Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Kate Morgan:
Méregtelenítsünk vagy ne méregtelenítsünk?

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Kate Morgan: The Scientific Truth About Toxins

A szervezetnek egyáltalán nincs szüksége segítségre, hogy megszabaduljon tőlük

 

A Google adatkezelési elvei

 

Ha találkozott már valaha wellnesszel kapcsolatos reklámanyaggal, akkor nyilván az Ön figyelmét is felhívták arra, hogy a szervezete tele van méreganyaggal. Mégpedig dugig. Az ember valójában egy két lábon járó méregtartály, amelyet folyamatosan mosni, áztatni, tisztítani kell, és rengeteget kell inni, hogy kiűzzük a mérgeket a pórusainkból, kiöblítsük őket a beleinkből és megsemmisítsük őket, akárhol is bujkálnak. Garmadával árusítanak "méregtelenítő" kivonatokat, csodaszereket, amikről sosem tudni pontosan, mit is távolítanak el a szervezetből és hogyan.

Hogy mérgek léteznek és ártalmasak, az nem kérdés. A kérdés az, hogy pontosan mik is ezek a mérgek.

A "toxin", (méreg) szót többnyire nem jól használjuk, figyelmeztet Pascal Imbeaul, az ottawai egyetem sejtbiológusa. "A toxinok olyan anyagok, amelyek a növényekben és az állatokban termelődnek" - mondja. (Ezeket a mi sejtjeink is előállítják, de erről majd később). Ezzel szemben a legtöbben azokat az ártalmas vegyületeket gondolják toxinoknak, amelyek a környezetünkből vagy a táplálékunkkal kerülnek a szervezetünkbe, holott azok valójában nem mérgek, hanem toxikus hatású anyagok. Ezek közé a le nem bomló, a környezetben jelen lévő szerves szennyező anyagok közé tartoznak például az égésgátlók, a rovarirtó szerek és az úgynevezett poliklórozott bifenilek vagy PCB-k, amelyeket az elektronikai ipar használ. És hacsak valaki nem valami távoli erdőben lakik, illetve nem korlátozza drasztikusan a modern társadalommal fenntartott kapcsolatait, akkor Imbeaul szerint gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy ezekkel a vegyületekkel találkozzon.

De pontosan hogyan szabadul meg ezektől a szervezet? Nos, Imbeaul szerint itt jönnek a nagy félreértések. Míg Imbeaul kutatásai rámutatnak, hogy kis mennyiségben ezek a vegyszerek megtalálhatók például a verejtékben is, a legtöbb embernek sokkal több toxikus molekula jut be a szervezetébe naponta, mint amit ki tud izzadni, részben amiatt, ahogy a szervezet ezeket a toxikus anyagokat tárolja.

"A toxikus hatású molekuláknak egy része lipidekhez, illetve a zsírsejtekhez kapcsolódik, első sorban így jutnak be a szervezetünkbe", magyarázza Imbeault. "Minden olyan táplálék, amely tartalmaz lipideket, szennyezett", mondja. "És a tápláléklánc csúcsán levő ételek a legszennyezettebbek. " Ha zsíros dolgokat fogyasztunk, amilyen a hús vagy a hal, akkor ezek a toxikus anyagok bejutnak a zsírsejtjeinkbe. És mivel ezek többnyire nem vízben oldódóak, akármennyi időt is töltünk a szaunában, nem fogjuk kiizzadni őket."

Ebből az következne, hogy a legjobb megoldás a szennyezett zsírsejtek számának a csökkentésére a fogyás. Csakhogy Imbeaul kutatásai azt bizonyítják, hogy hiába adunk le kilókat, ez nem fogja csökkenteni a szervezetben levő toxikus anyagok mennyiségét. "Vettünk ki zsírszövet mintát a vizsgálati személyek testéből fogyókúra előtt és után, hogy megnézzük a rovarirtók és a PCB-k szintjének alakulását a szervezetben" - mondja. "Az volt a hipotézisünk, hogy ha a test zsírtartalékai csökkennek, akkor a szervezet toxikus szintje is csökken. Ám ennek pont az ellenkezője történt. A zsírszövetekben a toxikus anyagok koncentrációja nőtt".


Vagyis az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy korlátozzuk az olyan lipidek bevitelét, amelyek ezeket a toxikus anyagokat tárolják. "Márpedig ezt egy módon lehet hatékonyan megtenni, ha lipidekben szegény étrenden élünk" - állítja Imbeault. "A növényi eredetű táplálékokban ugyanis sokkal kevesebb a lipid, és így a toxikus anyag". (Zsír nélkül viszont nem lehet élni!)

Túl azokon az ember által előállított mérgező anyagokon, amelyek mindenütt megtalálhatók a környezetünkben, rengeteg természetes toxinnal is kapcsolatba kerülünk nap mint nap. Szinte minden élőlény termel valamilyen hulladékot, ill. mellékterméket, amelyeket, amennyiben azok az emberre nézve ártalmasak, toxinoknak nevezünk.

A testünkön rengeteg baktérium és mikroorganizmus tanyázik, amelyeknek egy része hasznos, más része káros, ám a szervezetnek van egy egészséges baktériumokból álló meglehetősen hatékony önvédelmi rendszere, amellyel védekezni tud a károsak ellen.

Mint Lloyd Scott Miller, a Johns Hopkins Orvostudományi Intézet bőrgyógyászati kutatási osztályának vezető-helyettese mondja, "A bőrünk külső felületén levő mikrobiom, egy baktériumokból, gombákból, ill. élesztőgombából álló rendszer, egyfajta sorompót képezve védi a szervezetünket a különböző patogén organizmusok ellen, amelyek fertőzéseket és gyulladásokat okozhatnak. "A Staphylococcus epidermidis például olyan baktérium, amely az ember bőrfelületén él, de nincs semmilyen toxikus hatása, ellenkezőleg, az egyik szerepe éppen az, hogy megvédjen minket a staphylococcus-ok más fajtái ellen, amelyek képesek mérgeket termelni, illetve sejtkárosodást vagy sejtelhalást idézhetnek elő" - mondja Miller.


Az egészséges bőr felületén hemzsegnek a különböző baktérium- és gombaközösségek, ám sajnos ez nem olyasmi, amit érdemben befolyásolni tudunk. Legalábbis egyelőre.

"Jó lenne, ha lenne valami olyan probiotikum, amit egyszerűen bedörzsölhetünk a bőrünkbe, hogy fokozzuk a mikrobiom sokféleségét" - mondja Miller. "De sajnos egyelőre csak kutatások folynak arról, hogy lehetne a bőr mikrobiomját kívülről befolyásolni."

Ám ezek az organizmusok nem az egyetlen "sorompók" a bőrben a toxinok kivédésére. A bőr felső rétege alatt található egy ún. epidermális réteg, amely keratinocitákból áll. Ezek olyan fehérjékből épülnek fel, amelyek természetes antibiotikumokként működnek, azaz elpusztítják a kórokozókat és mérgeket.

Ahhoz, hogy hatékony méregszűrőként viselkedhessen, a bőrnek egészségesnek kell lennie. "Ha a bőr nem egészséges, akkor a keratinociták, amelyek normális esetben feszesen tartják a bőrt, már nem "zárnak" elég jól, és a toxinok áthatolnak rajtuk, gyulladást és allergiát okozva" - mondja Miller. "Vannak olyan genetikai károsodások, amelyektől a bőr "sorompó" funkciója nem működik megfelelően, például az UV-sugarak is okozhatnak ilyen károsodást".

A legjobb módja, hogy megőrizzük a bőrünk egészségét - és megtartsuk keratonicitáink áthatolhatatlanságát - az, ha hidratáljuk.

"Mint az közismert, a száraz bőr különösen érzékeny" - mondja Miller. "A száraz bőr "sorompó" funkciója sokkal rosszabbul működik, mint a hidratált bőré." Miller olyan hidratáló szert javasol, amely kellően sűrű és zsíros, a híg, nagyobb víztartalmú testápolók nem sokat érnek. Miller ehhez még azt is hozzáteszi, hogy nem mindig a legdivatosabb és legdrágább hidratáló szerek a legjobbak. "Minél kevesebb összetevőből állnak ezek a szerek, annál jobb" - állítja.


Ám nemcsak a bőrünk véd minket a toxinoktól és a toxikus hatású anyagoktól. A szervezetnek van egy beépített rendszere, illetve egy külön szerve ezeknek a mérgező anyagoknak az eltávolítására, és ez a vese.

Ellentétben azokkal a toxikus anyagokkal, amelyek a lipidekben halmozódnak fel, számos környezeti szennyeződés, például a műanyagok gyártásához használt biszfenol A (BPA) vízben oldódik, és a vizelettel választódik ki. A vese megszűri a véráramot, eltávolítja belőle mind a mérgeket, mind a toxikus hatású anyagokat, majd egyenesen a hólyagba továbbítja azokat.

A vesék a felelősek mind a szervezet természetes működésének melléktermékei - sav, karbamid, anyagcsere hulladékok -, mind a bevitt nehézfémek, a higany, az ólom és egyéb idegen anyagok, illetve szerek kiválasztásáért - magyarázza Leslie Gewin a Vanderbuilt Egyetem Orvosi Intézetének adjunktusa.

Mi azzal segíthetjük legjobban, hogy a veséink jól végezzék a dolgukat az, ha eleget iszunk. Ezen kívül azonban nincs szükség extra méregtelenítésre.

Az ember manapság sokat hall úgynevezett "tisztító" kúrákról meg beöntésekről, az utóbbi kitisztítja ugyan az ember beleit, de van egy sor természetes illetve idegen toxin, aminek a beöntés se nem árt, se nem használ.

Sok nefrológus aggódik amiatt, hogy a betegek gyógynövényekből készült táplálék-kiegészítőket szednek" - mondja. "Ezek közül sok teljesen ártalmatlan, viszont a forgalmazásukat semmi nem szabályozza. Márpedig attól, hogy valami növényből készül, még nem biztos, hogy ártalmatlan. A legveszélyesebb mérgek egy része növényekből származik.


Összefoglalva, ha Önnek megfelelően hidratált a bőre, egészségesen táplálkozik és elég vizet iszik, akkor a szervezete természetes módon meg tud küzdeni a toxinokkal és a toxikus hatású anyagokkal.

"Hogy kell-e ezen kívül tennie valamit? Nos, a válasz egyértelműen nem" - állítja Gewin. "Hiszen az emberi szervezet arra szelektálódott, hogy képes legyen természetes úton megszabadulni a méreganyagoktól, és ezt a feladatát jól végzi."

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre