik a koleszterinszintet, ezért kapásból szívvédő hatásúnak tekintik. De, mint tudjuk, a koleszterinszint semmiféle kapcsolatban nincs a kardiovaszkuláris megbetegedéssel és halálozással, tehát a következtetés téves. William Harris, a jelen vizsgálat első szerzője 2008-as szerkesztői elemzésében hasonlóképpen óvatosságra int a tekintetben, hogy a növényi omega-3-at szívvédő hatásúnak gondoljuk. S lám, 10 évvel később ki is mutatta, hogy a növényi omega-3 fogyasztása közel sem biztos, hogy olyan jó.

Koleszterin és szívbetegség és szívhalálozás

Na, de haladjunk tovább e vizsgálat következő megállapításához. Nevezetesen, hogy a koleszterinszint összefügg-e az infarktus, a szívelégtelenség és az ezekből bekövetkező szívhalállal, ill. a sztrókkockázattal. Az alapos elemzés szerint a koleszterinszint egyáltalán nem függött össze egyik kimenettel sem, és a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázatát sem befolyásolta. ezzel szemben az állati eredetű omega-3-na jelentős kockázatcsökkentő hatása volt a bármilyen okból bekövetkező halálozáscsökkenésben. Ebben benne van a rák- és a szívhalálozás is, és egyéb okok is.


A szerzők végkövetkeztetése szerint az állati eredetű omega-3 a vérben mért szinttel arányosan növekvő védelmet jelentett a kardiovaszkuláris betegségekkel és a bármilyen okból bekövetkező halálozással szemben, míg az ugyanolyan alaposan elemzett koleszterin nem mutatott semmiféle kapcsolatot sem a megbetegedés- sem a halálozáskockázattal. Koleszterincsökkentőt a vizsgálatban sokan szedtek, de az elemzésben sok más tényező mellett ezt is figyelembe vették, és semmilyen védőhatás nem ugrott ki.

Mennyi omega-3 szükséges?

A szerzők szerint napi 1300 mg EPA+DHA elég lehet a 8%-os szint eléréséhez. Ehhez azonban vegyük figyelembe, hogy a halolaj kapszulában található omega-3 mást is tartalmaz, tehát a kapszulák számát úgy érdemes kiszámolni, hogy megnézzük az adott termék dobozán feltüntetett EPA és DHA tartalmat. Személyes tanácsom, hogy ha valóban hatást akarunk elérni, inkább többet, mint kevesebbet szedjünk.

Nem én vagyok az etalon, de azért elmondom személyes tapasztalatomat. Én mára áttértem a kanalas halolajra (nem kell annyi kapszulát nyeldekelni), ebből napi 6 evőkanállal veszek be, de valószínűleg 4 is elég a 8%-os omega-3 szint elérésére. És ne feledjük, az omega-6 növényi olajat is ellensúlyozni akarjuk, mert még ha ki is iktatjuk az étrendünkből, akkor is jut belénk belőle elég sok.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Harris WS. Cardiovascular risk and alpha-linolenic acid: can Costa Rica clarify? Circulation. 2008 Jul 22;118(4):323-4.

Lemaitre RN, King IB, Mozaffarian D, Kuller LH, Tracy RP, Siscovick DS. N-3 polyunsaturated fatty acids, fatal ischemic heart disease, and nonfatal myocardial infarction in older adults: the Cardiovascular Health Study. Am J Clin Nutr 2003;77:319-25

Oomen CM, Ocke MC, Feskens EJ, Kok FJ, Kromhout D. Alpha-linolenic acid intake is not beneficially associated with 10-y risk of coronary artery disease incidence: the Zutphen Elderly Study. Am J Clin Nutr 2001;74:457-63

Pan A, Chen M, Chowdhury R, Wu JH, Sun Q, Campos H, Mozaffarian D, Hu FB. ?-Linolenic acid and risk of cardiovascular disease: a systematic review and meta-analysis. Am J Clin Nutr. 2012 Dec;96(6):1262-73.

Pedersen JI, Ringstad J, Almendingen K, Haugen TS, Stensvold I, Thelle DS. Adipose tissue fatty acids and risk of myocardial infarction: a case-control study. Eur J Clin Nutr 2000;54:618-25