Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Dov Michaeli:
Van-e a kutyáknak személyiségük?

Fordította:Váradi Judit

Forrás:Dov Michaeli: Does Your Dog Have Personality?

Sok gazdi esküszik, hogy kutyusa mindent ért, és hogy kifinomult személyisége van. A kutatók utána jártak ennek.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A kutya magatartását az emberrel való kapcsolata évezredeken keresztül formálta, így aztán nem meglepő, hogy a miénkhez hasonló személyiségvonásai vannak. Egyszer egy barátommal kávézás közben arra terelődött a szó, hogy milyen okosak is az ebeink. Mint a büszke szülők tromfoltunk egymásra, mindketten saját kutyánk személyiségét dicsérve. Van-e a kutyáknak személyiségük? - tettem fel a költői kérdést. Mint a kutyatulajdonosok általában, magabiztosan válaszoltunk: Hát persze!

Ez az egyszerű válasz azonban zavart egy kissé. Csak azért, mert az ebtartók milliói ténynek tartanak valamit, még nem biztos, hogy úgy is van. Rengeteg anekdota kering erről a témáról és az anekdoták, hiába olyan számosak, bizonyítékot nem tartalmaznak. Legjobb esetben is csak a szerető gazdák megfigyeléseire hagyatkoznak, ezért aztán meglehetős elfogultság jellemző rájuk.


MI a személyiség?

A kérdést tanulmányozó pszichológusok öt összetevőt írnak le, melyek együttesen teszik ki a személyiséget.

1. A megismerésre való nyitottság

Ez számos dimenziót foglal magában például:

2. Lelkiismeretesség

Ez a vonás az alaposságra és gondosságra/figyelmességre vonatkozik. Abban a vágyban nyilvánul meg, hogy egy feladatot jól teljesítsünk. Az ellentétét jól ismerjük.

3. Extrovertáltság vagy introvertáltság

Az extrovertált ember barátságos, bőbeszédű, energikus, míg az introvertált tartózkodóbb és magányosabb természet.

4. Barátságosság

Ez a jellemvonás olyan egyedi magatartásjegyekben nyilvánul meg, melyeket kedvesnek, megértőnek, együttműködőnek, melegnek és figyelmesnek írhatunk le. Ennek ellentétes az elutasító, zárkózott személyiség.

5. Érzelmi labilitás/stabilitás

Kellemetlen érzelmekre, például szorongásra, dühre, irigységre, féltékenyégre, depresszióra való fokozott hajlam, vagy ennek ellentéte.

Ezen vonások mindegyike széles spektrumon helyezkedik el. Valaki lehet nagyon extrém módon nyitott, vagy akár a barátságosság skálájának közepén is. Lehet valaki az extrovertáltság skálán a legalsó szinten, szociálisan ügyetlen, befelé forduló, magának való. Sok tudóst ismerek, akikre illik ez a jellemzés. De mi a helyzet a kutyákkal?


Kutyaszemélyiség

A kutya-személyiségkutatás több szempontra is rámutatott. Néhány ezek közül:

1. Reaktivitás (az új tárgyak megközelítése vagy elkerülése, szokatlan helyzetekben megnövekedett aktivitás)

2. Félénkség (remegés, a szokatlan helyzetek kerülése)

3. Aktivitás

4. Barátságosság (barátságos interakciók kezdeményezése emberekkel és más kutyákkal)

5. Az idomításra való fogékonyság (az emberrel való együttműködés, gyors tanulás)

6. Engedelmesség

7. Agresszió

Vegyük tudomásul, ez alap: a kutyának igenis van személyisége. Sajátságos kifejezésekkel írható le, akár az emberé. Sőt, a kutya jellemvonásai megfeleltethetők az emberi személyiségjegyeknek is. Further, these traits even have their equivalents in human personalities. Például a reaktivitás és a félénkség az emberi megismerésre való nyitottságnak felelnek meg. Az engedelmesség és az agresszió az emberi barátságosság összetevői. A barátságos természet az emberekre jellemző extroverzió-introverzió megnyilvánulása.

A kutya magatartását az emberekkel évezredeken át tartó kapcsolata alakította ki

Ez meglepő? Nem hiszem. E természeti és társadalmi fejlődés eredményeképp a kutyák minden más fajnál jobban elsajátították azt a képességet, hogy értsék az embert és együttműködjenek vele. Egyedülálló módon ránk vannak hangolódva.

És éppúgy, mint az emberekét, intelligenciájukat az információk megértésének képessége és tudásként való megőrzése határozza meg, a problémák megoldása érdekében. A kutyák következtetések, illetve előzetes tapasztalatok útján tanulnak, akárcsak mi.

Néhai beagle basset kutyusom, Hubert mesterien tudott csalni. Elcsente az ételt és elásta a csomagolást, hogy bűntettére ne találjunk bizonyítékot. Ez arra utal, amit a pszichológusok tudatelméletnek neveznek, azaz olyan képességnek, hogy kitalálják, mit gondol vagy érez a másik fél. Ezt hívják empátiának. Létezik ennél emberibb jellemvonás?


Mindez csak pszichológia. Van erősebb bizonyíték?

Egészen mostanáig nemleges választ kellett volna adnunk. De egy most megjelent lenyűgöző PNAS tanulmány alaposan elmagyarázza az ember és a kutya együttes evolúciójának érdekes folyamatát.

