Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szász Anna:
A gyári alapbeállítás: Nő

2008.08.31.

Divatba jöttünk. Megszámlálhatatlan mennyiségű könyv foglalkozik ma a nőkkel, igen különböző megközelítésből, szándékból, különböző műfajban és színvonalon.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Ha valaki Szendi Gábor: A nő felemelkedése és tündöklése című könyvét azzal a várakozással veszi kézbe, hogy lapjain híres nőkkel találkozik, kurtizánokkal, uralkodónőkkel, uralkodók szeretőivel, színész-és táncosnőkkel, akkor óhatatlanul csalatkozni fog.

A szerző, aki programozó matematikusból nem mindennapi pályafutás során lett klinikai szakpszichológus, azt a célt tűzte maga elé, hogy bemutassa a Homo sapiens evolúciója során kialakult, egymástól különböző, de egymást kiegészítő két nem jellegzetességeit, biológiáját, magatartását, egymással való kapcsolatát.

Már a kezdet kezdetén, a két nem kialakulásakor a sorrend ellentétben áll a bibliai teremtésmítosszal. Nem Ádám oldalbordájából származik Éva, hanem Éva, a nőnemű volt az elsődleges, vagyis az XX kromoszómák, amelyekből egy apró módosulással alakultak ki az Y kromoszómák, amelyek közreműködésének köszönhetőek a férfiak.

És ez azóta is így van. A nő képviseli az állandóságot, a férfi a változékonyságot.

"A nő, ha lányt hoz a világra, alkot egy lényt, aki hordozza a faj évmilliók alatt hasznosnak bizonyult sajátosságait. Ha férfit hoz világra, akkor kibocsát egy kísérleti példányt, tulajdonságok egy lehetséges verzióját, amelyről az élet során majd kiderül, hogy hozott-e valamilyen új, pozitív dolgot az emberiségnek, vagy belehullhat az evolúció süllyesztőjébe."

A férfiak között folyik a küzdelem, és aki sikeres, "az a sikeres génváltozat, és az ő díja a szaporodás. Ezt nevezzük természetes szelekciónak."

Szendi Gábor a két nem közti különbséget sokféleképpen dokumentálja, ugyanakkor azt is leírja, hogy ez a különbség nem fekete-fehér: "a nemi irányultság, a nemi identitás és a nemi szerep igencsak szét tud válni" attól függően, hogy a méhben fejlődő magzatot mikor és hogyan érik a különböző hormonhatások. A következmény, hogy a heteroszexuális nőkön és férfiakon kívül olyan változatok is megjelennek, mint a mindkét nembeli transz-, bi- és homoszexuálisok. Az utóbbiaknak külön rövid fejezetet szentel, amelyben a homoszexualitással kapcsolatos téves elméletekről és előítéletekről ír: amelyek szerint betegségről, illetve szexuális zavarról van szó. A ma is elterjedt homofóbiáról, az egyneműekhez vonzódók iránti megvetésről, sok esetben gyűlöletről egy kísérlet kapcsán azt a következtetést vonja le, hogy "a homoszexualitásnak két fő típusa van: a nyílt, akit baseball ütővel vernek és a látens, aki baseball ütővel ver."

Ha eddig is tudtuk, hogy az emberi agy két féltekéje különbözik, hogy a jobb félteke az ősibb, és hogy a jobb és bal más-más tulajdonságokért felelős, most a két nem közötti eltérő működésről is olvashatunk. Továbbá az autizmusról, a szimmetriáról, a szerelem és szex vegykonyhájáról, a szépségről, az ember sajátos illatáról, a férfi és női kéz ujjairól, a gyűrűs és mutatóujj arányairól, amelyekből például a várható betegségekre következtethetünk.

Minderről Szendi Gábor kerülve a tudományoskodást, roppant szórakoztatóan, humorral átszőtt stílusban ír, olykor megcsipkedve a feministákat és a pszichiátereket.

Könyve utolsó fejezetét Freudnak szenteli, akit nőgyűlölő antipszichológusnak nevez, diktátornak, a freudista pszichoanalízist pedig fikcióhalmaznak. Ismerve Freud még ma is létező tekintélyét, és a pszichoanalízis huszadik századi művészetekre, főként az irodalomra gyakorolt megtermékenyítő hatását, ezt mindenképpen merész húzásnak kell tekintenünk.

Ám messzemenően rokonszenves magatartást olvashatunk ki a következőkből: "A pszichiáter és pszichológus szakmában a legnagyobb galádság, amit el lehet követni, a bizalommal való visszaélés. Hiszen aki terápiára jelentkezik, annak egészen biztosan rossz kötődési tapasztalatai vannak, mert az életben a lelki problémák mindig kötődési zavarok alapján alakulnak ki."

Nem regény Szendi Gábor könyve, nem is szórakoztató kultúrtörténet, hanem az a fajta olvasmányos tudományos ismeretterjesztés, ami elsősorban nekünk, érdeklődő laikusoknak szól.

Szendi Gábor: A Nő felemelkedése és tündöklése
Jaffa Kiadó 2008, 332 oldal, 2940 Ft

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre