Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Szépek és csúnyák

Van a politikai korrektség, meg van az evolúció. Férfiak és nők nem az igazságosság és egyenlőség elvei alapján szeretnek bele egymásba, hanem a nagyon is igazságtalan alapon: mindenki a számára elérhető legvonzóbbat választja.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Az evolúció ugyanis fütyül a demokratikus jogokra, folyton versenyeztet mindenkit mindenkivel, és a vesztesek bukása viszi előre egy faj fejlődését. Az emberiség már sokat tett azért, hogy belezavarjon saját evolúciójába, de annyira még nem sikerült, hogy a szépek helyett a csúnyákra kezdjünk bukni.

Szépség alatt persze elsősorban a nő szépséget értem, a férfiakról majd írjanak a nők. Ez nem csak férfiúi elfogultság a részemről, hanem a világ aszimmetrikusságának az elfogadása. Nem véletlen, hogy a Playboy akkora siker volt évtizedeken át, míg a Playgirl, azaz a nőknek vonzó férfiakat bemutató lap szépen megbukott, mert a célközönség helyett csak a meleg férfiak vásárolták. sokatmondó mindenesetre az a mondás, hogy férfi esetében elég, ha egy hajszállal szebb, mint az ördög.

A világ a női szépség körül forog, akár tetszik, akár nem. Ezért tűnik kicsit mesterkéltnek a Clinton család alapítványának legújabb akciója, melyben eltávolították a női modelleket és celebeket a reklámokból, mondván, ezzel növelik a nők egyenjogúságát. Politikailag korrekt, üzletileg bukás. A vizsgálatok azt igazolják, hogy a leghatékonyabb reklám mindig a szépséggel, az erotikával és a szexszel operál.


Mi lenne a világból a nők nélkül? Lehet kutatásokkal bizonygatni, hogy a túl karcsú és túl szép nők frusztrálják a nőket, de ezzel csak megerősítik a reklámtervezőket abban, hogy jó úton járnak, hiszen pontosan ez a cél. Érezze csak minden nő, hogy nem elég szép, és költsön arra, hogy szebbnek hihesse magát. A férfiakat meg csak szoktassa a reklám arra, hogy emeljék meg a lécet, vésődjön csak agyukba a magazinok címlapjairól csábosan mosolygó női ideálok, és keressék a való életben is álmaik nőjét. A kereslet és a kínálat ezen a téren folyamatosan gerjeszti egymást.

Értem én, hogy ez piszok nagy kiszúrás a férfiakkal is, és a nőkkel is, mert mindenki túl kritikussá és elégedetlenné válik. Csak hát van ugye az evolúció, és a reklámok csak feltüzelik a mindig is bennünk rejlő vágyakat. Leszámítva a depressziósokat, nem mindenki szép és fiatal szeretne lenni? Vagy legalább vonzó? Vagy ha az sem megy, legalább divatos? Röviden: mindenki el akarja adni magát, és ezért ki akarja hozni magából a maximumot.

Apropó, mi is az a szépség?

Mielőtt megmondanám a tutit, szeretnék neki megágyazni, hogy érthető legyek. Vegyünk egy szép, nagy piros almát! Miért látjuk kívánatosnak, s miért tapad hozzá mindenféle pozitív gondolat, hogy ez egészséges, jólesően fog hersegni a fogaink közt, savanykás-édes íz ömlik majd szét a szánkban? Azért mert sok millió éves evolúciónk során elsajátítottuk azt a képességet, hogy az érett, pláne nagy gyümölcsöt kívánatosnak lássuk. Ha hajdanán az érett, tápláló gyümölcsök kékek és pirinyók lettek volna, ma egy kék bogyónyi almától futna össze a nyál a szánkban, a piros almára meg csak fanyalognánk. Na, így vagyunk a női szépséggel is.

A női szépség azonos a termékenységgel és a jó génekkel, azaz azon fizikai jellemzők összességét látjuk szépnek, amelyek külön-külön és együtt a nő termékenységét és jó génjeit jelzik. A termékenységet az ösztrogénszint (dús keblek, kerek popsi, telt ajkak, piciny orrocska és állacska, 0.7-es csípő-derék arány, stb.) és a fiatalság, a jó géneket pedig a szimmetrikusság, az egészséges bőr és haj, stb. jelzi. Ezekre költenek sokat ma is a nők. De miért pont ez tetszik a férfiaknak?


Iskolai tananyag, hogy a sikeresen szaporodó, azaz több és életképesebb utódot létrehozó párok génjei felülreprezentálódnak a népességben. Vagyis azok a férfiak szaporodtak el, akik a termékenység és jó génűség külső jegyei iránti vonzalmat hordozták génjeikben. Akinek a terméketlen tetszett, az jól ráfázott.

Persze, az így definiált szépséggel nehezen fér össze a magazinok címlapjain megjelenő vagy a divatbemutatók kifutóin flangáló sovány, kismellű, magas női modellek kultuszával. Ebből is látszik, mennyire is bonyolult az emberi lélek. Létezik egyrészt a szupernormális inger, ami azt jelenti, hogy ha valami vonzó, akkor eltúlozva még vonzóbb. Ezért akar mindenki szupernormális lenni. Így lesz a karcsú fokozása a gebe. Vannak férfiak, akik a nagy mellekre, mások a hosszú lábakra buknak, s tovább nem is részletezném. Azt se feledjük el, hogy a modellek testi jellemzői a fiatalság testi jegyeinek becsapós túlhangsúlyozása is.

S végül, kicsit filozofikusan szólva, van a magában való szépség és van a magunknak való szépség. Akit megcsodálunk a címlapon vagy filmen, azzal nem biztos, hogy házasságra is akarnánk lépni. Az agykutatás szerint a szépség látványa aktiválja a jutalmazó központunkat. A tetszés vagy csodálat azonban még nem vonzalom. Ehhez kell valami többlet. A nagyon sokféle szép nő közül általában ahhoz vonzódnak a férfiak, akik valamilyen módon hasonlítanak anyjukhoz. Ez megmagyarázza azt, miért nem feltétlen hátrány egy szépséghiba, és olykor a csúnyaság is relatívvá válik. A kisfiúk anyukájukat látják a legszebb nőnek, s megtanulják elfogadni, de talán még szeretni is, anyukájuk szépséghibáját. Egy anyajegy, egy kacsaorr, egy kis kancsalság az ismerősség révén még akár szexepil is lehet. Egy másik nem elhanyagolható szempont a személyiség. Saját személyisége függvényében ki a félénket, ki a flegmát, ki a dominánst szereti.


A szépségterror

Nem is volna nagy baj, ha egy nő csak élete párjának akarna tetszeni. De hát nem így van. Az evolúció során mindenkinek a génjeibe vésődött, hogy semmi sem örök. Sem a tetszés, sem a párkapcsolatok. A természeti népeknél tett megfigyelésekből tudjuk, hogy az (ős)emberek néhány évente új kapcsolatba léptek át. Hiába élünk monogámiában, a génjeink az őskorból származnak, és a monogámia ma sem igazán létezik, ha a szeretői viszonyok gyakoriságára gondolunk. Ez a keresztény családmodell, amit most nyomatnak, csak politikai marketing, ne tévesszen meg senkit. Egy nőnek folyamatos küzdelem fenntartani és megújítani "piaci értékét", ami a folyamatos tetszési vágyban és a többi nővel való állandó versengésben nyilvánul meg. Miközben a nők (jogosan) elnyomva érzik magukat, mégis, körülöttük forog a világ. A férfiak nők feletti uralmát csak a félelem mozgatja, le akarják igázni és birtokolni akarják a nőt, mert nő nélkül nincs szaporodás, nő nélkül véget érne a világ. (Arról nem is szólva, hogy este ki fog mosogatni.) A férfiuralmi világban a férfiak szép nőket akarnak látni, a nők pedig tetszeni akarnak. Aki fel akar lázadni a szépségterror ellen, nyugodtan megteheti, csak utána a padlóról kell majd összesöpörnie az önértékelését. A média szépség- és szexközpontúsága nem a manipulatív emberi elme, hanem az emberi evolúció szüleménye. És valljuk be, a féltékenység és a párunk értékelése kéz a kézben jár. Arra féltékeny és egyben büszke az ember, aki túl sok riválisnak tetszik.


A szépség befektetés, a csúnyaság gazdasági kár

A fejlődés megállíthatatlan, a szépség önállósította magát, egyre kevésbé tükrözi vissza a termékenységet. Az ösztrogénszint mutatókat szilikonfeltöltés és botox, a szimmetrikusságot a plasztikai sebészet, a fiatalságot a lézeres bőrújítás, a csodás fogsort a beépített fogak biztosítják. A szépségipar óriásit kaszál a nők tetszési vágyán. De ne aggódjunk, a szépségbe fektetett pénz elég jól megtérül - legalábbis egy határig. Gondolhatnánk, ja, ez igaz a celebekre, akiknél dollármilliók sorsát dönti el, ifjú üdvöskét alakíthat-e még a színésznő, vagy már csak lepusztult középkorú anyaként, netán epizódista nagymamaként gondolnak rá a rendezők. De a szépség ott hat, ahol van, nem kell filmsztárnak lenni ahhoz, hogy egy nő kamatoztassa a természet vagy a plasztikai sebésze adta szépségét. Amikor nagy mintán felmérték az átlagnál kevésbé vonzó és az átlagnál vonzóbb nők keresetét, a szépek javára 10%-kal több jövedelem jött ki. Egy másik vizsgálatban a nők szépségét ötfokú skálán adták meg, s minden egyes egységgel nagyobb szépség évi 2150 dollár többlet jövedelmet jelentett. A szőke nők évezredek óta jobban vonzzák a férfitekintetet, mint a barnák és feketék. Megmutatkozik ez a keresetben is, a vizsgálatok szerint a szőke nők 7%-kal többet kerestek egy vizsgálatban. Ma már a magas nőket jobban szeretik a férfiak,s ez megnyilvánul a keresetekben is. A mérések szerint minden 2.5 cm növekmény a magasságban 1.5-3% többlet keresetet jelent. Vajon a férfiak egyszerűen jutalmazzák a szépséget? Ennél összetettebb a hatás. A szép nőket megbízhatóbbnak, intelligensebbnek, szorgalmasabbnak gondolják, ezért jobb munkaerőnek tekintik őket. Ha kommunikációs állásban gondolkodunk, az ügyfelek és vevők szívesebben lépnek kapcsolatba szép nőkkel, könnyebben vásárolnak, írnak alá szerződéseket, fogadnak el hátrányos feltételeket - egyszóval, a szépség a cégeknek is termel. Alapítványi gyűjtéseket vizsgálva mindig az derült ki, hogy a szép alkalmazottak mindig több adományt tudtak kivasalni az emberekből.

És mi a helyzet a csúnyasággal? A csúnyák az átlaghoz képest egy nagy vizsgálatban 4%-kal kevesebbet kerestek. A legjobban megragadható hátrány a külsőben az elhízottság. Egy Európára kiterjedő vizsgálat szerint minden újabb hat kiló felesleg 3.3%-kal kurtította meg a fizetést. Egy másik vizsgálatban 30 kiló súlyfelesleg 9% hátrányt jelentett az azonos korú és iskolázottságú női alkalmazottakhoz képest. A fizetés persze nem minden, az elhízottakat 37-szer, a súlyosan elhízottakat 100-szor gyakrabban éri munkahelyén hátrányos megkülönböztetés.

Mondhatnánk, érdemes szépnek lenni.


Legyünk szépek?

Sokan azt hiszik, az ember vagy szépnek születik, vagy vesztesnek. Az igazság az, hogy a szépség nem csak fizikai adottság, hanem tágabb értelemben vett viselkedés is. Egyszerűen csak gondoljunk a megfelelő hajviselet, ruházat, smink, járás, beszéd benyomást fokozó vagy lerontó hatására. Az "átalakítjuk" műsorok és cikkek tanulsága, hogy egy jó stylist előnytelen vagy átlagos külsejű nőkből is bombázót tud faragni. Vajon az átalakításig ezek a nők miért nem tudták, mi a legelőnyösebb számukra? Azért nem tudták, mert csúnyának gondolták magukat, és lelkük mélyén nevetségesnek vagy szánalmasnak érezték volna azon igyekezetüket, hogy szebbnek látszódjanak. Ebből egyébként megjósolható az átalakítás sorsa is. Valószínűleg a nők gyorsan levették új identitásukat, és visszatértek a régi megszokotthoz.

Amikor a tükörbe nézünk, nem magunkat, hanem az önértékelésünket látjuk. Ahhoz, hogy a maximumot tudjuk kihozni magunkból, tudni kell hinni abban, hogy szépek vagyunk. Aki belül rondának tartja magát, az annak is fog látszani. Aki meg úgy tud viselkedni, mint a szépek, az széppé válik.


 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre