Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Gregory Sloop:
Az "öregedés az erek rugalmatlanná válása" elmélet

Fordította:Váradi Judit

Forrás: Gregory Sloop: The Vascular Elasticity Theory of Aging

Az erek rugalmatlanná válása alattomos folyamat, pedig úgy tűnik, ez az egyik legjobb előrejelzője a kardiovaszkuláris halálozásnak.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Az Anyatermészet néha vicces formában juttatja tudomásunkra titkait. Az emlősállatok szíve például nagyjából ugyanannyiszor dobban meg életük során, körülbelül egy milliárdszor. Percenkénti 550-es pulzusszámmal az egér két-két és fél év alatt használja fel a keretet. A másik végletet a bálna képviseli, aki kb. 30 évig él, percenkénti nyugodt 30-35-ös szívveréssel. Vajon ez a megfigyelés csak egy véletlen furcsaság, vagy egy kulcsfontosságú fiziológiai alapelv? Fenti adatokból egyenesen következik, hogy a halál akkor áll be, amikor a kardiovaszkuláris rendszer egy fontos összetevője elhasználódik az egymilliárdodik szívverés bekövetkeztének ideje körül. Ez magyarázza azt a tényt, hogy az öregkori kardiovaszkuláris betegségek - például a sztrók és a szívroham - világszerte a legfőbb halálhoz vezető okok.

Mindössze két emlősnek van a megszokott egymilliárdtól eltérő pulzusszáma. Az egyik az ember, akinek hozzávetőlegesen 2,5 milliárdszor ver a szíve, percenként átlagosan 60-70-szer, 80 év alatt. A másik a csupasz földikutya, a kis, Afrikában honos, odúban élő, rágcsáló. Ő a leghosszabb életű rágcsáló, aki percenkénti 220 pulzusszáma ellenére több mint 30 évnyi élettartamra számíthat. A csupasz földikutya szíve tehát 3,6 milliárdot dobban. Ez az egyedülálló lény késő öreg koráig nem tapasztal jelentős hanyatlást egyetlen testi funkciójában sem, élete során stabil az elhalálozási kockázata, azaz öregedése során nem növekszik.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


A tudományos szakirodalom ezt "sikeres öregedésként" írja le. Következésképp a földikutya leggyakrabban más földikutyák harapása által okozott sérülésben pusztul el, nem pedig a lassú élettani hanyatlás, vagy betegség végső fázisában. Ezzel szemben az emberi lények életük harmadik évtizedétől kezdődően testi működésük fokozatos hanyatlását tapasztalják meg, és halálozási kockázatuk a korral együtt folyamatosan emelkedik.

Az Anyatermészet egy másik módon, természetes kísérletek útján is megosztja titkait. Ezek váratlan, ritka jelenségek, amelyek segítségével egy nagyobb igazság megismerésére nyílik lehetőségünk. Ezekre kísérletként tekinthetünk, amelyekben az Anyatermészet a feltaláló, és a kísérlet eredménye a szemünk láttára tárul fel. Egy-egy ritka jelenség felismerése teljesítmény, de a tudomány csak akkor halad előre igazán, amikor e jelenségek okát meg tudja magyarázni. Például az a megfigyelés, hogy a szarvasmarhák gyakran elvéreznek, miután penészes takarmányt esznek, az alvadásgátló warfarin nevű gyógyszer felfedezéséhez vezetett.

Az éveken át tartó elkötelezett kutatás végül kimutatta, hogy bizonyos gombák egy, a takarmányban található vegyületet olyan molekulává alakítják, amely a gyógyászatban felhasználható.

Tudományos szemszögből a csupasz földikutya a természet egy kísérlete, mely az mutatja be, hogy a testi hanyatlás késleltethető és az élettartam meghosszabbítható. Az öregedés lassítása nem puszta vágyálom, melyet a késő esti televíziós reklámok sugallnak, hanem a tudományos kutatás legitim területe és valóságos lehetőség. A feladat előttünk áll: ismerjük fel a döntő különbséget a csupasz földikutya és a többi emlős között.

