Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi G:
Politikai nézetek biológiai háttérrel

Megjelent: IPM Magazin 2019. július

A politikai-ideológiai nézeteit a legtöbb ember úgy tekinti, mint választott álláspontját. A kutatások ugyanakkor arra mutatnak, hogy e választásokat biológiai sajátosságok is irányítják. Végülis, követjük hajlamainkat, ha akarom, ez is szabad választás.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A politikatudományban általában két nagy csoportot szokás megkülönböztetni, a konzervatívokat és a liberálisokat. A két nagy társadalomfelfogás persze számos variánsban realizálódott a történelem során, de a kétféle ideológiához és társadalmi berendezkedéshez két, egymástól jól elkülöníthető lélektani típus vonzódik.

A konzervativizmus meghatározónak tekinti a tradíciókat, ezért gyanakodva tekint minden változásra. Tiszteli a fennálló vallási, politikai, kulturális szokásokat és intézményeket, s ezek megőrzésére törekszik. A konzervatívok szerint a társadalom az egyén felett áll. Fontos számukra a hierarchia, a tekintélytisztelet és a stabilitás. Nem hívei az egyenlőségnek. Az egyén önállótlan, morálisan tökéletlen, tartozni akar a többiekhez és vágyik a biztonságra; mindezt a társadalmi rend biztosítja a számára. Különös jelentősége van a tulajdonnak, amely védelmet és biztonságot ad egy kiszámíthatatlan világban (Heywood, 2017).

A liberális ideológiában az egyén szabadsága áll a középpontban. Az a jó társadalom, amelyben az egyén szabadon érvényesítheti érdekeit, amíg az másokét nem sérti. Az embert racionális, önmagáért felelni képes lénynek tekinti. Jogilag és politikailag minden ember egyenlő, de tehetségének és munkájának megfelelően boldogul. A társadalom egyének társulása. Az egyén szabadságát a kormányzat zsarnokoskodásától az alkotmányosság és a szabad választások védik meg. A liberalizmusban a tulajdon a tehetség és szorgalom jutalma. (Heywood, 2017).

Liberális és konzervatív egy dimenzió két végpontja, s mindenki e dimenzió valamely pontján helyezhető el.


Pszichológiai jellemzők

A két csoport pszichológiai jellemzőinek kutatása a konzervatív érzületű emberekben kelthet némi visszatetszést, mert a liberálisok tulajdonságait általában pozitív fogalmakkal írják le, míg a konzervatívok jellemzői gyakran negatív konnotációkat keltenek.

A II. világháború után 1950-ben megjelent "A tekintélyelvű személyiség" könyvükben Adorno és munkatársai a fasisztoid személyiség jellemzőit kutatva azt a konzervativizmus szélsőséges formájaként írták le (Adorno és mtsi., 1950). A kutatók maguk is szembesültek azzal a problémával, hogy a patrióta amerikai konzervatív emberideál kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit a fasisztoid személyiség jellemzőiként írtak le, ezért elnevezték az általuk leírt személyiségtípust pszeudo-konzervativizmusnak, megkülönböztetendő a valódi konzervativizmustól. A pszeudo-konzervatív típus mereven követi a középosztály értékeit, behódol a tekintélyeknek, helyesli a más nézeteket vallók üldözését és kirekesztését, hisz abban, hogy a sorsot idegen erők alakítják, babonás, destruktív és cinikus, kultúra ellenes, gondolkodása sztereotip, hajlamos a projekcióra (pl. előítéletesség), és csak a "normális" szexualitást fogadja el. Igazság szerint a pszeudo- és valódi konzervativizmus megkülönböztetés nem volt túl sikeres, mert ami a náci Németországban a zsidóellenesség volt, az az USA-ban megfelelt az afro-amerikaiak alacsonyabb rendűségét hirdető és törvényekben is rögzített nézeteknek, vagy annak, hogy a homoszexualitást betegségnek tekintették.

Persze a kutatás kritikájakor nem szerencsés Adornoék hibáját elkövetve elfeledkezni arról, mily mértékben befolyásolja az egyén gondolkodását a társadalmi környezet és evolúciós örökségünk.

