Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Probiotikum minden mennyiségben

Az emberek érthető módon szeretnének egészségesebbek lenni, kevésbé érthető, miért hiszik, hogy ehhez elég csak bogyókat beszedni. Hol a C-vitamin, hol az omega-3, hol a Q10, hol a D- majd a K2-vitamin a sztár. Az utóbbi évek slágerterméke a probiotikum, legyen az kapszulában, italban, joghurtban, vagy akármiben.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Csak a tisztázás végett: probiotikum olyan élő mikroorganizmus, amely megfelelő mennyiségben adva pozitívan hat az egészségre. Elég valamire ráírni, hogy élőflórás probiotikumot tartalmaz, a fogyasztó máris rakja a kosarába. A patikák, webshopok, bioboltok polcai roskadoznak a különféle cégek probiotikumaitól. Tőlem is sokszor kérdezik, melyiket érdemes szedni. Bevallom: gőzöm sincs. Abban sem vagyok biztos, van-e értelme bármelyiket is szedni. Honnan ez a szkepszis? Na, mindjárt elmondom.

Régi barátaink

David Strachan epidemiológus 1989-ben jelentette meg a higiénia hipotézisről szóló híres tanulmányát (Strachan, 1989). Ebben ő a korai fertőzések védőszerepét tételezte fel a későbbi atópiás (asztma, szénanátha, ekcéma) betegségekkel szemben. A sok testvér, a vidéki udvar, a háziállatokkal való érintkezés védőfaktor az allergiákkal szemben. Hamarosan kiderült azonban, hogy nem a szokásos gyermekkori fertőzések védenek az atópiás betegségekkel szemben, hanem spéci fertőzések, amelyek pl. a széklettel terjednek. Ráterelődött a figyelem a bélflórára, s kiderült, hogy a bélflóra összetétele alapvető befolyást gyakorol az immunműködésekre, sőt, tulajdonképpen bélflóra nélkül tévútra jut az immunrendszer fejlődése (Rook, 2009). Ezt nevezzük szimbiózisnak: mi adjuk a táplálékot, ők meg mindenféle hasznos dolgokat művelnek a számunkra. A bélbacik áldásos tevékenysége miatt nevezték el őket "régi barátainknak", s a higiénia hipotézist felváltotta ez az elnevezés. Mivel ez egy több millió éves együttműködés, a szabályozás rendkívül kifinomult, és jól tudjuk, hogy az evolúció során minden véletlen hatás előbb-utóbb értelmet nyer, azaz szelekció történik ellene vagy érte, és utána a hatás már nélkülözhetetlen.


Ha mondjuk valamely törzs által termelt melléktermék a véráramba kerülve bármely szerv, pl. az agy működésére hatott, akkor szelekció indult be e hatás ellen vagy e hatás felerősítésére. A bélbaktériumok számos funkciót látnak el: pl. vitaminokat termelnek, a számunkra már emészthetetlen táplálékmaradványokból rövid láncú zsírsavakat állítanak elő, és szabályozzák az immunrendszer működését. Ha valaki modellezni szeretné, micsoda galibát okozott a 20. századi modernizáció ebben a szimbiózisban, csak vegyen ki egyetlen lapot egy kártyavárból, és láthatja, hogyan omlik össze az egész. Ahogy romlott a nyugati népesség bélflórája, úgy terjedtek el bizonyos betegségek. A szénanátha a 19. század végén, az asztma az 1960-es évektől, a mogyoró allergia pedig 1990-es évek közepétől kezdett el aratni (Bloomfield és mtsi., 2016). Hasonlóképpen vagyunk az autoimmun betegségek terjedésével is, évente kb. 5%-kal növekszik a gyakoriságuk .

Az emberi vastagbélben kb. 400-1000 baktériumtörzs tanyázik, de 40-60 törzs uralja a terepet. A törzsek közt folyamatos háború zajlik az élelemért, s ha a számunkra káros törzsek jutnak hatalomra, akkor jönnek a gyulladásos betegségek, mint az autoimmun vagy az atópiás megbetegedések. Jól ismert, hogy a Clostridium difficile elszaporodása idős korban akár halálos is lehet (Na, X ; Kelly, 2011).

Ha steril körülmények közt bélflóramentes állatokat nevelnek fel, életük későbbi szakaszában immunrendszerükben mindenféle zavarok támadnak. Ez azt bizonyítja, hogy a bélflóra nem "kiegészítésünk", hanem létfeltételünk.

Egy vizsgálat rendkívül plasztikusan bizonyította be, hogy a bélbaktériumok által termelt vegyületek hiánya vagy megléte a perdöntő az immunrendszer fejlődésében és működésében. Egereket steril körülmények közt neveltek fel, majd betelepítettek beléjük kétféle Bacteroides fragilis törzset. Ez a baktérium többféle vegyületet állít elő, ezek közül a Poliszacharid A (PSA) elnevezésű mutatta a legnagyobb immunaktivitást. Ezért az egerek felébe olyan Bacteroides fragilis-t telepítettek, amelyik termelte ezt a PSA-t, az egerek másik felébe viszont olyat, amelyik nem volt képes termelni ezt a vegyületet. A PSA-hiányban szenvedő egereknek a csecsemőmirigye, ami fontos immunszervünk, túlméretessé vált és a myastenia gravis autoimmun betegségre jellemző immunsejtek szaporodtak fel benne. A kutatók ezek után előállították tisztán a PSA-t, és steril egereket ezzel kezelve meg tudták akadályozni az autoimmun folyamat kialakulását (Mazmanian és mtsi., 2005).


Mi minden befolyásolja a bélflóra alakulását?

Ha ennyire meghatározó a bélflóra szerepe az egészségben, meglehetősen merész dolog minden olyan beavatkozás, amely beleszól az "alvilágunk" életébe. Elsőként említhetnénk a kiterjedt antibiotikum használatot, vagy a protonpumpa gátlók szedését, de ha jobban belegondolunk, mindezeket megelőzi a táplálkozásunk megváltozása. A táplálkozás alapvetően meghatározza a bélflóra összetételét. A nyugati embernek 15-30%-kal kevesebb fajta baktérium él, és számos törzs meg sem található beleiben, amely a természeti népeknél következetesen jelen van (Davenport és mtsi., 2017). Miközben hiányoznak alapvető törzsek, beszereztünk néhányat, amelyek az ősi bélflórának nem voltak részei (Mancabelli és mtsi., 2017).

Az újszülöttek bélflórája az anyaméhben, a szülőcsatornán való áthaladáskor és a korai táplálás (szoptatás versus tápszer) során alakul ki (Thorburn és mtsi., 2014). Így érthető, hogy a császármetszéssel világra jött babáknak a bélflórája eltér a természetes módon született babákétól (Biasucci és mtsi., 2008). Huszonhat vizsgálat összevont elemzése szerint ez a későbbi életkorban 32%-kal növeli az ételallergia, 23%-kal a szénanátha, 18%-kal az asztma kockázatát (Bager és mtsi., 2008). Tekintve, hogy manapság már a szülések 30-40%-a császármetszéssel történik, ez is egy ásónyom civilizációnk sírgödrében.

Az ismeretlen vakbél

A vakbelet vagy féregnyúlványt ma is úgy tekintik, mint fölösleges, sőt veszélyes bélszakaszt, hiszen sokaknál begyullad, és ha perforálódik, életveszélyes hashártyagyulladást is okozhat. Eddig kevesen gondolkodtak el azon, hogy egy problémás kis nyúlvány minek maradt fenn az emberi evolúció során, ha haszontalan, de annál kockázatosabb. Mint annyi mindenről, azonban a vakbélgyulladásról is kiderült, hogy szinte ismeretlen a természeti népek körében, azaz ez is csak egy civilizációs betegség. A gyermekkori vakbélgyulladás 35-ször gyakoribb az USA-ban, mint Afrika elmaradott vidékein. A nyamvadt kis vakbélről mostanság kiderült, hogy rendkívüli funkciója van: a szervezet itt őrzi a bélflóra biztonsági tartalékát. Ha bélfertőzés vagy antibiotikus kúra végez pusztítást a vastagbél baktérium tartalmában, a vakbélből indul el a baktériumtörzsek visszatelepülése (Laurin és mtsi., 2011).


Akiknek korábban eltávolították a vakbelét, sokkal veszélyeztetettebbek a Clostridium difficile fertőzés kiújulására, ugyanis nincsenek visszatelepülő baktériumtörzsek, amelyek vissza tudnák szorítani ezt a veszélyes törzset. Ilyenkor már csak a széklet átültetés segít (Girard-Madoux és mtsi., 2018).

Olyannyira védett egyébként ez a kis farkinca, hogy nagy mázlinkra még az antibiotikumok sem tudják komolyan károsítani (Guinane és mtsi., 2013). Az más kérdés, hogy a gyulladását valószínűleg éppen a belé fészkelődött, oda nem való baktériumok (a Fusobakteriumok) okozzák (Zhong és mtsi., 2014).

Na de, ha a béflóra "visszaépítése" evolúciósan megoldott, akkor valószínűleg teljesen felesleges probiotikumokat szedni e célból. És tényleg, ha belegondolunk, a probiotikus piac fellendülése előtt is mindenki túlélte valahogy az antibiotikum kúrákat és a bélfertőzéseket. Ezzel akár bele is feledkezhetnénk a probiotikum piac kritikájába, de előbb az újabb kutatásokról pár szót, ami még az eddigieknél is jobban megvilágítja a bélflóra és az egész szervezet szimbiotikus kapcsolatát.

Például vakbél eltávolítás után megnő a vastagbélrák kockázata (Girard-Madoux és mtsi., 2018). Mivel a gyulladásos bélbetegségekben feltételezhető a patológiásan eltolódott bélflóra összetétel, nem meglepő, hogy a fekélyes vastagbélgyulladással (ulcerativ colitis) szemben véd a 20 éves kor előtti vakbél eltávolítás (Girard-Madoux és mtsi., 2018). Mivel ez a betegség családi halmozódást mutat, könnyen elképzelhető, hogy a későbbi élet során megbetegítő, szülőktől megörökölt törzsek a féregnyúlványban húzzák meg magukat, és egyéb feltételek fellépése esetén kezdik meg áldatlan tevékenységüket.

Még a belekkel kapcsolatos betegségek érthetők, hiszen itt élnek a bélbacik, de az már a bélflóra "messzire nyúló kezét" mutatja, hogy a vakbél eltávolítást követően nőkben 75%-kal megnőtt az öt éven belüli rheumatoid arthritis kialakulás kockázata (Tzeng és mtsi., 2015). Még különösebb, hogy a húsz éves kor előtt eltávolított vakbél 33%-kal növeli meg a szívinfarktus rizikóját (Janszky és mtsi., 2011), míg a felnőttkorban eltávolított féregnyúlvány a követés 3 éve alatt 54%-kal növelte meg az ischémiás szívbetegség kockázatát (Chen és mtsi., 2015). Az epekő esélye nőknél a vakbélműtétet követő öt évben 2.25-szörösére nőtt a nem műtöttekhez képest (Chung és mtsi., 2016).

Védőhatásúnak tűnik a vakbélműtét a Parkinson betegséggel szemben. Az átlagnépességben 19.3%-kal, de vidéken már 25.4%-kal csökkenti a betegség kialakulásának a kockázatát 35 éves követés során (Killinger és mtsi., 2018).


Mivel a féregnyúlványba a korai években raktározódna el a környezetből és a táplálékkal felvett baktériumtörzsek, nyilván számos patogén kórokozó is elraktározódik, amelyek időzített bombaként lapulnak búvóhelyükön.

Lehet-e tartósan módosítani a bélflórát?

Világos, hogy a bélflóra sem változatlan, s leginkább a táplálék összetételének van kitéve. A székrekedést pl. az ősi metántermelő baktériumok okozzák, akik a lassú székletáthaladásban érdekeltek, mivel kicsit teszetoszák. A székrekedés azért szokott egyre romlani, mert minél lassúbb a tranzit, annál több metánt termelnek a bacik, és a metán lassítja a bélmozgást. Ha viszont kiírtjuk őket pl. Normix-szal (ez egy bélben ható antibiotikum), vagy jó sok rosttal felgyorsítjuk a bélmozgást, akkor a metánbacik éhen maradnak és visszaszorulnak (Kunkel és mtsi., 2011).

Elhízott egereken és embereken kimutatták, hogy bélflórájuk olyan törzseket tartalmaz, amelyek több energiát vonnak ki a táplálékból, mint a sovány egerek és emberek bélflórája (Turnbaugh és mtsi., 2006). Ha a sovány egerek bélflóráját átültették a kövér egerekbe, akkor azok is lefogytak (Ley és mtsi., 2006). De nem kell ilyen komplikált művelettől várni a csodát. A rendszeresen fogyasztott táplálék meghatározza a bélflóra baktériumtörzs összetételét. Ha szénhidrátszegény étrendre áll át valaki, akkor csökken a "hizlaló" törzsek népessége, és ezáltal "fogyasztóvá" alakul át a bélflóra (Turnbaugh és mtsi., 2009).

Nagy kérdés, hogy a rövid ideig szedett probiotikumokkal lehet-e tartósan módosítani a bélflórát. Szerintem sokkal inkább célt érhetünk azzal, ha életmódot váltunk és a szervezet evolúciós igényei szerint kezdünk táplálkozni.

CannabiGold by UniHemp

Mi a helyzet a probiotikumokkal?

A bélflóra összetétele nagy hatással van az egész szervezet működésére, különösen az immunrendszerére, de kihat az agyműködésre (Wang és mtsi., 2016) és a testsúlyra is. Azonban egy probiotikumnak számos olyan kritériumnak meg kell felelnie, amely általában nem teljesül a tömkelegével árusított termékekre. Egyrészt igen sok élő bacinak illene lennie a kapszulában, s annak el is kellene jutnia a vastagbélig. Ezek nem egyszerű feltételek. Számos termék nem tartalmazza a címkén feltüntetett törzset, vagy ha igen, nem hatásos csíraszámban, vagy a bejuttatott bacik nem élik túl a gyomorsav fürdőt. Sok termék olyan bacikat tartalmaz, amelyekkel kapcsolatban nincsenek hosszú távú vizsgálatok, és kérdéses, egészséges embereknek érdemes-e szedni egyáltalán. Még kritikusabb a helyzet az élelmiszerekbe kevert probiotikumokkal, hiszen itt a hordozó közeg minimális kémiai vagy fizikai változásai is hatástalanná tehetik a bacikat vagy a spórákat. Némelyik készítmény a legyengült immunrendszerű embereknél éppenséggel fertőzést okoz (Cohen, 2018). A forgalomba kerülő probiotikus készítményeket a gyártók, vagy az általuk fizetett kutatók tesztelik, ami ugyancsak nem feltétlen garancia a biztos hatásra (Kolber és mtsi., 2014). Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authority) 2006-ban több mint 400, probiotikumokra vonatkozó egészségállítást utasított vissza kerek-perec, mert a cégek által benyújtott tudományos bizonyítékokat elégtelennek találta. Igaz, a követelmény szigorú volt: két placebokontrollos klinikai vizsgálat igazolja az egészségállítást. Ugyanakkor ez a szigor végülis jogos, hiszen, ha nem garantálható egy hatás, milyen alapon reklámozza egy cég a termékét azzal (Rijkers és mtsi., 2011).


Az EFSA nem azt állította, hogy a probiotikumoknak nem lehet egészségre gyakorolt pozitív hatása, hanem csupán az egyes termékek esetében ezt nem látta garantáltnak. A tudományos kutatásoktól a probiotikus piacig ugyanis nem feltétlen sima út vezet. Ami működik a lombikban vagy a kísérleti állatban, még nem biztos, hogy jó egy embernek is. Ezért aztán a fogyasztóra van bízva, mely termékben bízik. Ami mögött komoly klinikai kutatások állnak, azoktól inkább várható hatás, mint az élelmiszerboltokban kapható probiotikus termékektől, vagy a patikákban halmokban álló ezerféle gyártó készítményétől. Tudnék ilyen termékeket mondani, ha nem állnának ugrásra készen kedves feljelentgetőim. De olvasni, kérdezni, mindenki tud. Mennyi a csíraszám, bélben oldódó kapszulában van-e készítmény? Persze, a megbízhatóságot legbiztosabban a várt hatás bekövetkezése igazolja, ehhez azonban végülis meg kell venni a terméket.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Bager P, Wohlfahrt J, Westergaard T. Caesarean delivery and risk of atopy and allergic disease: meta-analyses. Clin Exp Allergy. 2008 Apr;38(4):634-42.
  • Biasucci G, Benenati B, Morelli L, Bessi E, Boehm G. Cesarean delivery may affect the early biodiversity of intestinal bacteria. J Nutr. 2008 Sep;138(9):1796S-1800S.
  • Bloomfield SF, Rook GA, Scott EA, Shanahan F, Stanwell-Smith R, Turner P. Time to abandon the hygiene hypothesis: new perspectives on allergic disease, the human microbiome, infectious disease prevention and the role of targeted hygiene. Perspect Public Health. 2016 Jul;136(4):213-24.
  • Chen CH, Tsai MC, Lin HC, Lee HC, Lee CZ, Chung SD. Appendectomy increased the risk of ischemic heart disease. J Surg Res. 2015 Dec;199(2):435-40.
  • Chung SD, Huang CC, Lin HC, Tsai MC, Chen CH. Increased Risk of Clinically Significant Gallstones following an Appendectomy: A Five-Year Follow-Up Study. PLoS One. 2016 Oct 27;11(10):e0165829.
  • Cohen PA. Probiotic Safety-No Guarantees. JAMA Intern Med. 2018 Dec 1;178(12):1577-1578.
  • Davenport ER, Sanders JG, Song SJ, Amato KR, Clark AG, Knight R. The human microbiome in evolution. BMC Biol. 2017 Dec 27;15(1):127.
  • Girard-Madoux MJH, Gomez de Agüero M, Ganal-Vonarburg SC, Mooser C, Belz GT, Macpherson AJ, Vivier E. The immunological functions of the Appendix: An example of redundancy? Semin Immunol. 2018 Apr;36:31-44.
  • Guinane CM, Tadrous A, Fouhy F, Ryan CA, Dempsey EM, Murphy B, Andrews E, Cotter PD, Stanton C, Ross RP. Microbial composition of human appendices from patients following appendectomy. MBio. 2013 Jan 15;4(1).
  • Janszky I, Mukamal KJ, Dalman C, Hammar N, Ahnve S. Childhood appendectomy, tonsillectomy, and risk for premature acute myocardial infarction-a nationwide population-based cohort study. Eur Heart J. 2011;32: 2290-2296.
  • Killinger BA, Madaj Z, Sikora JW, Rey N, Haas AJ, Vepa Y, Lindqvist D, Chen H, Thomas PM, Brundin P, Brundin L, Labrie V. The vermiform appendix impacts the risk of developing Parkinson's disease. Sci Transl Med. 2018 Oct 31;10(465).
  • Kolber MR, Vandermeer B, Allan GM. Funding may influence trial results examining probiotics and Clostridium difficile diarrhea rates. Am J Gastroenterol. 2014 Jul;109(7):1081-2.
  • Kunkel D, Basseri RJ, Makhani MD, Chong K, Chang C, Pimentel M. Methane on breath testing is associated with constipation: a systematic review and meta-analysis. Dig Dis Sci 2011;56:1612-1618.
  • Laurin M, Everett ML, Parker W. The cecal appendix: one more immune component with a function disturbed by post-industrial culture. Anat Rec (Hoboken). 2011 Apr;294(4):567-79.
  • Ley RE, Turnbaugh PJ, Klein S, Gordon JI. Microbial ecology: human gut microbes associated with obesity. Nature. 2006 Dec 21;444(7122):1022-3.
  • Mancabelli L, Milani C, Lugli GA, Turroni F, Ferrario C, van Sinderen D, Ventura M. Meta-analysis of the human gut microbiome from urbanized and pre-agricultural populations. Environ Microbiol. 2017 Apr;19(4):1379-1390.
  • Mazmanian SK, Liu CH, Tzianabos AO, Kasper DL. An immunomodulatory molecule of symbiotic bacteria directs maturation of the host immune system. Cell. 2005 Jul 15;122(1):107-18.
  • Na, X ; Kelly, C: The vermiform Appendix and recurrent Clostridium difficile infection: a curious connection, Clin. Gastroenterol. Hepatol. 2011, 9(12):1017-1019.
  • Rijkers GT, de Vos WM, Brummer RJ, Morelli L, Corthier G, Marteau P. Health benefits and health claims of probiotics: bridging science and marketing. Br J Nutr. 2011 Nov;106(9):1291-6.
  • Rook, G: Introduction: The changing microbial environment. in: Rook, G(ed.): The Hygiene Hypothesis and Darwinian Medicine. Birkhäuser, Basel,2009. pp:1-27.
  • Strachan DP (1989) Hay fever, hygiene, and household size. Brit Med J 299: 1259-1260
  • Thorburn AN, Macia L, Mackay CR. Diet, metabolites, and "western-lifestyle" inflammatory diseases. Immunity. 2014 Jun 19;40(6):833-42.
  • Turnbaugh PJ, Ley RE, Mahowald MA, Magrini V, Mardis ER, Gordon JI. An obesity-associated gut microbiome with increased capacity for energy harvest. Nature. 2006 Dec 21;444(7122):1027-31.
  • Turnbaugh PJ, Ridaura VK, Faith JJ, Rey FE, Knight R, Gordon JI. The effect of diet on the human gut microbiome: a metagenomic analysis in humanized gnotobiotic mice. Sci Transl Med. 2009 Nov 11;1(6):6ra14.
  • Tzeng Y-M, Kao L-T, Kao S, Lin H-C, Tsai M-C, Lee C-Z (2015) An Appendectomy Increases the Risk of Rheumatoid Arthritis: A Five-Year Follow-Up Study. PLoS ONE 10(5): e0126816.
  • Wang H, Lee IS, Braun C, Enck P. Effect of Probiotics on Central Nervous System Functions in Animals and Humans: A Systematic Review. J Neurogastroenterol Motil. 2016 Oct 30;22(4):589-605.
  • Zhong D, Brower-Sinning R, Firek B, Morowitz MJ. Acute appendicitis in children is associated with an abundance of bacteria from the phylum Fusobacteria. J Pediatr Surg. 2014 Mar;49(3):441-6.