Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Chris Kresser:
Tovább élnek-e a vegetáriánusok és a vegánok, mint a húsevők?

Fordította: Váradi Judit

Forrás: Chris Kresser: Do Vegetarians and Vegans Live Longer Than Meat Eaters?

Ideje megcáfolni a vegetarianizmust és veganizmust körbelengő mítoszt, miszerint sokkal egészségesebbek és tovább élnek, mint a "húsevők". A növényalapú étrend felsőbbrendűségét elfogult vizsgálatokra alapozták.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Chris Kresser:Tovább élnek-e a vegetáriánusok és a vegánok, mint a húsevőK?

A vegetáriánus és vegán étrend szószólói leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy a húsfogyasztástól (vegetáriánus), illetve mindenfajta állati terméktől (vegán) tartózkodó emberek tovább élnek, mint a mindenevők, illetve húst fogyasztók. Ezt olyan gyakran halljuk, hogy szentírásként fogadjuk el. Vajon igaz-e?

Írásomban (Chris Kresserében!) szeretnék alaposan a végére járni az ezzel kapcsolatos kutatásnak. Hosszú cikk lesz, mivel a témáról megjelent valamennyi tanulmányt át akartam tekinteni olyan mélyrehatóan, amennyire csak lehetséges.

Azok kedvéért, akik idő szűkében szenvednek, rögtön elárulom a lényeget: bár a korai vizsgálatok a vegetáriánusok és a vegák túlélési előnyéről szóltak, a legutóbbi, és sokkal több bizonyítékot felsorakoztató kutatások nem találnak különbséget a mindenevők és a vegetáriánus/vegán étrendet követők élettartama között.

Vizsgáljuk meg közelebbről, hogyan jutottak a kutatók erre a következtetésre.

Hasonlítsuk az almát az almához: Vegyük figyelembe az "egészségtudatosan élők miatti torzítást" A legtöbb kutatás, mely a vegetáriánusok és a mindenevők egészségességét és élettartamát vizsgálja, azt ahibát követi el, hogy nem az almát az almával hasonlítja össze. Az átlagos vegetáriánus sokkal egészségtudatosabb, mint az átlagos mindenevő: már maga az a tény, hogy valaki a vega étrendet választja, jelzi, hogy az illető fontosabbnak tartja az egészséget, mint a hagyományos amerikai étrendet és életmódot követő mindenevő.

Ez megmagyarázza, miért is élnek egészségesebb életet a vegetáriánusok: kevesebbet isznak és dohányoznak, kevésbé lesznek elhízottak, vagy cukorbetegek, több testmozgást végeznek, több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. (1,2)


Amikor a kutatók összahasonlítják a hagyományos amerikai étrenden élő mindenevők és a vegetáriánusok élettartamát és megállapítják, hogy a vegák hosszabb ideig élnek, vajon honnan tudják, hogy a húsevéstől való tartózkodás eredményezi ezt a túlélési előnyt, nem pedig az, hogy a vegák többet mozognak, kevesebbet isznak, dohányoznak, illetve más egészségesebb életmódbeli döntések hatására élnek tovább? Nem tudják!

Az életmód faktoroknak - melyekről még lesz szó - rendkívüli a jelentőségük és valószínűleg ezzel magyarázhatóak a fent említett vizsgálati eredmények, amelyek a vegák túlélési előnyét mutatják ki.

Ez a probléma az egészségtudatos életmódot követők irányába történő eredménytorzulás néven közismert, és a legtöbb étkezéssel kapcsolatos vizsgálatot rossz irányba befolyásolja. Azok az emberek, akik egyfajta "egészséges" életód mellett köteleződnek el, sokkal valószínűbben fognak más egészséges magatartásmódokat is választani.