Dana Carney és mtsi. 2008-ban, összegezve 70 év kutatását arra következtettek, hogy a liberalizmussal kapcsolatba hozott különféle tulajdonságok a Big Five "Újdonságra és élményekre való nyitottság" dimenziójával, míg a konzervativizmus a "Lelkiismeretesség" faktorral függ össze (Carney és mtsi., 2008). Az összefüggés megfordítva is igaz, azaz a liberálisok a "Lelkiismeretesség" faktorban, a konzervatívok pedig a "Nyitottság" faktorban érnek el alacsonyabb pontszámot. Ezt a szerzők saját vizsgálatai is megerősítették. A két faktor valójában alfaktorok nyalábjaiból áll, s ez magyarázza, hogy az alábbi táblázatba foglalt megannyi tulajdonság eredője a két típusra jellemző faktorok. A különféle kutatásokban a két típusnak tulajdonított vonások nagyjából így összegezhetők (Carney és mtsi., 2008; Mendez, 2017):

Liberális tulajdonságok

Konzervatív tulajdonságok

Egyenlőségpárti

Tekintélyelvű

Empatikus

Kötelességtudó

Nyitott, toleráns, rugalmas

Rend-, struktúra-, zártság kedvelő

Melegséget kifejező

Erőt mutató

Nincs szelektív ingerérzékenység

Fokozott érzékenység negatív ingerekre

Vágy a változásra és változtatásra

Félelem a veszteségtől, fenyegetéstől

Izgatott, élménykereső

Engedelmes, konformista

Vágy az új élményekre

Vágy a tradíciókra, stabilitásra

Minden ember egyenlő

Idegengyűlölet, előítélet

Komplex, árnyalt, többértelmű

Komplexitás helyett kategorizálás

Nyitott gondolkodású

Zárt gondolkodású

Laza, következetlen

Szabálykövető, moralizáló



A kutatások szerint a konzervatívokban szorongást keltenek a bizonytalan és az ellentmondásos ingerek, s ebből fakad a stabilitás és változatlanság utáni vágyuk. Minden, ami zavart és bizonytalanságot kelt, akár a társadalmi rendben, akár a gondolkodásban, az a konzervatív személyiség számára kellemetlen vagy egyenesen taszító. A társadalmi egyenlőtlenségek elfogadása és az idegenekkel szembeni ellenségesség például a társadalmi rend megőrzését célozza. A szexualitásban a heteroszexualitás kizárólagosságát hirdető nézetek is az egyértelműség után vágyat tükrözik vissza. Mindez a konzervatív személyiség magtulajdonságára utal, azaz, hogy a konzervatívoknál a negatív emocionális struktúrák könnyebben aktiválhatók.

Észlelés és testi válaszok

A negatív ingerek iránti fogékonyság azzal függ össze, hogy pszichofiziológiailag a konzervatívok reaktívabbak, azaz a szimbolikusan vagy valóságosan veszélyes ingerekre nagyobb idegrendszeri izgalommal válaszolnak (Renshon és mtsi., 2015). Váratlan hangokra, ijesztő vizuális ingerekre a nagyobb izgalommal reagálók sokkal inkább egyetértettek olyan konzervatív nézetekkel, mint a halálos ítélet, a védelmi kiadások növelése, a hazafiasság fontossága vagy az iraki háború (Oxley és mtsi., 2008). Az undor eredetileg a mérgező vagy fertőző dolgok kerülésére alakult ki, de ez az érzés a "Szentség/Tisztátalanság" morális elve miatt (lsd. később) átterjedt más jelenségszférákra is. Így pl. a teszttel mért undorhajlam (pl. más után inni, más után wc-t használni) összefüggött a melegházasság vagy az abortusz elítélésével (Inbar és mtsi., 2009). Konzervatív személyiségűek negatív ingereket gyorsabban felismernek, tovább foglalkoznak az ingerrel, és ha tehetik, igyekeznek elkerülni azokat. Kétértelmű ingereket, pl. egy bizonytalan kifejezésű arcot hajlamosabbak fenyegetőnek értékelni. (Mendez, 2017). John Jost és mtsi. 2003-ban 12 országból származó 88 mintát elemeztek, amelyben összesen cc. 23 ezer ember adatait vetették metaanalízis alá. A konzervativizmus a következő pszichológiai vonásokkal függött össze: haláltól, instabilitástól való szorongás; dogmatizmus (a kétértelműség kerülése); az új élmények és a bizonytalanság kerülése; vágy a rend, a strukturáltság és zártság iránt; a komplexitással szembeni idegenkedés; félelem a fenyegetéstől és a veszteségtől (Jost és mtsi., 2003). A szerzők szerint a konzervativizmus tehát egy olyan gondolkodás- és viselkedésmód, amelyet a konzervatívok a szorongás és fenyegetettség érzés tompítására vagy kivédésére alkalmaznak. Ezzel függ össze az, hogy a konzervatívok igyekeznek józanok maradni a túlzott érzelmeket - és így fokozott izgalmat- kíváltó helyzetekben, míg a liberálisok érzelemközpontúak és hívei az érzelmek szabad kifejezésének (Leone és Chirumbolo, 2008).

