Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Ashley Abramson:
Mi van, ha a kiégés valójában depresszió?

Fordította:Váradi Judit

Forrás:Ashley Abramson: What If Burnout Is Actually Depression?

A tünetek hasonlóak lehetnek. Honnan tudjuk akkor, mivel van dolgunk?

 

A Google adatkezelési elvei

 

A gyógyászat vezéregyéniségei és az egészségügy szervező emberei minden évben fejtágításra utaznak a kaliforniai Half Moon Bay tengerparti városkába, hogy ott tanulják meg, hogyan segíthetnek orvos beosztottjaiknak a kiégés legyőzésében. A wellness vezetőképző tanfolyam a Stanford WellMD Center képzésének része, melynek célja az, hogy a munkában kimerült orvosok lelki és testi egészségének megőrzését segítse olyan bizonyítékokon alapuló gyakorlatokkal, mint a testedzés és a mindfulness (tudatos jelenlét, Éber figyelem).

A burnout (kiégés) fogalma az 1970-es években született, amikor az amerikai pszichológus,Herbert Freudenberger megfogalmazta a problémát, ami a segítő foglalkozásokban a szélsőséges stressz következménye. Azóta a burnout jelentése tovább fejlődött. Ma már nemcsak az egészségügyben dolgozókra vonatkozik és több tünetet is felölel - például a megbízástól való görcsös félelem, ahogy Anne Helen Petersen írónő fogalmazza meg a mindennapi feladatok teljesítésekor érzett tehetetlenségét (1). Az interneten szélsebesen terjedő cikkében azt bizonygatja, hogy bárki kerülhet a burnout állapotába, mivel az egy kultúra terméke, amely megköveteli, hogy az emberek akkor is folytassák munkájukat, amikor belső erőforrásaik kiapadtak (2).

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


A burnout több mint egyszerűen a munkával kapcsolatos stressz. A kiégés eredményezheti a munka minőségbeli romlását, ami végül negatív énképhez vezethet. A kiégést kísérő folyamatos stressz a mentális megbetegedés kockázatát is növeli. A kiégett rezidens orvosok legújabb vizsgálata megerősítette, hogy a burnout a depresszió magasabb kockázatával járhat, hozzájárulhat az öngyilkosság és a kábítószerhasználat növekedéséhez (3).

Néhány kutató nemrégiben megpróbálta felbecsülni, hogy az amerikai dolgozó népesség hány százalékát érinti a burnout: egy 2018-ban végzett vizsgálat úgy találta, hogy az amerikai munkaerő 28 százaléka tapasztal meg teljes kiégést (4). Egy Gallup vizsgálat -ugyanebben az évben - megállapította, hogy az amerikai dolgozók 23 százaléka érzi gyakran vagy mindig a kiégést tüneteit (5).

A burnout olyannyira fémjelzi az amerikai kultúrát, különösen az ezredforduló tájékán született generációt, hogy Petersen "korunk állapotának" nevezi azt. Azonban bármennyire is kifejezi a korszellemet, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) csak nemrégiben ismerte el hivatalosan, mint a foglalkozással összefüggő jelenséget. A WHO meghatározása szerint a burnout olyan tünetegyüttes, amelyet a sikertelenül kezelt krónikus munkahelyi stressz okoz.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A burnout és a depresszió kapcsolata

A WHO fenntartja, hogy a burnout egy külön kategória, elválik az egyéb orvosi illetve mentális diagnózisoktól, beleértve a depressziót is. Egyes szakemberek szerint a burnout a depresszió kialakulásához vezető rizikófaktor - azoknál az embereknél, akiket már diagnosztizáltak súlyos depressziós zavarral, a burnout kiválthat depressziós eseményt. Abban azonban nem értenek egyet, hogy mindkettő ugyanazt az állapotot írja le.

"A tünetek egyformának látszanak" mondja Dattilo, "amikor a burnout tüneteit írjuk le, azok a depresszióra is jellemzőek". Más kutatók úgy vélik, alapvetően félreértjük a burnout jelenséget - mivel az nem egy teljesen más kategória, hanem csak a depresszió másik elnevezése.

A depresszió és a burnout tünetei megegyezhetnek. Dr Natalie Dattilo, a Bostoni kórház pszichológusa szerint mindkettőre jellemző a tehetetlenség érzése. Mind a burnout, mind a depresszió állapotában az ember alkalmatlannak érzi magát, mintha cselekvésképtelen lenne, semmi nem működik, hiába próbál kikecmeregni a mocsárból. "Nincs nagy különbség" mondja Dattilo.

Irvin Schonfeld, PhD, a New York City College és a CUNY Graduate Center pszichológus professzora a depresszió és a burnout közötti összefüggéseket kutatja. Szerinte az érzelmi kimerültség, a burnout fő komponense tükrözi vissza legvilágosabban a depressziót.

"A depresszió és az érzelmi kimerültség tünetei olyan erősen összefüggenek, hogy ugyannak a dolognak a fokmérői" mondja Schonfeld. "A burnout érzelmi kimerültség komponense, ami a burnout lényegi eleme, ennélfogva a depressziós állapot visszatükröződése….. ". Számos vizsgálatot végzett a burnout és a depresszió tünetei közötti összefüggésről. Kutatásai során az érzelmi kimerülés és a depresszió jelenségeit hasonlítja össze olyan szűrővizsgálatok segítségével, mint a "Beteg Egészségi Kérdőív" (PHQ-9). 1386 iskolai tanár egy 2016-os vizsgálatában Schonfeld és kollégái megállapították, hogy erős korreláció mutatkozik a kérdőívek pontszámaiban a depressziós tünetek és az érzelmi kimerültség tünetei között (6). További vizsgálatokban Schonfeld és társa, Renzo Bianchi hasonlóan erős korrelációt talált az érzelmi kimerültség és más egyéb depresszióskála között.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Egy másik, 2016-ban, 6351 osztrák orvos bevonásával történt vizsgálatban a kutatók azt találták, hogy a burnout tüneteit mutató orvosok nagyobb valószínűséggel szenvedtek depresszióban, és a burnout tünetek három komponense sokkal inkább korrelált a depresszióval, mint egymással (7).

Schonfeld és Bianchi ugyanezt az összefüggést fedezték fel, azt suggallva, hogy a burnout és a depresszió talán nem is különböznek egymástól.

A burnout csupán munkahelyi depresszió lenne?

Sok kutató úgy tekint a burnout jelenségre, mint amely szigorúan a munkával kapcsolatos tüneteket jelent, minden egészségügyi problémától függetlenül. A burnout kutatás többnyire a foglalkozásbeli burnout-ra terjed ki. A depressziót ezzel ellentétben úgy értékeljük, mint ami általánosabb és mindenütt jelenlévő egészségügyi probléma, amely a beteg életére minden tekintetben befolyást gyakorol.

Schonfeld szerint nem lehet ilyen éles határt vonni a munka és az otthoni élet között. A munkabeli körülmények hozzájárulnak egy ember már meglévő általános depressziójához, vagy akár új depressziós tüneteket okozhatnak."Bizonyított tény, hogy a depressziós tünetek elmélyülnek, ha az emberek kedvezőtlen körülmények között dolgoznak." állítja. Különösen azok veszélyeztetettek, akiknek hatalmas munkateherrel kell megbirkózniuk és amellett kevés autonóm döntésre van lehetőségük. Például azok a tanárok, akik erőszakkal vagy tiszteletlen bánásmóddal találkoznak, nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

Dattilo azt állítja, ez különösen igaz akkor, amikor a munkával kapcsolatos burnout átterjed az élet más területeire is, ami gyakori, mivel a stressz általában fizikai és lelki tüneteket okoz. "Ha a burnout más területeket is érint, például a kapcsolatokat, vagy az egészséget - ha az ember úgy érzi, bármit is tesz, annak nincs értelme - az már úgy tűnik, maga a depresszió."


A burnout kevésbé stigmatizáló kifejezés, mint a depresszió

Mivel a burnout és a depresszió klinikai szempontból ugyanazokat a tüneteket mutatja, és tudományos bizonyíték van rá, hogy nem különböző problémát jelentenek, miért kezelik mégis a depressziót külön kategóriaként? Ha az érzelmi kimerültséget és az azzal összefüggő tüneteket "burnout"-ként címkézzük fel, azt sokkal könnyebb megemészteni, mint ha "depressziósnak" nevezzük magunkat."Úgy hiszem kevésbé stigmatizáló a burnout kifejezés, mint a depresszió". mondja Schonfeld."Sokan ezért inkább burnout-ként nevezik meg azt, amitől szenvednek".