Nem, a vegetáriánusok nem élnek tovább, mint a mindenevők, ez egy mítosz. Néhány rosszul kigondolt, de túlreklámozott vizsgálat miatt terjed el ez a vélemény. Nézzük meg, mit mutatnak valójában a növényi étrendet kutató vizsgálatok eredményei! Az elmúlt öt évtizedben a húsevés tévesen lett egészségtelennek nyilvánítva. Ha valóban össze szeretnénk hasonlítani, hogy e két étrend hogyan hat az életkilátásokra, akkor két embercsoportot kell tanulmányoznunk:

Az egészségtudatos mindenevők egészséges életmódot folytatnak (nem dohányoznak, nem isznak, sok testmozgást végeznek, eleget alszanak, stb.) tápanyagokban gazdag, gyulladácsökkentő hatású, teljesértékű élelmiszereket fogyasztanak, például:

A vegetáriánusokat az egészségtudatos mindenevőkkel összevetni már sokkal inkább felel meg az almát az almával összehasonlításnak.


Mind a mai napig egyetlen vizsgálatban sem történt ilyen igazán alapos összehasonlítás. Van azonban négy vizsgálat, amelyben legalább kísérletet tettek arra, hogy egészségtudatos populációt válasszanak ki és vegetariánus, illetve vegán táplálkozókkal hasonlítsák össze őket. E négy vizsgálat

Létezik még a "45 éven felül" ausztrál vizsgálat is. Bár ez a vizsgálat nem egy egészségtudatos mindenevő populáció kiválasztásával történt, mint a négy fent felsorolt vizsgálat, a kutatók mégis alaposabb munkát végeztek, mivel kiszűrték az élettartamot valószínűsíthetően befolyásoló zavaró tényezőket (elhízás, diabétesz, dohányzás, ivás, társadalmi-gazdasági státusz).

E vizsgálatokat fogom részletesen áttekinteni az alábbiakban. Mindenekelőtt elmagyarázom, miért olyan fontos az ilyesféle kutatásokban figyelembe venni a teljes halálozási arányszámot.

Semmivel sem jobb rákban meghalni, mint szívbetegségben: miért olyan fontos az összhalálozás az élettartamot vizsgáló kutatásokban Például, egy vizsgálat megállapítása szerint a vegetariánusok 30 százalékkal kisebb eséllyel halnak meg szívbetegségben, mint a mindenevők. Meggyőzően hangzik ugye? A bulvármédia szalagcímei ezt fogják hirdetni, az olvasók pedig azt szűrik majd le, hogy a vegetariánusok tovább élnek, mint a húsevők

Amikor azonban közelebbről megvizsgáljuk a tényeket, azt találjuk, hogy egészében véve nem volt különbség a két csoport között a halálozási arány tekintetében. Az orvosi kutatásokban a "összhalálozás" a bármilyen okból bekövetkezett halálozási arányszámra vonatkozik és a legfontosabb adat, amit figyelembe kell venni az egyes csoportok élettartamának összehasonlító vizsgálatai során.

Miért is? Mivel az egy bizonyos betegséghez köthető halálozás csökkenése nem sokat jelent, ha egy másik betegség miatt bekövetkező halálozás száma közben nő. A halálozás általános kockázata ugyanakkora lesz. A kutatók ezt "betegségváltásnak" hívják, mivel az egyik halálokot felváltja egy másik.


Mindjárt látni fogjuk, miért is olyan fontos ezt megérteni, amikor az alábbi vizsgálatokat áttekintjük.

A Hetednapi Adventista vizsgálat: az egészségtudatos táplálkozók miatti torzítás ismét beüt! A Hetednapi Adventisták egy protestáns felekezet Amerikában, egyházuk 1860-as megalakulása óta tanításaik középpontjában áll az egészség. Nagy fontosságot tulajdonítanak az egészséges életmódnak, sokan közülük vegetáriánusok és kóser törvényeket is betartanak, például nem esznek sertéshúst és más tisztátalannak tartott állati terméket. Tiltják az alkoholfogyasztást, a dohányzást és a drogokat, ellenzik a kávé, a tea és más koffeines italok (kóla) fogyasztását.