Ugyanakkor vizsgálatok igazolják, hogy a liberálisok fenyegető helyzetekben legalább annyira konzervatívakká válnak, mint a konzervatívok - a különbség csak az, hogy a konzervatívok számára folyamatosan élmény a veszélyérzet és a sérülékenység (Nail és mtsi., 2009). A konzervatívokat a "jobb félni, mint megijedni" stratégia jellemzi, míg a liberálisok előre nem félnek, de fenyegetettség esetén ugyanúgy "megijednek".


Liberális és konzervatív agy?

A markáns különbségek a személyiségben és az ingerekre való reagálásban arra utal, hogy a két csoport agyműködése is eltérő. Különféle vizsgálatok eltérő méretet és aktivitást mutattak ki az Anterior Cinguláris Kéreg (ACC), a bal Insula és a jobb amygdala esetében (Mendez, 2017). Az ACC liberálisoknál nagyobb tömegű és nagyobb aktivitást mutat konfliktushelyzetben, ami fokozott érzékenységet jelez olyan ingerekre, amelyekre a megszokottól eltérő módon kell reagálni: ezt nevezzük rugalmasságnak (Amodio és mtsi., 2007). Az Insula fontos szerepet tölt be a test fiziológiai válaszainak tudatosításában, s e struktúra liberálisoknál kockázatértékelő helyzetben a konzervatívokhoz képest intenzív működést mutatott (Schreiber és mtsi., 2013). Ugyanakkor az Insula undort kiváltó képekre fokozott aktivitást mutat (Wright és mtsi., 2004), és pusztán az undorérzés intenzitása alapján elkülöníthetőknek bizonyultak a konzervatívok a liberálisoktól (Ahn és mtsi., 2014). A bal Insula tehát a két személyiségtípusban eltérő ingerosztályokra reagál fokozott intenzitással. A jobb amygdala nagyobb mérete konzervatívoknál a fenyegető ingerekre való fokozott érzékenységgel és reakciókészséggel függ össze (Kanai és mtsi., 2011). Ennek megfelelően, a kockázatértékelésben a konzervatívok jobb amygdalája mutatott fokozott működést, míg liberálisoknál ez nem volt megfigyelhető (Schreiber és mtsi., 2013). Ez egybecseng azzal, hogy a konfliktusos helyzeteket a konzervatívok fenyegetettségként, a liberálisok kihívásként értelmezik.

Veleszületett vagy szerzett különbség?

A temperamentumjellemzők genetikailag erősen meghatározottak (Saudino, 2005), s így a temperamentumvonásokat meghatározó agyi struktúrák méretében és működésében, következésképpen az ideológiai beállítottságban is erős örökletes hatások tételezhetők föl (Kanai és mtsi., 2011; Alford és mtsi., 2005). Jellegzetes temperamentumvonás az izgathatóság, az ártalomkerülés, a jutalomfüggés, stb. A politikai nézetek esetében a kutatások 40-60%-os genetikai meghatározottságot találtak (Mendez, 2017).