Például veszélyeztetnék az állásukat azok a túlterhelt orvosok, akik érzelmileg kimerültek és tüneteiket a mentális betegségként számon tartott depressziónak neveznék. Azok az emberek pedig, akik burnout tüneteiket depressziónak tartanák, még elcsigázottabb állapotba kerülnének az akadályoktól, amit a depresszió kezelése, az orvosi protokoll gördít eléjük.

Schonfeld szerint azonban annak érdekében, hogy a burnout tüneteitől szenvedő emberek kezelni tudják problémáikat, amelyeket a krónikus stressz okoz, rendkívül fontos, hogy a burnout jelenséget akként kezeljük, ami: egyfajta depresszióként, ami az elviselhetetlen munkakörülmények hatására alakult ki. "A depresszió gyógyítására vannak bizonyíték-alapú kezelési módok", mondja Schonfeld, "ezeknek az embereknek biztosítanunk kell a segítséget."

A burnout újradefiniálása azt jelenti, meg kell változtatnunk a gyógyítási módot is

Talán úgy tűnik, ez mindössze jelentéstani kérdés, de az, ahogyan a pszichológusok és a különböző szervezetek értelmezik a burnout jelenséget, kulcsfontosságú annak kezelésében. Ha valakin a burnout tünetei jelentkeznek egy hagyományos munkakörnyezetben, természetes megoldásnak tűnik, hogy egy kis pótszabadságra mehessen. Ha azonban a burnout-ot depresszióként értékelik, akkor néhány szabad nap nem lesz a megfelelő mód a kezelésére.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Schonfeld szerint a burnout-os embernek általában nem sok előnye származna abból, ha csupán néhány nap szabadságot vehetne ki - a teljes szabadság fele kb. két hét - ugyanazok a negatív érzelmek törnének rá, amint visszatérne szokásos munkamenetéhez. Ehelyett a depressziós tünetekkel küzdő embert pszichoterápiára kellene utalni.

Dattilo úgy gondolja, az érzelmi kimerültséggel, kiégéssel küzdő embereknek első helyen kellene segítséget adni. "A kutatásban fontos világosan meghatározni a kritériumokat, hogy pontosan tudjuk, mi az, amit tanulmányozunk, de a klinikai gyakorlatban engem inkább érdekel az, hogy az embereknek segítsek könnyíteni a bajukon, mint az, hogy ezeket a tüneteket burnout-nak vagy depressziónak nevezzük. Mindegy minek nevezzük, az a fontos, hogy segítsünk megőrizni a lelki egészséget a munkában és az életben egyaránt. A szenvedésnek nincs értelme."

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1, Anne Helen Petersen How Millennials Became The Burnout Generation. https://www.buzzfeednews.com/article/annehelenpetersen/millennials-burnout-generation-debt-work

2, Josh Cohen: Minds turned to ash. https://www.1843magazine.com/features/minds-turned-to-ash

3, Kyung-Min Lee, Eric Heinz: Burnout and resident physicians: A review of contributing factors https://hsrc.himmelfarb.gwu.edu/gw_research_days/2019/SMHS/138/

4, Shanafelt TD, West CP, Sinsky C, Trockel M, Tutty M, Satele DV, Carlasare LE, Dyrbye LN. Changes in Burnout and Satisfaction With Work-Life Integration in Physicians and the General US Working Population Between 2011 and 2017. Mayo Clin Proc. 2019 Sep;94(9):1681-1694.

5, BEN WIGERT AND SANGEETA AGRAWAL Employee Burnout, Part 1: The 5 Main Causes https://www.gallup.com/workplace/237059/employee-burnout-part-main-causes.aspx

6, Schonfeld IS, Bianchi R. Burnout and Depression: Two Entities or One? J Clin Psychol. 2016 Jan;72(1):22-37

7, Wurm W, Vogel K, Holl A, Ebner C, Bayer D, Mörkl S, et al. (2016) Depression-Burnout Overlap in Physicians. PLoS ONE 11(3): e0149913.