Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Mutasd az ujjaid, megmondom ki vagy!

Kedvenc szórakozásom, hogy filmnézés közben a szereplők ujjarányait próbálom ellesni - ez különösen könnyen megy unalmas filmeknél. A kezeket nem lehet elrejteni, s sok érdekes dolog kiolvasható belőle - nem csak a sztárok esetében.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Számos nemre jellemző testi tulajdonságot ismerünk azon túl is, amit már a kisfiúk és kislányok is felfedeztek. Ezeknek részben genetikai okai vannak, de sok testi jegyet a magzati hormonszintek határoznak meg. Általában azt tapasztalni, hogy a két nemi hormon, a tesztoszteron és az ösztrogén ellentétes hatást fejt ki a test fejlődésére, s mivel mind a lány, mind a fiú magzatra mindkét hormon hat, csak eltérő arányban, a testi jegyek vizsgálata meglepő következtetésekre vezetnek lelki és viselkedéses tulajdonságokkal kapcsolatban. Örök vita, hogy a neveltetés vagy a gének és a hormonok döntik-e el, milyen felnőttekké válunk. A testi jegyek vizsgálatának fényében sok mindent másképp láthatunk. Régi korokban is sokan észrevehették, hogy a férfiaknak a gyűrűsujja hosszabb, mint a mutatóujja, nőknél meg pont fordítva van. Casanova naplójából kiderül, hogy még egy festővel is vitába keveredett, megjegyezve, hogy a festményén látható férfinek helytelenül a mutatóujja a hosszabb. A mester érvként felmutatta a saját kezét, mondván hogy ez így normális. A vitát eldöntendő, összetoborozták a ház népét, és Casanova bizonyította, hogy a férfiaknál bizony a gyűrűs ujj a hosszabb (Manning, 2007). Később időnként tudósok is foglalkoztak ezzel, de a kérdés mindig gyorsan elhalt. Pedig pusztán már ez a nemi különbség is új megvilágításba helyezhet korábbi feltevéseket. Sokáig azt hitték, hogy a barlangfestményeket férfiak készítették, de egy kutatócsoport egy borneói barlangfestményen talált hat kézlenyomatról kimutatta, hogy a festők közt 4 nő is volt (Wang és mtsi., 2010). A nemek eltérő ujjhossza akkor vált érdekessé, amikor az 1970-es évektől elfogadottá kezdett válni, hogy a nemi identitást és a nemekre jellemző lelki és viselkedéses sajátosságokat a magzati hormonhatások határozzák meg.


Az ujjarányok kutatásának elméleti alapja

Logikus, hogy ha a férfiak 4. ujja hosszabb, mint a 2. ujjuk, nőknél pedig fordítva van, akkor ez a hormonális különbségekből kell fakadjon, azaz a magzati élet során a gyűrűs ujj növekedését a tesztoszteron, a mutató ujjét pedig az ösztrogén serkenti. Ezt sikerült igazolni a magzati hormonszintek közvetlen mérésével is (Lutchmaya et al., 2004.). Az ujjak és a nemiszervek kialakulását egyaránt a Hox gének szabályozzák (Mortlock-Innis, 1997). Mivel az ujjak hossza a testmagassággal is összefügg, ezért célravezetőbb a két ujj arányát vizsgálni. Mivel a tesztoszteron a jobb testfél és a jobbfélteke növekedését serkenti, az ösztrogén pedig a balét, férfiaknál az ujjarány általában kisebb, ill. nőknél a magzati tesztoszteronhatást a jobb kézen mért ujjarány biztosabban mutatja. A 2:4 ujj aránya férfiaknál általában 1-nél kisebb, nőknél pedig 1 vagy 1-nél nagyobb. De mivel a hormonok méhen belüli mennyisége és a magzatok hormonokra való érzékenysége változó, a legkülönfélébb hatások képzelhetők el. Példával élve, egy férfinél a sok tesztoszteron az átlagférfinél hosszabb gyűrűsujjat eredményez, a kevesebb pedig rövidebbet. De a magzatot nemével ellentétes hormonhatás is érheti, mondjuk egy lánymagzat túl sok férfi, egy fiúmagzat túl sok női nemi hormonban fürödhet. Azaz a férfias ujjarányból folyamatos az átmenet a nőies ujjarányba. S ha a hormonok állítják be az agyműködéstől a testalkaton át a viselkedésig a nemi sajátosságokat, vajon milyenek lesznek a szélsőséges és az átmeneti arányokat mutató férfiak és nők?


Az ujjarány és a személyiség

Glenn Wilson pszichológust pontosan ez érdekelte, amikor a Daily Express felkérte egy "A változó nő az 1980-as években" kérdőív megszerkesztésére. Wilson két plusz kérdést helyezett el a kérdőívben: az egyikben a kérdezett egy 7 fokú skálán megadhatta mennyire önérvényesítő és versengő, a másik kérdésben, mennyire gyengéd és nőies. Wilson arra kérte az olvasókat, küldjék el neki a 2. és 4. ujjuk hosszméretét is. Majdnem ezer nő adata alapján Wilson megerősítve látta, hogy a gyűrűsujjuknál rövidebb mutatóujjú nők sokkal asszertívebbek és rámenősebbek (Wilson, 1983).

Jól ismert jelenség, hogy a veleszületett mellékvese-megnagyobbodásban szenvedő lányokra magzati fejlődésük során túl sok férfi nemi hormon hat, ezért felnőve fiúsak a gondolkodásukban és a viselkedésükben is; imádnak focizni, fiúkkal barátkoznak, és gyakoribb közöttük a leszbikus hajlam. Mindkét nembeli, ilyen problémával született gyerekekben a 2:4 ujjarány jobb kézen erősen férfias arányt mutat (Okten et al., 2002).

A férfias(abb) ujjarány más tekintetben is férfiasít. Ezzel az ujjaránnyal együtt jár a csökkent szorongáshajlam, a csökkent érzelmesség, az impulzivitás, az ingerkeresés (azaz gyenge unalomtűrés) és az ilyen nők hajlamosabbak a kooperációra is. A nőies ujjarány mindkét nemben a fokozott szorongás és depresszió hajlamot jelzi (Manning, 2007). A dominanciával mindkét nemben a férfiasabb ujjarány jár (Manning és Fink, 2008). Az ilyen férfiak és nők válnak aztán a gazdaságban és a politikában vezetőkké.


Mivel az átlagnál férfiasabb ujjarány agresszivitással, kockázatvállaló hajlandósággal és impulzivitással jár, ezért a bűnözési hajlam mindkét nemben a férfiasabb ujjaránnyal áll kapcsolatban (Ellis és Hoskin, 2015).

Az ujjarány és a képességek

Számos tesztoszteronfüggő képességben a férfiak jobbak: ilyen a téri képzelet és téri tájékozódás, vagy az izomerővel kapcsolatos teljesítmények, mint pl. az atlétikai sportok (Manning, 2007). Különféle sportágakban férfiak annál többre viszik, minél férfiasabb az ujjarányuk (Manning-Taylor, 2001). Érthető módon a férfiasabb ujjarányú nők is jobbak a sok "férfias" sportágban (Paul és mtsi., 2006), mint pl. vívásban (Bescos és mtsi., 2009). Fiúknál az átlagnál férfiasabb ujjarány a matematikai képességeket, lányoknál a nőiesebb ujjarány az irodalmi érdeklődést jelzi (Brosnan, 2008).A zene az evolúciós pszichológia szerint a férfi udvarló magatartásából fejlődött ki. Elég csak a hím madarak éneklésére gondolnunk. S valóban, a kutatások szerint minél kvalifikáltabb egy női vagy férfi zenész, annál férfiasabb az ujjaránya (Borniger és mtsi., 2013; Sluming és Manning, 2000). Tulajdonképpen ezek az eredmények egybecsengenek azzal, amit a férfi(as) és a női(es) agy különbségeiről gondolunk. A női agy az empátiára és a kommunikációra, azaz az emberek megértésére specializálódott, a férfi agy pedig a világ megértésére, azaz törvényszerűségek és rendszerszerűségek felismerésére (Baron-Cohen, 2002). Ennek szellemében az autizmus fejlett változatát, az Asperger szindrómát szélsőséges férfiagy következményének tekintik. Az autizmus kialakulása összetett probléma, pl. szerepet játszik benne a magzati D-vitaminhiány is, de sok kutatás megerősíti, hogy az autizmus és autisztikus vonások kapcsolatban állhatnak az alacsony 2:4 ujjaránnyal mind férfiaknál (Manning és Baron-Cohen, 2001; Teatero és Netley, 2013), mind nőknél (De Bruin és mtsi., 2009).


Az ujjarány kapcsolata egészségügyi problémákkal

Az anorexia nervosa jellegzetes női probléma, s a vizsgálatok szerint ez kapcsolatot mutat a férfias ujjaránnyal (Quinton és mtsi., 2011). A szívinfarktus kockázata sok mindentől függ, azonban ezeket adottnak véve a nőiesebb ujjarányú férfiak gyakrabban híznak el, alakul ki náluk metabolikus szindróma és gyakoribb és fiatalabb korban következik be náluk az infarktus (Manning, 2007). A mellrák viszont az átlagnál nőiesebb ujjarányú nőknek a magasabb ösztrogénhatás miatt fokozottabb a mellrák kockázata (Manning, 2007). Férfiaknál a férfiasabb ujjarány fokozott kockázatot jelent prosztatarákra, gyomorrákra és agydaganatra (Bunevicius, 2018) valamint az alkoholizmusra (Kornhuber és mtsi., 2011). A nőiesebb ujjarányú férfiaknál csökkent termékenységet vagy terméketlenséget lehet kimutatni (Manning, 2007). 154 ezer ember vizsgálatával Igazolták, hogy nőknek a nőiesebb, férfiaknak a férfiasabb ujjarány esetén születik több gyermeke (Manning és Fink., 2008). Ebből viszont következik az is, hogy minél férfiasabb egy nőnek az ujjaránya, annál kevesebb gyermeket szül, de ennek nem feltétlen termékenységi probléma az oka, hanem a gyermek utáni csökkent vágy. Más irányú kutatásokból azonban azt is tudjuk, hogy a domináns nők, ha mégis vállalkoznak az anyaságra, gyakrabban szülnek fiúkat (Grant, 2007).