Érdekes széljegyzet: Ha azt hisszük, hogy a táplálkozási irányelvek tudományos megalapozottságúak, akkor erősen tévedünk. A Hetednapi Adventisták több mint 100 éve gyakorolnak hatást az étkezési irányelveinkre. Például az adventista Lenna Cooper volt az Amerikai Dietetikus Társaság (ADA) társalapítója 1917-ben, Dr. John Harvey Kellogg, a Corn Flakes gabonapelyhet gyártó iparág alapítójának tanítványa. Tankönyveket írt, amelyek nemcsak Amerikában, de világszerte több mint 30 éven át meghatározták étkezési szokásainkat.

Három vizsgálat született, amelyben a Hetednapi Adventisták élettartamát az átlagnépességével vetették össze:

1, A holland adventisták (1968-1977)

2, Az amerikai adventista egészségvizsgálat 1.(1977-1982)

3, Az amerikai adventista egészségvizsgálat 2.(2002-2009)

Az alábbiakban összegzem e vizsgálatok lényeges megállapításait:

A holland adventisták A vizsgálatba 522 holland adventistát vontak be. A mindenevőkkel összehasonlítva a vegetáriánusok (3)


Az adventista egészségvizsgálat 1

Ez a vizsgálat 34.198, az Egyesült Államok területén élő Hetednapi Adventista személyt kérdezett meg. A mindenevőkkel összehasonlítva a vegetáriánusok (4)

Az adventista egészségvizsgálat 2

Ez a vizsgálat 73.308, az Egyesült Államok területén élő Hetednapi Adventista személyt kérdezett meg. A mindenevőkkel összehasonlítva a vegetáriánusok (5)

Ezek az eredmények rendkívül meggyőzőnek tűnhetnek első látásra! Mielőtt azonban a bifszteket és a lazacot tofura és lencsére cserélnénk, vegyük fontolóra ezeknek a vizsgálatoknak a komoly hiányosságait.

A holland adventisták vizsgálat nem az egészségtudatos, hanem az átlagos mindenevőkkel hasonlította össze a vizsgálati személyeket. Ebben az esetben felvetődik az egészségtudatos életmódot követők irányába történő eredménytorzulás, mivel az adventisták számára előírás az életmódbeli fegyelmezettség - nem dohányoznak, nem isznak, több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak, több testmozgást végeznek. Mindezek eleve csökkentik a különböző betegségek miatti halálozás kockázatát. Így tehát nem tudhatjuk biztosan, hogy halálozás számának csökkenése a vegetariánus diétának vagy más oknak volt-e köszönhető, tehát a vizsgálati eredmények nem vonatkoztathatók általában a népességre.

A két amerikai adventista egészségvizsgálatot jobban tervezték meg. Mind vegetáriánusokat, mind nem vegetáriánusokat toboroztak a Hetednapi Adventisták közül. Ez legalább valamennyire csökkentette az eredmények torzítását, mivel az adventista mindenevők is egészségesebb életmódot követnek, mint az átlagos amerikai életmódot követők.

Az első amerikai vizsgálat - a 70-es évek végén, 80-as évek elején - még nem tért ki a dohányzásra, testtömeg indexre és egyéb zavaró tényezőre. Így aztán nem tudhatjuk, hogy a vizsgálatban részt vevő vegetariánusok azért éltek-e tovább, mert nem ettek húst, vagy azért mert nem dohányoztak, nem híztak el. Tehát a halálozási arány csökkenése a vegetáriánusok körében nem vethető össze az átlagnépességgel.

A második amerikai vizsgálatban már foglalkoztak az olyan zavaró tényezőkkel is, mint a dohányzás és a testtömegindex. A szerzők megfigyelése szerint a halálozási arány csökkenését okozhatták a tudatos életmódbeli döntések, a vegetáriánus étrend mellett más tényezők is (6).

Összefoglalva: a három vizsgálat eredményei közül kettő nem vonatkoztatható az átlag népességre, egyrészt, mivel nem egy egészségtudatos mindenevő csoporttal vetették össze a vegetáriánus csoportot, másrészt nem törődtek olyan fontos zavaró és torzító tényezőkkel, mint a dohányzás vagy a testtömeg index. A harmadik vizsgálat - jóllehet alaposabb volt, mint az előző kettő - még mindig tartalmazott torzító elemeket.