Mivel az agy igen plasztikus, és a környezeti hatások, valamint az "agyhasználat" módja jelentősen befolyásolja az egyes struktúrák méretét és a struktúrák közti kapcsolatok erősségét, nyilvánvaló, hogy a veleszületett hajlamokat a nevelési és környezeti és élettörténeti hatások felerősíthetik vagy tompíthatják. A szocializációs hatásokat számszerűsíteni sok értelme nincs, ugyanis ezek befolyása családonként, társadalmanként és azonban belül korszakonként is változik. A kutatásban szokás korai szocializációs hatásokról, életkori változásokról és társadalmi periódus hatásokról beszélni. Már a 19. században többek által megfogalmazódott az a gondolat, hogy "aki 30 alatt nem liberális, annak nincs szíve, aki meg harminc felett nem konzervatív, annak nincs esze". A különböző korosztályok szavazáskor mért politikai preferenciái azt bizonyítják, hogy az emberek, ahogy öregszenek, úgy válnak konzervatívabbá (Tilley és Evans, 2014). Ennek részben az lehet az oka, hogy egyre inkább átélik sérülékenységüket, társadalmi kiszolgáltatottságukat. A korai szocializációs hatásokat felülírhatja az iskolázottság is. Minél iskolázottabb valaki, annál valószínűbben szabadelvű lesz, míg az alacsony iskolázottság hajlamosít a tekintélyelvűségre (Stubager, 2008). Ugyanakkor, mint Frank Sulloway (1997) híres művében, a "Lázadni született"-ben kimutatta, a születési sorrend is erősen meghatározza az emberek politikai nézeteit. Az elsőszülöttek hajlamosabbak a tekintélyelvűségre és a konzervatív nézetekre, míg a sokadik szülöttek általában liberális gondolkodásúak. Ezt a családon belüli hatalmi viszonyok alakítják ilyen irányba. Hogy az ideológiai beállítottság irányítja-e a pályaválasztást, vagy a foglalkozás befolyásolja-e a politikai nézeteket, megint vita tárgya lehet, de tény, hogy a foglalkozás erősen hatással van a politikai beállítódásra (Kitschelt és Rehm, 2014). Nyilvánvaló, hogy tekintélyelvű szakmákban konzervatív, míg az egyéni szabadságot tiszteletben tartó, az együttműködésre építő foglalkozásokban liberális irányú hatások érik az egyént. Egy amerikai vizsgálatban 1500 orvos politikai nézeteit vetették össze azzal, miként ítélnek meg ideológiai jelentőséggel is bíró egészségügyi kérdéseket (abortusz, elhízás, dohányzás, droghasználat, stb.), s kritikus kérdésekben eltérő hozzáállást mutattak(Hersh és Goldenberg, 2016). Érdekes az is, hogy az orvosláson belül területenként változik a konzervatív-liberális arány. Pl. a sebészek 67%-a, az aneszteziológusok 62%-a konzervatív, míg a pszichiáterek 76%-a, az infektológusok 77%-a liberális (Sanger-Katz, 2016).

Evolúciós gyökerek

Az orvosi szakterületekben, legalábbis az USA-ban, tapasztalható eltérő ideológiai beállítódás érdekes evolúciós értelmezést sugall. Az undorhajlam szoros kapcsolatban áll a betegségektől való félelemmel, s mindkettő az idegenekkel szembeni gyanakvással. (Az emberi evolúció során a más népekkel való érintkezés addig ismeretlen patogénekkel való találkozás veszélyét hordozta magában.) E három sajátosság egyaránt a konzervativizmus jellemzője (Navarrete és Fessler, 2006). Ezért nem is volna szerencsés, ha egy pszichiáter intoleráns volna a deviánsokkal vagy egy infektológus a fertőző betegekkel szemben.

Ezek a tulajdonságok absztrakt szinten a Szentség/Tisztátalanság morális elvében fogalmazódnak meg. A Jonathan Haidt nevével fémjelzett kutatási irányzat szerint öt fontos elv alapozza meg az emberi morált. Ezek: Gondoskodás szemben az ártással; Korrektség szemben a csalással; Lojalitás szemben az árulással; Tekintély szemben a felfogatással; Szentség szemben a tisztátalansággal (Graham és mtsi., 2013). Haidt kutatásai szerint ezek a morális elvek két csoportba sorolhatók: az individuális értékek a Gondoskodással és a Korrektséggel, míg a közösségi értékek a Lojalitással, a Tekintéllyel és a Szentséggel függnek össze. Előbbit a liberálisok vallják, s ebből vezethető le a társadalmi egyenlőség, szabadság és az elesettek feltétel nélküli támogatása. A közösségi értékek a konzervatívoknak különösen fontos, bár moralitásuk magában foglalja a Gondoskodás és Korrektség elvét is (Graham és mtsi., 2009), ezek nyilvánvalóan alárendeltjei a közösségi értékeknek. A Közösségi értékeken alapul a konzervatívokra jellemző, bevezetőben összefoglalt szemlélet.


Fontos különbséget tenni e két gondolkodástípus és társadalmi megvalósulásai között. A két ideológia értékei gyakran csak a tömegek manipulációját szolgálták valamely csoport hatalmi érdekei szolgálatában. Hitler hatalomra kerülése örök történelmi tapasztalat kéne legyen, hiszen a nácik a szociálkonzervativizmussal győztek a választásokon. Főbb jelszavaik, a kötelesség, a tradicionális értékek (család, vallás), hazafiság, erős intézmények, társadalmi státus quo voltak.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Adorno, T. W., Frenkel-Brunswik, E., Levinson, D. J., & Sanford, R. N. (1950). The authoritarian personality. New York: Harper and Row
  • Ahn WY, Kishida KT, Gu X, Lohrenz T, Harvey A, Alford JR, Smith KB, Yaffe G, Hibbing JR, Dayan P, Montague PR. Nonpolitical images evoke neural predictors of political ideology. Curr Biol. 2014 Nov 17;24(22):2693-9.
  • Alford J., Funk C., Hibbing J. Are political orientations genetically transmitted? Am. Polit. Sci. Rev. 2005;99:153-167.
  • Amodio DM, Jost JT, Master SL, Yee CM. Neurocognitive correlates of liberalism and conservatism. Nat Neurosci. 2007 Oct;10(10):1246-7.
  • Carney, D. R., Jost, J. T., Gosling, S. D., & Potter, J. (2008). The secret lives of liberals and conservatives: Personality profiles, interaction styles, and the things they leave behind. Political Psychology, 29(6), 807-840.
  • Frank J. Sulloway Born to Rebel: Birth Order, Family Dynamics, and Creative Lives Vintage (September 2, 1997)
  • Graham J, Haidt J, Nosek BA. Liberals and conservatives rely on different sets of moral foundations. J Pers Soc Psychol. 2009 May;96(5):1029-46.
  • Graham, J; Haidt, J; Koleva, S; Motyl, M; Iyer, R; Wojcik, SP; Ditto, PH: Moral Foundations Theory: The Pragmatic Validity of Moral Pluralism. in: Zanna, MP; Devine, P; Olson, JM; Plant, A (eds.): Advances in Experimental Social Psychology Volume 47, 2013, Elsevier, pp: 55-130.
  • Hersh, ED; Goldenberg,MN: Democratic and Republican physicians provide different care on politicized health issues PNAS October 18, 2016 113 (42) 11811-11816;
  • Heywood A: Political ideologies. An Introduction, Palgrave, 2017. 6th ed.
  • Inbar, Y; Pizarro, DA; Bloom, P: Conservatives are more easily disgusted than liberals COGNITION AND EMOTION, 2009, 714-725
  • Jost JT, Glaser J, Kruglanski AW, Sulloway FJ. Political conservatism as motivated social cognition. Psychol Bull. 2003 May;129(3):339-75.
  • Kanai R, Feilden T, Firth C, Rees,G: Political orientations are correlated with brain structure in young adults. Curr Biol 2011; 21: 677-680
  • Kitschelt,H; Rehm, P: Occupations as a Site of Political Preference Formation Comparative Political Studies, 2014,1-37
  • Leone, L; Chirumbolo, A: Conservatism as motivated avoidance of affect: Need for affect scales predict conservatism measures Journal of Research in Personality 42 (2008) 755-762
  • Mendez MF. A Neurology of the Conservative-Liberal Dimension of Political Ideology. J Neuropsychiatry Clin Neurosci. 2017 Spring;29(2):86-94.
  • Nail, PR; McGregor, I;Drinkwater,AE;Steele, GM; Thompson, AW: Threat causes liberals to think like conservatives Journal of Experimental Social Psychology 45 (2009) 901-907.
  • Navarrete, C. D., & Fessler, D. M. T. (2006). Disease avoidance and ethnocentrism: the effects of disease vulnerability and disgust sensitivity on intergroup attitudes. Evolution and Human Behavior, 27(4), 270-282.
  • Oxley DR, Smith KB, Alford JR, Hibbing MV, Miller JL, Scalora M, Hatemi PK, Hibbing JR. Political attitudes vary with physiological traits. Science. 2008 Sep 19;321(5896):1667-70.
  • Renshon, J; Lee, JJ; Tingley, D: Physiological Arousal and Political Beliefs. Political Psychology, Vol. 36, No. 5, 2015, 569-585
  • Sanger-Katz, M: Your Surgeon Is Probably a Republican, Your Psychiatrist Probably a Democrat. The New York Times, Oct. 6, 2016
  • Saudino KJ. Behavioral genetics and child temperament. J Dev Behav Pediatr. 2005 Jun;26(3):214-23.
  • Schreiber D, Fonzo G, Simmons AN, Dawes CT, Flagan T, Fowler JH, Paulus MP. Red brain, blue brain: evaluative processes differ in Democrats and Republicans. PLoS One. 2013;8(2):e52970.
  • Stubager R. Education effects on authoritarian-libertarian values: a question of socialization. Br J Sociol. 2008 Jun;59(2):327-50.
  • Tilley, J., & Evans, G. (2013). Ageing and generational effects on vote choice: combining crosssectional and panel data to estimate APC effects. Electoral Studies, Volume 33, March 2014, Pages 19-27.
  • Wright P, He G, Shapira NA, Goodman WK, Liu Y. Disgust and the insula: fMRI responses to pictures of mutilation and contamination. Neuroreport. 2004 Oct 25;15(15):2347-51.