Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Ashley Abramson:
Mi van, ha a kiégés valójában depresszió?

Fordította:Váradi Judit

Forrás:Ashley Abramson: What If Burnout Is Actually Depression?

A tünetek hasonlóak lehetnek. Honnan tudjuk akkor, mivel van dolgunk?

 

A Google adatkezelési elvei

 

A gyógyászat vezéregyéniségei és az egészségügy szervező emberei minden évben fejtágításra utaznak a kaliforniai Half Moon Bay tengerparti városkába, hogy ott tanulják meg, hogyan segíthetnek orvos beosztottjaiknak a kiégés legyőzésében. A wellness vezetőképző tanfolyam a Stanford WellMD Center képzésének része, melynek célja az, hogy a munkában kimerült orvosok lelki és testi egészségének megőrzését segítse olyan bizonyítékokon alapuló gyakorlatokkal, mint a testedzés és a mindfulness (tudatos jelenlét, Éber figyelem).

A burnout (kiégés) fogalma az 1970-es években született, amikor az amerikai pszichológus,Herbert Freudenberger megfogalmazta a problémát, ami a segítő foglalkozásokban a szélsőséges stressz következménye. Azóta a burnout jelentése tovább fejlődött. Ma már nemcsak az egészségügyben dolgozókra vonatkozik és több tünetet is felölel - például a megbízástól való görcsös félelem, ahogy Anne Helen Petersen írónő fogalmazza meg a mindennapi feladatok teljesítésekor érzett tehetetlenségét (1). Az interneten szélsebesen terjedő cikkében azt bizonygatja, hogy bárki kerülhet a burnout állapotába, mivel az egy kultúra terméke, amely megköveteli, hogy az emberek akkor is folytassák munkájukat, amikor belső erőforrásaik kiapadtak (2).


A burnout több mint egyszerűen a munkával kapcsolatos stressz. A kiégés eredményezheti a munka minőségbeli romlását, ami végül negatív énképhez vezethet. A kiégést kísérő folyamatos stressz a mentális megbetegedés kockázatát is növeli. A kiégett rezidens orvosok legújabb vizsgálata megerősítette, hogy a burnout a depresszió magasabb kockázatával járhat, hozzájárulhat az öngyilkosság és a kábítószerhasználat növekedéséhez (3).

Néhány kutató nemrégiben megpróbálta felbecsülni, hogy az amerikai dolgozó népesség hány százalékát érinti a burnout: egy 2018-ban végzett vizsgálat úgy találta, hogy az amerikai munkaerő 28 százaléka tapasztal meg teljes kiégést (4). Egy Gallup vizsgálat -ugyanebben az évben - megállapította, hogy az amerikai dolgozók 23 százaléka érzi gyakran vagy mindig a kiégést tüneteit (5).

A burnout olyannyira fémjelzi az amerikai kultúrát, különösen az ezredforduló tájékán született generációt, hogy Petersen "korunk állapotának" nevezi azt. Azonban bármennyire is kifejezi a korszellemet, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) csak nemrégiben ismerte el hivatalosan, mint a foglalkozással összefüggő jelenséget. A WHO meghatározása szerint a burnout olyan tünetegyüttes, amelyet a sikertelenül kezelt krónikus munkahelyi stressz okoz.


A burnout és a depresszió kapcsolata

A WHO fenntartja, hogy a burnout egy külön kategória, elválik az egyéb orvosi illetve mentális diagnózisoktól, beleértve a depressziót is. Egyes szakemberek szerint a burnout a depresszió kialakulásához vezető rizikófaktor - azoknál az embereknél, akiket már diagnosztizáltak súlyos depressziós zavarral, a burnout kiválthat depressziós eseményt. Abban azonban nem értenek egyet, hogy mindkettő ugyanazt az állapotot írja le.

"A tünetek egyformának látszanak" mondja Dattilo, "amikor a burnout tüneteit írjuk le, azok a depresszióra is jellemzőek". Más kutatók úgy vélik, alapvetően félreértjük a burnout jelenséget - mivel az nem egy teljesen más kategória, hanem csak a depresszió másik elnevezése.

A depresszió és a burnout tünetei megegyezhetnek. Dr Natalie Dattilo, a Bostoni kórház pszichológusa szerint mindkettőre jellemző a tehetetlenség érzése. Mind a burnout, mind a depresszió állapotában az ember alkalmatlannak érzi magát, mintha cselekvésképtelen lenne, semmi nem működik, hiába próbál kikecmeregni a mocsárból. "Nincs nagy különbség" mondja Dattilo.

Irvin Schonfeld, PhD, a New York City College és a CUNY Graduate Center pszichológus professzora a depresszió és a burnout közötti összefüggéseket kutatja. Szerinte az érzelmi kimerültség, a burnout fő komponense tükrözi vissza legvilágosabban a depressziót.

"A depresszió és az érzelmi kimerültség tünetei olyan erősen összefüggenek, hogy ugyannak a dolognak a fokmérői" mondja Schonfeld. "A burnout érzelmi kimerültség komponense, ami a burnout lényegi eleme, ennélfogva a depressziós állapot visszatükröződése….. ". Számos vizsgálatot végzett a burnout és a depresszió tünetei közötti összefüggésről. Kutatásai során az érzelmi kimerülés és a depresszió jelenségeit hasonlítja össze olyan szűrővizsgálatok segítségével, mint a "Beteg Egészségi Kérdőív" (PHQ-9). 1386 iskolai tanár egy 2016-os vizsgálatában Schonfeld és kollégái megállapították, hogy erős korreláció mutatkozik a kérdőívek pontszámaiban a depressziós tünetek és az érzelmi kimerültség tünetei között (6). További vizsgálatokban Schonfeld és társa, Renzo Bianchi hasonlóan erős korrelációt talált az érzelmi kimerültség és más egyéb depresszióskála között.


Egy másik, 2016-ban, 6351 osztrák orvos bevonásával történt vizsgálatban a kutatók azt találták, hogy a burnout tüneteit mutató orvosok nagyobb valószínűséggel szenvedtek depresszióban, és a burnout tünetek három komponense sokkal inkább korrelált a depresszióval, mint egymással (7).

Schonfeld és Bianchi ugyanezt az összefüggést fedezték fel, azt suggallva, hogy a burnout és a depresszió talán nem is különböznek egymástól.

A burnout csupán munkahelyi depresszió lenne?

Sok kutató úgy tekint a burnout jelenségre, mint amely szigorúan a munkával kapcsolatos tüneteket jelent, minden egészségügyi problémától függetlenül. A burnout kutatás többnyire a foglalkozásbeli burnout-ra terjed ki. A depressziót ezzel ellentétben úgy értékeljük, mint ami általánosabb és mindenütt jelenlévő egészségügyi probléma, amely a beteg életére minden tekintetben befolyást gyakorol.

Schonfeld szerint nem lehet ilyen éles határt vonni a munka és az otthoni élet között. A munkabeli körülmények hozzájárulnak egy ember már meglévő általános depressziójához, vagy akár új depressziós tüneteket okozhatnak."Bizonyított tény, hogy a depressziós tünetek elmélyülnek, ha az emberek kedvezőtlen körülmények között dolgoznak." állítja. Különösen azok veszélyeztetettek, akiknek hatalmas munkateherrel kell megbirkózniuk és amellett kevés autonóm döntésre van lehetőségük. Például azok a tanárok, akik erőszakkal vagy tiszteletlen bánásmóddal találkoznak, nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

Dattilo azt állítja, ez különösen igaz akkor, amikor a munkával kapcsolatos burnout átterjed az élet más területeire is, ami gyakori, mivel a stressz általában fizikai és lelki tüneteket okoz. "Ha a burnout más területeket is érint, például a kapcsolatokat, vagy az egészséget - ha az ember úgy érzi, bármit is tesz, annak nincs értelme - az már úgy tűnik, maga a depresszió."


A burnout kevésbé stigmatizáló kifejezés, mint a depresszió

Mivel a burnout és a depresszió klinikai szempontból ugyanazokat a tüneteket mutatja, és tudományos bizonyíték van rá, hogy nem különböző problémát jelentenek, miért kezelik mégis a depressziót külön kategóriaként? Ha az érzelmi kimerültséget és az azzal összefüggő tüneteket "burnout"-ként címkézzük fel, azt sokkal könnyebb megemészteni, mint ha "depressziósnak" nevezzük magunkat."Úgy hiszem kevésbé stigmatizáló a burnout kifejezés, mint a depresszió". mondja Schonfeld."Sokan ezért inkább burnout-ként nevezik meg azt, amitől szenvednek".

Például veszélyeztetnék az állásukat azok a túlterhelt orvosok, akik érzelmileg kimerültek és tüneteiket a mentális betegségként számon tartott depressziónak neveznék. Azok az emberek pedig, akik burnout tüneteiket depressziónak tartanák, még elcsigázottabb állapotba kerülnének az akadályoktól, amit a depresszió kezelése, az orvosi protokoll gördít eléjük.

Schonfeld szerint azonban annak érdekében, hogy a burnout tüneteitől szenvedő emberek kezelni tudják problémáikat, amelyeket a krónikus stressz okoz, rendkívül fontos, hogy a burnout jelenséget akként kezeljük, ami: egyfajta depresszióként, ami az elviselhetetlen munkakörülmények hatására alakult ki. "A depresszió gyógyítására vannak bizonyíték-alapú kezelési módok", mondja Schonfeld, "ezeknek az embereknek biztosítanunk kell a segítséget."

A burnout újradefiniálása azt jelenti, meg kell változtatnunk a gyógyítási módot is

Talán úgy tűnik, ez mindössze jelentéstani kérdés, de az, ahogyan a pszichológusok és a különböző szervezetek értelmezik a burnout jelenséget, kulcsfontosságú annak kezelésében. Ha valakin a burnout tünetei jelentkeznek egy hagyományos munkakörnyezetben, természetes megoldásnak tűnik, hogy egy kis pótszabadságra mehessen. Ha azonban a burnout-ot depresszióként értékelik, akkor néhány szabad nap nem lesz a megfelelő mód a kezelésére.


Schonfeld szerint a burnout-os embernek általában nem sok előnye származna abból, ha csupán néhány nap szabadságot vehetne ki - a teljes szabadság fele kb. két hét - ugyanazok a negatív érzelmek törnének rá, amint visszatérne szokásos munkamenetéhez. Ehelyett a depressziós tünetekkel küzdő embert pszichoterápiára kellene utalni.

Dattilo úgy gondolja, az érzelmi kimerültséggel, kiégéssel küzdő embereknek első helyen kellene segítséget adni. "A kutatásban fontos világosan meghatározni a kritériumokat, hogy pontosan tudjuk, mi az, amit tanulmányozunk, de a klinikai gyakorlatban engem inkább érdekel az, hogy az embereknek segítsek könnyíteni a bajukon, mint az, hogy ezeket a tüneteket burnout-nak vagy depressziónak nevezzük. Mindegy minek nevezzük, az a fontos, hogy segítsünk megőrizni a lelki egészséget a munkában és az életben egyaránt. A szenvedésnek nincs értelme."

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1, Anne Helen Petersen How Millennials Became The Burnout Generation. https://www.buzzfeednews.com/article/annehelenpetersen/millennials-burnout-generation-debt-work

2, Josh Cohen: Minds turned to ash. https://www.1843magazine.com/features/minds-turned-to-ash

3, Kyung-Min Lee, Eric Heinz: Burnout and resident physicians: A review of contributing factors https://hsrc.himmelfarb.gwu.edu/gw_research_days/2019/SMHS/138/

4, Shanafelt TD, West CP, Sinsky C, Trockel M, Tutty M, Satele DV, Carlasare LE, Dyrbye LN. Changes in Burnout and Satisfaction With Work-Life Integration in Physicians and the General US Working Population Between 2011 and 2017. Mayo Clin Proc. 2019 Sep;94(9):1681-1694.

5, BEN WIGERT AND SANGEETA AGRAWAL Employee Burnout, Part 1: The 5 Main Causes https://www.gallup.com/workplace/237059/employee-burnout-part-main-causes.aspx

6, Schonfeld IS, Bianchi R. Burnout and Depression: Two Entities or One? J Clin Psychol. 2016 Jan;72(1):22-37

7, Wurm W, Vogel K, Holl A, Ebner C, Bayer D, Mörkl S, et al. (2016) Depression-Burnout Overlap in Physicians. PLoS ONE 11(3): e0149913.