"Almát az almával" vizsgálatok: miről szólnak azok a vizsgálatok, amelyekben az egészségtudatos mindenevőket hasonlítják össze a vegetariánus és vegán táplákozókkal Vessünk egy pillantást most azokra a vizsgálatokra, amelyben az egészségtudatos mindenevő populációt vetik össze a vegtáriánus és vegán közösséggel.

Fontos megjegyezni, hogy még itt sem az egészségtudatos mindenevőkről van szó, mindössze annyit tudunk ezekről a mindenevőkről, hogy egészséges élelmiszereket áruló üzletekben vásárolnak, illetve egészségmagazinokat olvasnak. E vizsgálatok azonban legalább egy lépéssel előbbre tartanak az "almát az almával" összehasonlítás irányában, mivel legalábbis kísérletet tesznek arra, hogy az egészségtudatos életmódot követők miatti torzítást csökkentsék.

Négy vizsgálatot terveztek el kifejezetten azzal a céllal, hogy egy egészségesebb mindenevő csoportot válasszanak ki, egy ötödik vizsgálat nem így járt el, de az is egy széleskörű általános mintán vizsgálódott (nem pedig egy vallási csoportban). Sokkal hitelesebb eredmények jöttek ki, mint a korábbi vizsgálatoknál.

"Az egészséges élelmiszereket vásárlók" vizsgálat Ez egy, az Egyesült Királyságban, 1973 és 1979 között végzett kitekintést nyújtóvizsgálat 10.736 vizsgálati személy bevonásával (7).

A kutatók feltételezték, hogy az egészségboltokban vásárló, különböző, egészséges táplálkozást követő csoportokba tartozó, illetve egészségmagazinokat olvasó mindenevők egészségtudatosabbak, mint az átlagos mindenevők. Az adatok 1999-ben történő kielemzése után megállapították, hogy mind a vegetáriánusok, mind az egészséges élelmiszereket vásárlók csoportja tovább élt az átlagos népességnél, és nem volt különbség a túlélésben a vegetáriánusok és a mindenevők között. (8) Az oxfordi vegetáriánusok vizsgálat Ez egy, az Egyesült Királyságban, 1980 és 1984 között végzett kitekintést nyújtó kohorszvizsgálat volt 11.045 vizsgálati személy bevonásával.(9) A kutatók a Vegetáriánus Egyesületen keresztül verbúválták a vizsgálati személyeket, majd megkérték őket, hogy saját barátik és rokonaik közül hívjanak meg állati termékeket is fogyasztó embereket, azt feltételezve, hogy a vegetáriánusok mindenevő barátai bizonyára egészségesebbek az átlagos mindenevőknél.

Mint az egészséges élelmiszereket vásárlók körében végzett vizsgálat esetében, itt is az átlagos népesség életkilátásaihoz képest alacsonyabb volt a korai halálozás kockázata, de nem volt különbség a két fenti csoport élettartama között.

EPIC-Oxford Kohorsz Ez a vizsgálat része volt az Európai Táplálkozás és Rák kitekintő vizsgálatnak az Egyesült Királyságban 2002 és 2007 között, 44.561 résztvevő bevonásával. 2009-ben egy utánkövető vizsgálat is volt.(10) A résztvevőket ugyanazzal a módszerrel toborozták, mint az oxfordi vegetáriánusok vizsgálat esetében.

A kutatók azt állapították meg, hogy mind a vegetariánus/vega, mind a mindenevők halálozási kockázata 52 százalékkal alacsonyabb volt az átlagnépességénél - hasonlóan a fenti két vizsgálathoz. Valamint nem volt különbség a halálozás tekintetében a vegetariánusok és a mindenevők között.


A Heidelberg vizsgálat 1904 személy bevonásával 1976 és 1999 között, Németországaban végzett kitekintő kohorszvizsgálat.(11) A toborzásban a fenti két vizsgálatban alkalmazott metódust használták: a résztvevőket a német vegetariánus magazinok olvasói közül választották, majd az ő húsevő családtagjaikat is felkérték a vizsgálatban való részvételre.

E vizsgálat azt állapította meg, hogy a vegetáriánusok körében kissé (10 százalékkal) magasabb a halandóság, mint az egészséges mindenevők körében. Mi több, az adatok szerint, a nem étrendi tényezők nagyobb súllyal estek latba az élettartam előrejelzésénél: Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az ajánlott egészséges életmódbeli tényezők, különösen a dohányzás kerülése, a testmozgás, a csekély alkoholfogyasztás, a normális testtömeg index nagyban meghatározzák a halálozási arány csökkenését mind a vegetáriánus, mind az egészséges életmódot követő nem vegetáriánus személyek esetében.

Most vizsgáljuk meg részletesebben a nem étrendi tényezők hatását az élettartamra.

A 45 + Ausztráliai vizsgálat

Ez hosszmetszeti, követéses vizsgálat, amely 243.096 személyt követett hat éven keresztül az ausztráliai Új Dél Wales-ben. Az induláskor a vegetáriánusok fiatalok voltak, nem túlsúlyosak, vagy elhízottak, többnyire nők, sem kardiovaszkuláris, és anyagcsere betegségek (pl. 2-es típusú cukorbetegség, szívbetegség vagy sztrók), sem magas vérnyomás nem volt jellemző rájuk a felvételük idején. Egészséges életmódra jellemző magatartásmintákat követtek, például többnyire tartózkodtak az alkoholfogyasztástól és a dohányzástól. (12)

Ezek után könnyen belátható, hogy a jelentős életmódbeli különbségek a vegetáriánusok és a mindenevők között nagymértékben befolyásolhatják, torzíthatják a kutatás végereményét. A kutatás vezetői azonban tisztában voltak ezzel a lehetőséggel és megemlítették a korábbi kutatások gyenge pontjait.

Ez indította el a kutatókat abba az irányba, hogy a korábbi kutatásokhoz képest több figyelmet szenteljenek e különbségeknek. Figyelembe vették az életkort, a nemet, az iskolai végzettséget, a családi állapotot, földrajzi helyzetet, a dohányzáshoz való viszonyt, a fizikai aktivitást, az alkoholfogyasztást, a különféle betegségeket (rák, magasvérnyomás, kardiometabolikus betegségek , 2-es típusú cukorbetegség, sztrók, szív és érrendszeri betegségek).

Ez nem zárja ki teljes mértékben vizsgálati eredmények torzulását, de legalábbis mérsékeli. Az eredmény pedig az volt, hogy nem találtak szignifikáns különbséget a vegetáriánus és a mindenevő táplálkozók között az összhalálozás tekintetében.

Ez a megállapítás azért különösen jelentős, mert a vizsgálat hatalmas mintán történt - kb 250.000 résztvevő bevonásával. Mivel a vegetariánizmus viszonylag ritka, a vegetariánus diéta különböző változatait tartalmazó nagyszámú minta még hitelesebbé teszi az eredményeket.

Meta-analízis: mit tett hozzá a végeredményhez az egyes vizsgálatok áttekintése? Két fontos meta-analízis készült (13, 14), az összes vizsgálatról, amelyekben a vegtariánusok és a mindenveők mortalitását hasonlították össze, a fent említett vizsgálatokat is beleértve. Egyik sem talált különbséget a vegetariánusok és a mindenevők között az élettartamot illetően.

Tehát nincs arra valódi bizonyíték, hogy a vegetariánusok és a vegák tovább élnének, mint a húsevők. Az eddigi kutatásokra alapozva a következő tanulságok vonhatók le:

1, Noha az átlagos vegetáriánus lehet, hogy tovább él, mint a hagyományos amerikai étrenden élő mindenevő, arra nincs tudományos bizonyíték, hogy az egészségtudatos mindenevőnél is tovább élne.

2, A vegetariánus étrend egészségre gyakorolt kedvező hatásait kimutató vizsgálatoknál erősen kimutatható az egyoldalúság, ezek az eredmények nem általánosíthatók az átlag népességre.

3, Az étrend és az életmód-tényezők, mint például a testedzés, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a testsúly, az alvás, a zöldség- és gyömölcsfogyasztás, mind-mind meghatározó szerepet játszanak az élethossz előrejelzésében, függetlenül attól , hogy az adott személy fogyaszt-e húst, illetve állati terméket.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1, Key TJ, Appleby PN, Rosell MS. Health effects of vegetarian and vegan diets. Proc Nutr Soc. 2006 Feb;65(1):35-41.

2, Bedford JL, Barr SI. Diets and selected lifestyle practices of self-defined adult vegetarians from a population-based sample suggest they are more 'health conscious'. Int J Behav Nutr Phys Act. 2005 Apr 13;2(1):4.

3, Berkel J, de Waard F. Mortality pattern and life expectancy of Seventh-Day Adventists in the Netherlands. Int J Epidemiol. 1983 Dec;12(4):455-9.

4, Beeson WL, Mills PK, Phillips RL, Andress M, Fraser GE. Chronic disease among Seventh-day Adventists, a low-risk group. Rationale, methodology, and description of the population. Cancer. 1989 Aug 1;64(3):570-81.

5, Orlich MJ, Singh PN, Sabaté J, Jaceldo-Siegl K, Fan J, Knutsen S, Beeson WL, Fraser GE. Vegetarian dietary patterns and mortality in Adventist Health Study 2. JAMA Intern Med. 2013 Jul 8;173(13):1230-8.

6, Orlich MJ, Singh PN, Sabaté J, Jaceldo-Siegl K, Fan J, Knutsen S, Beeson WL, Fraser GE. Vegetarian dietary patterns and mortality in Adventist Health Study 2. JAMA Intern Med. 2013 Jul 8;173(13):1230-8.

7, Key TJ, Thorogood M, Appleby PN, Burr ML. Dietary habits and mortality in 11,000 vegetarians and health conscious people: results of a 17 year follow up. BMJ. 1996 Sep 28;313(7060):775-9.

8, Key TJ, Thorogood M, Appleby PN, Burr ML. Dietary habits and mortality in 11,000 vegetarians and health conscious people: results of a 17 year follow up. BMJ. 1996 Sep 28;313(7060):775-9.

9, Thorogood M, Mann J, Appleby P, McPherson K. Risk of death from cancer and ischaemic heart disease in meat and non-meat eaters. BMJ. 1994 Jun 25;308(6945):1667-70.

10, Key TJ, Appleby PN, Spencer EA, Travis RC, Roddam AW, Allen NE. Mortality in British vegetarians: results from the European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition (EPIC-Oxford). Am J Clin Nutr. 2009 May;89(5):1613S-1619S.

11, Chang-Claude J, Hermann S, Eilber U, Steindorf K. Lifestyle determinants and mortality in German vegetarians and health-conscious persons: results of a 21-year follow-up. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2005 Apr;14(4):963-8.

12, Mihrshahi S, Ding D, Gale J, Allman-Farinelli M, Banks E, Bauman AE. Vegetarian diet and all-cause mortality: Evidence from a large population-based Australian cohort - the 45 and Up Study. Prev Med. 2017 Apr;97:1-7.

13, Kwok CS, Umar S, Myint PK, Mamas MA, Loke YK. Vegetarian diet, Seventh Day Adventists and risk of cardiovascular mortality: a systematic review and meta-analysis. Int J Cardiol. 2014 Oct 20;176(3):680-6.

14, Dinu M, Abbate R, Gensini GF, Casini A, Sofi F. Vegetarian, vegan diets and multiple health outcomes: A systematic review with meta-analysis of observational studies. Crit Rev Food Sci Nutr. 2017 Nov 22;57(17):3640-3649.