Mielőtt tovább olvasna, tartson egy kis szünetet és figyelje meg a képen látható kutyát. Legszembeötlőbb a tágra nyílt szem, az okos és bánatos tekintet. Még sohasem néztem egy farkas szemébe, de kétlem, hogy hasonló érzéseket keltene bennem. Hogy képesek erre a kutyák?

Juliane Kaminsky és kollégái, hogy úgy mondjam, "belenéztek" a kutyák szemébe,. Megállapították, hogy az az izom, ami a kutya szemöldökének belső részét mozgatja (Levator anguli oculi medialis) rendkívül fejlett a kutyáknál, míg a farkasoknál egyáltalán nem az. Továbbá a kutyák és a farkasok viselkedésének vizsgálati adatai azt bizonyítják, hogy a kutyák kifejezetten gyakrabban mozgatják szemöldöküket és nagyobb intenzitással is, mint a farkasok.

Na és mi köze van mindennek a kutya és az ember közötti kapcsolathoz? Az embernek is rendkívül fejlett ez a szemöldökmozgató izma. Már az újszülötteknek és a csecsemőknek is teljesen kifejlett. Vajon miért?

Ez a mozdulat az embereknél kifejezi a szomorúság érzését, ami nemcsak egy felnőtt számára hasznos, hanem a csecsemők esetében különösen, hiszen ők korlátozott mértékben képesek szükségleteiket kifejezni, illetve gondoskodást kiváltani. Érthető, hogy a kutya is ennek segítségével váltja ki válaszunkat.

Ember és kutya közös evolúciójának van egy hátulütője

A kutyáktól eltérően a nem idomított farkasok nem értik gesztusainkat (pl. a mutatást), nem néznek szeretetteljesen a szemünkbe, és persze nem hozzák vissza az eldobott játékot. A kutya rendkívülien barátságos természetének ára van. Egy 2015-ös vizsgálat szerint, a kutya kevésbé képes egymaga megoldani a problémáit.

Egy kísérlet során a kutyatulajdonos hívta az állatokat és megszagoltatott velük egy darabka kolbászt. Azután egy tiszta műanyag dobozba tette a húst, majd egy tetőt rakott a dobozra, amely alól egy rövid zsinór lógott ki. A kutyának és a farkasnak csak meg kellett rántania a zsinórt, közben a dobozt le kellett fognia ahhoz, hogy a táplálékot megszerezze.


Az eredmények azt mutatják, hogy -még amikor ilyen könnyen megoldható feladattal találkoznak is- a kutyák és a farkasok más-más stratégiát alkalmaznak. A farkasok törték magukat, hogy saját maguk találják ki a megoldást. A kutyák általában nem tettek erőfeszítést, hogy dolgozzanak a megoldáson, amíg valaki nem ösztökélte őket. Még akkor sem jártak mindig sikerrel.

Nos, lehet, hogy a kutyák önkéntelenül nem hajlandóak tenni valamit. De mi a helyzet az emberi beszédértéssel? Lehet, hogy a farkasok képesek kitalálni a doboz kinyitásának módját. Azonban a végkimerülésig beszélhetünk nekik, akkor sem értik egy szavunkat se! Csak felingereljük őket a nyaggatással és akkor megnézhetjük magunkat!

Hogyan értik a nyelvet a kutyák?

Amikor beszédet hallunk, külön dekódoljuk a nyelvi adatokat (a szavakat és azok értelmét) és az intonációt (egy-egy hang érzelmi tartalmát). Agyunk egységes tartalommá integrálja az információkat.

Egy New York Times cikk egy Magyarországon végzett MRI vizsgálatról számol be, amelyben azt tanulmányozzák, hogyan érzékeli a kutya az emberi beszédet. A kutyákat egy MRI készülékbe tették (vajon hogyan vették rá őket arra, hogy nyugodtan üljenek? Ez már önmagában nagy teljesítmény!). A kutyaidomító (kiképző) dicsérő szavakat mondott - pl. "jó kutya", majd semleges szavakat - pl. "azonban". Mind a dicsérő, mind a semleges szavakat pozitív és semleges hangszínnel ejtette ki.

Nekünk, kutyatulajdonosoknak nem meglepő, hogy a kutya bal agyféltekéjének egy része a szavak jelentésére reagált, a jobbféltekéjük pedig az intonációra. Épp úgy, ahogy a mi agyunk is működik. További bónusz felismerésként megállapítható, hogy csak a pozitív hangon mondott dicsérő szavak hatására kezdett el működni a kutya agyában a jutalmazó rendszer. Véleményem szerint a pozitív hangnem a mérvadó! Az én kutyám mindig lelkesen csóválja a farkát, amikor szeretetteljes hangon ostoba jószágnak nevezem.


Van tehát a kutyáknak személyiségük?

Természetesen van, bár kissé különbözik a miénktől. Van-e nyelvük? Nem igazán, kivéve néhány kezdetleges ugató hangjuk, egyszerű üzenetek átvitelére, pl. "menjünk sétálni!" vagy "éhes vagyok". Ennek ellenére értik a nyelvet. És képesek az emberi testbeszédet értelmezni éppolyan jól, sőt jobban is mint mi.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre