Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Zoë Harcombe:
Tényleg tovább élünk a teljes kiőrlésű gabonáktól?

Fordította:Mezei Elmira

Forrás: Will whole grains make you live longer?

A teljes kiőrlésű termékek semmivel nem egészségesebbek a fehér lisztből készülteknél (ugyanúgy megemelik a vércukorszintet), sőt korpatartalmuk miatt megkötik még az ásványi anyagok egy részét is. Előbb született meg a hivatalos ajánlás, s utólag igyekeznek az ajánlást igazolni.

 

A Google adatkezelési elvei

 

June 20, 2016

Nem tudom, ez hogy történhetett, de az elmúlt két hétben három(!) tudományos folyóiratban jelent meg cikk a teljes kiőrlésű gabonákról: Zong és munkatársai a Circulation-ban (Keringés): "A teljes kiőrlésű gabona bevitel és az összhalálozás, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák. Prospektív kohorsz vizsgálatok meta-analízise". Aune és munkatársai ezt a cikket jelentették meg a BMJ-ben (British Medical Journal vagyis Brit orvosi hetilap)): "A teljes kiőrlésű gabona fogyasztás és a szív- és érrendszeri és a rákkockázat, az összhalálozás és az okspecifikus halálozás." Valamint Chen és mtsi ezt publikálták az AJCN-ben (American Journal of Clinical Nutrition vagyis Amerikai Klinikai Táplálkozási Folyóirat) "A teljes kiőrlésű gabona bevitel és az összhalálozás, a szív- és érrendszeri-, valamint a rákhalálozás. "

Az amerikai Circulation/Harvard csapat vizsgálata dominálta a média szalagcímeit, nemcsak az USA-ban, hanem az Egyesült Királyságban is, ahol ezt a téves információt hirdették: "Napi három szelet teljes kiőrlésű kenyér 25%-al csökkenti a szívhalálozás kockázatát".

Mindhárom vizsgálat prospektív vizsgálatok meta-analízise volt. A meta-analízisek eredményeit általában a legmagasabb szintű bizonyítékokként tekintik. Ez egy statisztikai módszer, amellyel számos, hasonló vizsgálatot vetnek össze, annak az elvnek alapján, hogy több vizsgálatot egyszerre áttekinteni komolyabb eredményt hozhat, mint csak egyet. A prospektív kohorszvizsgálatokat más szóval epidemiológiai vizsgálatoknak nevezzük. Ezek egy bizonyos ideig követnek bizonyos népességeket. A vizsgálat kezdetén minél több adatot feljegyeznek a résztvevők életmódjáról (dohányzás/alkohol/táplálkozás/mozgás, stb...) és jellemzőikről (életkor/nem/iskolázottság, stb...), majd nyomon követik, hogy mi történik ezekkel az emberekkel az elkövetkező években. A prospektív kohorszvizsgálatok célja egyszerűen az, hogy észrevegyék a összefüggéseket - vajon májbetegek lesznek-e azok, akik isznak? Vajon a jógázókat ritkábban diagnosztizálják stresszbetegséggel?


A sztenderd problémák

Minden alkalommal, amikor egy vizsgálat bekerül a szalagcímekbe - mint pl. "a piros zokni viselése 25%-al csökkenti az unalomba való belehalás kockázatát" - két probléma merül fel: a kapcsolat nem okozati és a relatív kockázat nem abszolút kockázat.

1) A kapcsolat nem okozat.

A megfigyeléses vizsgálatok csupán kapcsolatokat tudnak felállítani. Nem jelenthetik ki, hogy A okozza B-t. Csak annyit mondhatnak, hogy A és B kapcsolatot mutatnak egymással. Például, a megfigyeléses vizsgálatok jók arra, hogy kijelentsük, hogy a dohányzás és a tüdőrák összefüggenek. A következő kérdés, amit felteszünk, hogy van- e ennek egy kézenfekvő mechanizmusa? A válasz, hogy igen, van, bizonyítékunk van rá, hogy a cigarettában lévő anyagok hogyan károsítják a tüdőt. Ezután egy randomizált, kontrollált vizsgálatban tesztelhetjük a hipotézist, hogy a "dohányzás tüdőrákot okoz", úgy, hogy csak a dohányzást/nem dohányzást vizsgáljuk, minden egyéb változó nélkül.

A múlt heti két vizsgálat kapcsolatot mutatott ki a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása és a halálozás között, és ez minden. Van valami kézzel fogható mechanizmus? A BMJ cikk megpróbál javasolni néhányat: A teljes kiőrlésű gabona evők soványabbak?, A teljes kiőrlésű gabonák gyulladáscsökkentő hatásúak? Ha elolvassák dr. William Davis "Búza nélkül" https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&type=22&id=277892 című könyvét, akkor az ellenkező következtetést fogják levonni. A teljes kiőrlésű gabonákban lényegében semmi egészséges nincs, tehát nyilvánvaló kézzel fogható mechanizmus sincs. Alább körvonalazok egy magyarázatot a megfigyelt kapcsolatra: a jelző kontra okozó érvelést. (angolul: marker vs. maker - a ford.).

2) A relatív kockázat nem abszolút kockázat.

Nem hibáztatom a médiát. A folyóiratok sajtóközleményeit viszont igen, mert annyi eszük kéne, hogy legyen, hogy nem írnak le olyasmit, hogy "25% kockázat csökkenés", miközben nagyon jól tudják, hogy ez csupán egy félrevezető relatív kockázat hisztéria, és nem tudományos információ az abszolút kockázatról.

De mi is az a relatív kockázatcsökkenés? Az európai szívbetegségi adatokból megtudhatjuk, hogy 2009-ben minden 100.000 férfiból 33 halt meg szívkoszorúér betegségben. A nőknél ez az arány minden 100.000-ből 8 nő volt.

HA a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása okozati kapcsolatban lenne a szívbetegséggel és HA a teljes kiőrlésű gabonák valóban 25%-al képesek lennének csökkenteni a kockázatot, akkor a nőket hozva példának, a legtöbb teljes kiőrlésű gabonát fogyasztók közül minden 100.000-ből 7 nő halna meg szívkoszorúér betegségben, míg a soha/nagyon ritkán fogyasztó csoportból 9.

100.000-ből 9 helyett 7. Ez 25% relatív kockázatcsökkenés, de abszolút értelemben 0.00002-nyit csökkent a szívhalálkockázat. Ugye ez már nehezen uralná a szalagcímeket?!

Egyéb kulcsfontosságú szempontok:


1) A teljes kiőrlésű gabonákkal kapcsolatos ajánlások nem bizonyítékokon alapulnak.

A teljes kiőrlésű gabonák ajánlása 1980-ban (ha nem korábban) jelent meg először az amerikai hivatalos ajánlásokban. Ha elolvassuk a teljes BMJ cikket, akkor észrevehetjük, hogy a meta-analízisben csak egyetlen XX. századi vizsgálat szerepel. Ez az egy, Liu és munkatársaitól 1999-ből származik. Minden más felhasznált vizsgálat 2000 utáni (nagy részük az elmúlt néhány évben született).

A valódi táplálékokat támogatók részéről az elmúlt években komoly kritikák érték a hivatalos táplálkozási ajánlásokat. Megértem, hogy ebben a légkörben utólagos bizonyítékokat próbálnak találni, de ez sohasem fogja bizonyíték alapúvá tenni őket. A bizonyítékok nem előbb jöttek, mint maga a táplálkozási ajánlás, és ez már így is marad.

2) Az összehasonlító csoport Dr. Jekyll és Mr. Hyde.

Ezek a vizsgálatok azt állítják, hogy összefüggést találtak a teljes kiőrlésű gabona fogyasztás és a csökkent mortalitás (vagyis a hosszabb élet) között. A legmagasabb (napi több mint 85 gramm) teljes kiőrlésű gabonát fogyasztók csoportját hasonlították össze a legkevesebbet fogyasztókéval. Az utóbbi csoport saját bevallása szerint "ritkán vagy soha" nem evett teljes kiőrlésű gabonát.

A 2010-es hivatalos amerikai táplálkozási ajánlások szerint: "Az amerikaiak kevesebb mint 5 százaléka fogyasztja el a teljes kiőrlésű gabonák napi minimum ajánlott mennyiségét, ami sokaknak kb. 85 gramm. Az amerikaiak átlagban kevesebb mint 28 gramm teljes kiőrlésű gabonát esznek egy nap." (36. o.)[1]

Ennélfogva mindkét vizsgálatban a lakosság nagyon kis töredékét használták összehasonlító csoportként (<5%). Két, egymástól élesen különböző csoport a "soha/ritkán teljes kiőrlésű gabonát nem fogyasztók között" a mindenféle gabonát kerülők és a finomított gabonákat fogyasztók. Szerintem a teljes kiőrlésű gabona evők egészségesebbek, mint a finomítottat evők. Amit még soha nem hasonlítottak össze, az a teljes kiőrlésű gabona evők és a gabonát egyáltalán nem evők (az utóbbi csoport biztos, hogy a cukrot is kerüli).

3) A teljes kiőrlésű gabona fogyasztás az egészséges életmód egy jelzője és nem a létrehozója.

A teljes kiőrlésű gabonákat rendszeresen fogyasztók feltehetőleg nem dohányoznak, nem isznak, jómódúak, jógáznak, vékonyak, bioboltban vásárolnak, nem házhoz szállíttatnak, hanem étterembe járnak, a gyerekeiket Elizabellnek és Kornéliusznak nevezik el, stb. A teljes kiőrlésű gabona fogyasztás az egészséges életmód egy jelzője és nem a létrehozója.

A BMJ tanulmány erre a vizsgálat egyik korlátozó tényezőjeként mutatott rá: "A több teljes kiőrlésű gabonát fogyasztó embereknél más életmód tényezőket, táplálkozást és társadalmi-gazdasági státuszt találhatunk, mint a keveset fogyasztóknál, ami az egyéb életmód tényezők miatt potenciálisan torzításhoz vezethet."

Ez az újságnyelv arra, hogy "A teljes kiőrlésű gabona fogyasztás az egészséges életmód egy jelzője és nem a létrehozója."

A szalagcímek azt sugallják, hogy az embereknek pusztán meg kell növelniük a teljes kiőrlésű gabonafogyasztásukat és ez "25 százalékkal csökkenteni fogja a szívhalálozás kockázatukat"! Ennél nem is járhatnánk messzebb az igazságtól. Nem okozati a kapcsolat és az abszolút kockázatcsökkenés nagyon kicsi. Ezekben a vizsgálatokban nem egy teljes őrlésű gabonát, hanem egy teljes életmódot látunk ábrázolva.

Hogy engem megcáfoljanak, e tanulmányok szerzőinek naponta 85 gramm teljes kiőrlésű gabonát kellene adniuk a walesi völgyekben élő, dohányzó, alkoholizáló, elhízott, ülő életmódot folytató, céltalan, a negyedik munkanélküli generációhoz tartozó, elnyomott és szociális segélyen élő lakosságnak, anélkül, hogy bármi mást megváltoztatnának. Úgy gondolják, hogy ez "25 százalékkal csökkenteni fogja a szívhalálozási kockázatukat"?!

Én nem gondolnám.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Aune D, Keum N, Giovannucci E, Fadnes LT, Boffetta P, Greenwood DC, Tonstad S, Vatten LJ, Riboli E, Norat T. Whole grain consumption and risk of cardiovascular disease, cancer, and all cause and cause specific mortality: systematic review and dose-response meta-analysis of prospective studies. BMJ. 2016 Jun 14;353:i2716.

Chen GC, Tong X, Xu JY, Han SF, Wan ZX, Qin JB, Qin LQ. Whole-grain intake and total, cardiovascular, and cancer mortality: a systematic review and meta-analysis of prospective studies. Am J Clin Nutr. 2016 Jul;104(1):164-72.

Zong G, Gao A, Hu FB, Sun Q. Whole Grain Intake and Mortality From All Causes, Cardiovascular Disease, and Cancer: A Meta-Analysis of Prospective Cohort Studies. Circulation. 2016 Jun 14;133(24):2370-80.