Megismerhetem jobban önmagamat az ujjarányomból?

Talán igen, talán nem. A vizsgálatok statisztikai összefüggéseket tártak fel, amikből nem feltétlen helyes rögtön egyéni tulajdonságokra, sorsokra következetni. Ujjarányunkból levonható következtetéseket inkább tekintsük egyfajta utalásnak, ami vagy bejön, vagy nem. Az ember annál sokkal összetettebb lény, semmint hogy egy biológiai jegyből túl messzemenő következtetéseket vonhassunk le.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

    Baron-Cohen S. The extreme male brain theory of autism. Trends Cogn Sci. 2002 Jun 1;6(6):248-254 Bescos R, Esteve M, Porta J, Mateu M, Irurtia A, Voracek M. Prenatal programming of sporting success: associations of digit ratio (2D:4D), a putative marker for prenatal androgen action, with world rankings in female fencers. J Sports Sci. 2009 Apr;27(6):625-32. Borniger JC, Chaudhry A, Muehlenbein MP. Relationships among musical aptitude, digit ratio and testosterone in men and women. PLoS One. 2013;8(3):e57637. doi: 10.1371/journal.pone.0057637. Brosnan MJ. Digit ratio as an indicator of numeracy relative to literacy in 7-year-old British schoolchildren. Br J Psychol. 2008 Feb;99(Pt 1):75-85. Bunevicius, A:"The Association of Digit Ratio (2D?:?4D) with Cancer: A Systematic Review and Meta-Analysis," Disease Markers, vol. 2018, Article ID 7698193, 9 pages, 2018. De Bruin EI, De Nijs PF, Verheij F, Verhagen DH, Ferdinand RF. Autistic features in girls from a psychiatric sample are strongly associated with a low 2D:4D ratio. Autism. 2009 Sep;13(5):511-21. Ellis L, Hoskin AW. Criminality and the 2D:4D ratio: testing the prenatal androgen hypothesis. Int J Offender Ther Comp Criminol. 2015 Mar;59(3):295-312. Grant, V.J.: Could maternal testosterone levels govern mammalian sex ratio deviations? J Theor Biol, 2007, 246(4):708-719. Kornhuber J, Erhard G, Lenz B, Kraus T, Sperling W, Bayerlein K, Biermann T, Stoessel C. Low digit ratio 2D:4D in alcohol dependent patients. PLoS One. 2011 Apr 25;6(4):e19332. Lutchmaya, S. - Baron-Cohen, S. - Raggatt, P. - Knickmeyer, R. - Manning, J. T. 2004. 2nd to 4th digit ratios, fetal testosterone and estradiol. Early Human Development, 77: 23-28. Manning JT, Baron-Cohen S, Wheelwright S, Sanders G. The 2nd to 4th digit ratio and autism. Dev Med Child Neurol. 2001 Mar;43(3):160-4. Manning, JT. - Taylor, R. P. 2001. 2nd to 4th digit ratio and male ability in sport: implications for sexual selection in humans. Evol Hum Behav, 22: 61-69. Manning, JT.; Fink, B.: Digit ratio (2D:4D), dominance, reproductive success, asymmetry, and sociosexuality in the BBC Internet Study. Am J Hum Biol, 2008, 20(4):451-61. Manning, JT: The finger book. Faber and Faber, 2007. Mortlock, D. P. - Innis, J. W. 1997. Mutation of hoxA13 in hand-foot-genital syndrome. Nature Gen, 15: 179-180. Okten, A. - Kalyoncu, M. - Yaris, N. 2002. The ratio of second- and fourth-digit lengths and congenital adrenal hyperplasia due to 21-hydroxylase deficiency. Early Hum Dev, 70: 47-54. Paul, S. N. - Kato, B. S. - Hunkin, J. L. - Vivekanandan, S. - Spector, T. D. 2006. The Big Finger: the second to fourth digit ratio is a predictor of sporting ability in women. Brit J Sports Med, 40(1212): 981-983. Quinton SJ, Smith AR, Joiner T. The 2 to 4 digit ratio (2D:4D) and eating disorder diagnosis in women. Pers Individ Dif. 2011 Sep;51(4):402-405. Sluming, V. A. - Manning, J. T. 2000. Second to fourth digit ratiom in elite musicians: evidence for musical ablitiy as an honest signal of male fitness. Evol Hum Behav, 21: 1-9. Teatero ML, Netley C. A critical review of the research on the extreme male brain theory and digit ratio (2D:4D). J Autism Dev Disord. 2013 Nov;43(11):2664-76. Wang, James Z., Weina Ge, Dean Snow, Prasenjit Mitra, and C. Lee Giles. "Determining the Sexual Identities of Prehistoric Cave Artists Using Digitized Handprints." Proceedings of the International Conference on Multimedia (2010): 1325-332. Wilson, G.D. (1983) Finger length as an index of assertiveness in women. Personality and Individual Differences, 4, 111-112.