A csupasz földikutya kardiovaszkuláris rendszerének egyedi tulajdonsága, hogy artériái nem veszítik el a rugalmasságukat a korral, nem merevednek meg, nem meszesednek el. Az elhasználódás, kopás legsúlyosabban az aorta működését érinti. Ezen a rendkívül vastag főütőéren keresztül pumpálja a szív az összes vért a szervezet felé. Az aorta rugalmassága lelassítja a szív által hajtott vér sebességét, azáltal, hogy kitágul, amikor a szív egy adag vért kipumpál. Ha ez nincs, akkor a rendellenes véráramlás hatására rögök alakulnak ki, ún. atheroszklerotikus plakkok kezdenek lerakódni az erekben.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Amikor ezek a rögök elzárják a vér útját az agy, vagy a szív felé, szívrohamot, illetve sztrókot okoznak. Az aorta rugalmassága így megakadályozza meg a kardiovaszkuláris betegségeket. Mivel rugalmas, az aorta enyhén kidomborodik, rugalmas szövete kinyúlik, hogy befogadja a vértömeget, ami minden egyes összehúzódáskor keresztüláramlik rajta. Mint minden más anyagnál, az ismétlődő nyúlás, feszülés hatására a szövetek kifáradnak, végül töredeznek, az aorta folyamatosan merevvé válik. A vadonatúj aorta olyan mint egy gumiszalag, egy hatvanéves emberé pedig olyan, mint egy régi WC-öblítő dugattyújának gumitömítése. Az elasztin, az erek rugalmasságának fontos összetevő fehérjéje, nem termelődik az emberi növekedés lezárultával, így az aorta folyamatosan egyre keményebb, molekulái töredeznek. Az aorta merevségét fokozza a kalciumlerakódás és az érdal gyulladása is.

Kutatásunk azt bizonyítja, hogy már 23 éves korban észlelhetőek a csökkent aortaműködés legkorábbi tünetei. Ez tekinthető az öregedés folyamat kezdetének.

Az aorta merevségének foka megfeleltethető a halálozási kockázatnak, nem csak a kardiovaszkuláris betegségek, hanem valamennyi betegség okozta halálozás esetében. Ennek az az oka, hogy az aorta merevsége csökkenti a minden egyes szívdobbanásnál átpumpált vér mennyiségét, éppúgy, ahogy a merev gumicsőbe is kevesebb levegőt lehet pumpálni, mint egy léggömbbe, ugyanazzal a nyomással. Az aorta falának ellenállása miatt a szív egyre jobban erőlködik, a bal kamra fala megvastagszik és meggyengül. A gyengült szívteljesítmény hatására csökken az oxigén, a glukóz és minden más tápanyag szállítása a szervezetben, a testi funkciók és a szervezet sérülésből való felépülésének képessége is romlanak. A véráramlás határozza meg, mennyi energiát képes termelni egy izom, például a szív, milyen alaposan tudják tisztítani a vért a vesék, és mennyi energiát képes kibocsájtani a máj.

A lassú meszesedés és a szívteljesítmény csökkenése vezet alapvetően az öregedés folyamatához. A kardiovaszkuláris rendszer elhasználódott egysége, az aorta szab határt az élettartamnak. Az arcbőr rugalmasságának elvesztése okozza a gravitáció kérlelhetetlen törvényének bekövetkezését, a petyhüdt megereszkedést. A facelift célja a megnyúlt arcbőr helyreállítása. Egy idős ember megjelenése -hogy mennyire ráncos- együtt jár a megnövekedett szívhalálozási kockázattal, mivel mindkettő a szövetek rugalmasságának az elvesztéséről szól: előbbi a bőrről, utóbbi az aortáról és az erekről szól.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Mivel az öregedés főbb jellegzetességei összefüggnek, egy felnőtt ember orvosi vizsgálatakor legelőször azt kell megbecsülni, hogy a beteg megjelenésében idősebbnek, fiatalabbnak, vagy megegyezőnek tűnik-e kronológiai korával.1921-ben Sir William Osler, talán minden idők legnagyobb belgyógyásza, az alábbiakat írta: "az arterio-szklerózis (érelmeszesedés) az idős kor velejárója, a természetes elhasználódás következménye, amelynek az erek ki vannak téve. A hosszú élet titka vaszkuláris kérdés, jól kifejezi ezt a mondás: 'az ember annyi idős, amennyi idősek az erei'. A halál a legtöbb ember számára főként ezen a kapun keresztül érkezik meg … egy harmincéves ember artériái lehetnek egy hatvanéveséhez hasonlóak … az arterio-szklerózis többnyire az erek rossz használatából fakad." Dr. Osler jövőbelátó gondolatokat fogalmazott meg, mivel a szívroham és a sztrók abban az időben csekély mértékben voltak halálokok, csak a 20. század közepétől váltak a fő okká.

Dr. Osler leírta a fiziológiai vagy biológiai és a kronológiai életkor közötti különbséget. Az egészséges életmód, a helyes étrend, a K2-vitamin szedése, a testedzés, a jó alvás, a hidratáltság, a dohányzás mellőzése és a mértékletes alkoholfogyasztás elfogadottan hozzájárulnak a hosszú, egészséges élethez. Azt azonban Dr. Osleren kívül kevéssé méltányolják, hogy az aorta rugalmasságának alapvető szerepe van az élethossz meghatározásában, illetve, hogy mennyire őrzi meg az egészséges életmód az aorta rugalmasságát. Dr Oslertől származik az az elmélet, amely az öregedés csökkenő vaszkuláris rugalmasságának teóriája.

Osler felfogásában lehetséges az, hogy az aorta idejekorán használódik el. A magas vérnyomás és a vele összefüggő egészségügyi problémák, az elhízás, a dohányzás, a K2-vitaminhiány, az alkoholfogyasztás megkeményítik az aortát, s ez alig visszafordítható folyamat még vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel is. (Egyedül a nagy dózisban szedett K2-vitamin és a lecsökkentett szénhidrát fogyasztás használ. - Sz.G. megj.) Lehetséges az is, hogy valaki túl korán meríti ki a ráosztott szívverés-mennyiséget. A szívverés/ritmus hosszú időn át tartó emelése, például állandó túlzott fizikai terhelésben, idő előtt tönkreteszi az aortát és csökkenti az élettartamot.

Ha grafikonnal akarjuk ábrázolni a fizikai terhelés mennyisége és a halálozási kockázat görbéjét, egy U alakú görbét kapunk. Az egyik végén találjuk az ülő foglalkozást végző életmódot, ami megemeli a nyugodt szívritmust és növeli az esélyét sok egyéb rendellenesség kialakulásának. A másik végén pedig az ultramaratont futó atléták találhatók.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Amennyiben a testedzés célja az egészség megőrzése és a hosszú élet, minimalizálni kell a nyugalmi helyzetben mért pulzusszámot és megőrizni az aorta rugalmasságát, amilyen hosszan csak lehet. Az aorta rugalmassága becses árucikk, nem szabad elpazarolni.

Egy nagy vizsgálat kimutatta, hogy az optimális kocogási idő hetente 1-2,4 óra, hetente optimálisan két-három alkalommal, lehetőleg lassú ütemben. Ez az a testedzés mennyiség, ami leginkább csökkenti a halálozás kockázatát, ezt látjuk az U-alakú görbe alján. Paracelsus, a toxikológia atyja, bölcsessége ismét beigazolódik: "Minden méreg, semmi nincs méreg nélkül. Egyedül a mennyiségen múlik, hogy valami mérgez-e vagy sem."

Az öregedésben az aorta rugalmasságának kulcsszerepe egy másik példán is jól látható. Ez a rendkívül ritka Hutchinson-Gilford progeria szindróma, egy nagyon ritka genetikai betegség, amelyben az öregedés jelei fiatal korban jelentkeznek. A betegek átlagosan tizenöt éves korukban meg is halnak. Halálukat rendszerint az idős korban megszokott kardiovaszkuláris betegségek, szívroham, sztrók okozzák, pedig ezeknek a serdülőkorú betegeknek nincsenek olyan hajlamosító egészségügyi problémáik, mint az elhízás, vagy az előrehaladott kronológiai kor, melyek a legerősebb rizikó faktorok. A Hutchinson-Gilford progeria (korai öregedés) szindrómás embereknél mind az aorta, mind a bőr rugalmassága idejekorán elvész. Már a hétéves beteg gyermekek aortája olyan merev, mint egy átlagos 60-69 éves korú emberé, s ez magyarázza fogékonyságukat a kardiovaszkuláris betegségekre.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A Hutchinson-Gilford progeria szindrómás ember szíve 15 éves korára körülbelül csupán 2,5 milliószor dobbant meg. A csupasz földikutyának kell legyen egy olyan képessége megvédeni vagy kijavítani az elasztinmolekulákat, amivel más élőlények képesek a hibás DNS-t kijavítani. Ez a képesség bizonyára kisebb mértékben megvan az embereknél illetve más emlősöknél is, de hiányzik a Hutchinson-Gilford progeria szindrómában szenvedőknél.

2015 óta az Amerikai Szívtársaság, az Európai Magas Vérnyomás Egyesület és az Európai Kardiológiai Társaság felismerték, hogy az ütőér merevségének mérése egyedülálló, a vérnyomástól, a testsúlytól vagy mások kockázati faktoroktól független fokmérője a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának.

Ha majd már széles körben elterjed, hogy az aorta meszesedés mekkora szerepet játszik a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában és az öregedésben, a világ majd azt is elfogadja, hogy a genetika és a családtörténet után ez a második legerősebb meghatározó tényező, amely a kardiovaszkuláris betegségekhez vezet.

A fiziológiai vagy biológiai kor jelzőjeként az artériás elmeszesedés mértéke sokkal fontosabb volna a kockázatok felbecsülésében, mint a kronológiai kor. Ha tisztában lennénk vele, az életmódbeli döntéseinket is befolyásolhatná, különösen a testedzés vagy a különféle étrendkiegészítők (K2- és D-vitaminok) szedésének vagy nem szedésének (kalciumpótlás) tekintetében.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre